Matchbox 40th Anniversary Superfast: MB-55 - '70 Volkswagen T2 Bus

Van némi lelkifurdalásom azzal kapcsolatban, hogy mindenszentek alkalmából rátok zúdítottam ezt az iszonyatot, amit Porsche kolléga is tetézett egy hormonzavaros csettegővel. Ezért most következzék egy olyan Matchbox, ami ritka, kitűnő modell és olyan festése van, hogy az áll koppan tőle a padlón!

Volkswagen Transporter eleddig csak az első generációval (Type 2, T1) képviseltette magát itt nálunk, egy Regular Wheel kempingező – némi modellismertetés ugyanott – és egy egészen friss kiadású 21-ablakos képében. Bátran fenyegetőzhetem azzal, hogy az utóbbiból megjelenik még itt majd variáció, mert van a tarsolyban, egyébként is egy jól sikerült, „szeretjük” modell. A további Regular Wheel változatokkal kapcsolatban nem ígérhetek semmit, de azt leszögezném, hogy a szándék megvan! A második generáció (Type 2, T2) még nem volt itt, pedig az MB-23-as 1970-ből óriási kedvencem. Van is belőle két közel sem tökéletes, de szívemnek annál kedvesebb darab, csak logisztikai okokból nem férek hozzá. 2008-ban újra megmintázták a T2-őt, a premiermodell és pár recolor is akad belőle a láda fiában és csak azért nem szerepelt még itt, mert sajna nem főállásban művelem a blogolást. (Valaki nem tud erre megoldást?) Ha már így alakult, akkor az itteni bemutatóhoz egy különleges verziót vonultatnék fel.

Volkswagen Type 2 T2

A Volkswagen Transporter ötletének szülője egy holland VW importőr, bizonyos Ben Pon nevű úr – a nevével kapcsolatos, Hahota szintű poénoktól most elegánsan tartózkodnék. 1946-ban járt Wolfsburgban, hogy VW Type 1-eket (azaz Bogarakat) vásároljon hazájába importálás céljából. Ott csodálkozott rá a gyárban használt, VW Bogár alkatrészekből improvizált teherkocsikra – a mi gyönyörű nyelvünkben erre is létezik szakszó, az ilyesmit hívjuk csettegőnek –, melyeket alkatrészhordásra használtak a gyáriak. Ekkor jegyezte meg, hogy nem lenne butaság ilyesmit kereskedelmi céllal is előállítani a Bogár alapjain, persze valami autóra lényegesen jobban emlékeztető formában. Még egy skiccet is készített az elképzeléséről, ami tényleg emlékeztet a későbbi Type 2, T1-re, de mielőtt kikiáltanánk zseninek, ismerjük be, hogy bármelyik hatéves kissrác is ilyet alkotott volna. Akkor a gyáriaknak éppen elég feladatot adott a Bogár igények kielégítése, ezért az első T1 csak 1950-ben tudott legördülni a gyártósorról. A Type 2, T1 történetére a visszatekintést itt meg is szakítanám, mert a fentebb már linkelt Camper postban lefedtem a kérdést, igaz külső segítség bevonásával.

Csomagoljuk ki gyorsan ezt a Type 2, T akárhány kérdést! Minden VW Transporter Type 2 1950 óta hagyománytiszteletből, illetve azért, hogy a gyáriak elmondhassák, hogy azóta gyártják ezt a modellt. Attól elegánsan tekintsünk el, hogy a különböző generációk – amit a T1-T5 közötti számok reprezentálnak – milyen relációban vannak egymással, hiszen minden generáció jelentős előrelépést jelent az előzőhöz képest. Nyilvánvalóan a Type 1 a mára már sajnálatos módon kiveszett Bogarat jelenti.

