A Matchbox Memories blog legelső tartalmat hordozó postja – az azt megelőző három igazából afféle próba volt – pont a Konténerkikötő játékszettről szólt. Gyerekkoromban nagyon vágytam rá, de abszolút esélytelen volt ilyet birtokolni akkoriban. Aztán mikor felnőtt gyűjtőként beszereztem, csalódásnak bizonyult. Valahogy többet vártam, jobb minőséget, de semmi esetre sem egy nyomtatott kartonpapír alapot. Igazából semmi olyat nem mutatott fel, amit a korszak hazai fröccsöntő kisipara ne tudott volna – már ha nekidurálja magát egy kicsit.
A minap futottam bele az
alábbi videóba, ahol a gyűjtő kolléga a Matchbox Partraszállás
(igazából "Hídfőállás Támadás" a szó szerinti fordítás, de
én inkább maradnék a frappánsabb és értelmesebb fordításnál)
szettjét mutatja be ugyanabból az érából, a hetvenes évek végéről. Ő nagyon lelkes és jót is játszik vele, de
én pont ugyanazt érzem, mint a konténerkikötővel kapcsolatban –
bár a partraszállásra én sohasem vágytam –, hogy valami