A Transporter második generációja (Type 2, T2) pont akkora legenda, mint az 1950-1967/1975 között gyártott első. Az első T2 1967-ben került le a gyártósorról és Brazíliában még mindig gyártják és ha minden igaz 2012-ig gyártani is fogják ott. Szerintem óriási királyság lenne hozni onnan egy 1:1-es méretarányú, vízhűtéses motorú (!), légzsákos (!), ABS-es (!) modellt. Ha megnyerném a lottó ötöst, akkor egy ilyen frankón jobban kéne, mint egy... mittudomén... Lamborghini Gallardo. A T2 nagyobb és nehezebb is, mint a T1, ezért valamivel nagyobb motort is kap, ami még mindig léghűtéses és hátul tanyázik – a legjobb VW hagyományok szerint. A Type 2, T2 változatok tudományos elemzéséhez ajánlanám a Wikipédiát, mert egyrészt paraméterek hosszú - és kicsit unalmas - soráról van szó, illetve olyan részletekről, hogy az indexlámpák milyenek és hol tanyáznak, a lökhárítók pedig milyen alakúak, amikbe meg félek, hogy belesülök.

Negyvenedik évforduló

Csupán ismétlés képen: tavaly volt negyven éves a Superfast termékvonal a Matchboxnál. Ezt megünnepelendő, két tízes hullámban piacra dobtak 20+1, különleges kivitelű, évfordulós modellt. Minden szentnek maga felé hajlik a keze: ezeket csak az Egyesült Államokban dobták piacra, így a tengeren innen élő gyűjtők nem feltétlenül foglalták imába a Mattel nevét. Persze hozzáférhetőek voltak az autók alternatív forrásból – eBay –, de az ezzel járó postaköltséget szívesen megspóroltuk volna. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezek nekem megvannak ebből az első tíz megvan, egy részüket már láthattátok is és idővel sor kerül valamennyire - mert hogy szándékozom beszerezni a második tízes adagot is, csak előbb ki kell kászálódnom a Koldus Kanyonból.

Mint arra fentebb utaltam, összesen 21 ilyen spéci kiadás létezik. Az első húszat a boltokban árulták, de a plusz egyhez csak úgy lehetett hozzájutni, ha a boltiakhoz mellékelt kuponokból az ember összegyűjtött, kitöltött és visszaküldött 15 darabot a Mattelnek, egy a postaköltséget fedező összegű készpénzcsekk kíséretében. A promóció csak és kizárólag az Egyesült Államokban élők számára működött, külföldre nem küldött a Mattel a promócióban szereplő járgányból és a készpénzcsekk is leginkább egy amerikai tünemény. Így az akció kihasználásához, és így az ésszerű beszerzési árhoz mindenképp amerikai kapcsolat kellet, míg tartott a promóció. Persze mint minden, ez is beszerezhető az eBay-en, de ha a negyvenedik évfordulós, '70 Volkswagen T2 Bus felbukkan, akkor azt egészen arcátlan áron teszi. (Ikarus 256 kolléga volt olyan jó, hogy nekem adományozta a kuponjait így én meg tudtam magamnak kaparintani ezt a modellt. Szóval ez a post nem jöhetett volna létre, ha ő nincs. Hálás kössz, ez úton is!)

Szóval ritka kisautó, tud nagyon drága lenni, cserébe viszont éppen csak nem süt-főz-vasal és nevel gyereket. A részletekről majd a képeknél!

Matchbox 40th Anniversary Superfast: '70 Volkswagen T2 Bus, NRFB. Vegyük észre, hogy a dobozán nincs számozás úgy, mint a többi negyvenedik évfordulós modellnek!

Már az orr sokat sejtet, minden apró részlet kifestve. A rendszám: "XL SFAST". XL? Extra Large? He?

A tetőn és oldalt rusztikus minták.

Fehér falú abroncsok.

A negyvenedik évfordulós embléma az oldalán.

A tető tapintása nagyon fura, sprőd.

Hátul nem kevésbé gazdag a kifestés, még a hátsó ajtó kilincsére is jutott.

A hátsó szélvédő felirata: "Superfast, Negyven év és még mindig gurul!"

Gyenge kísérlet a beltér megörökítésére. Az asztalon két pohár és valami...

...ami lehet táska, táskarádió, vagy karneváli maszk. A szembe sarokban pici mosogató.

A műszerfalon még rádió is van, de az egybe oszlopkormányért kár.

Az eredetiről készült kép helyett álljon itt ennek a kézikönyvnek a borítója, a robbantott ábra okán.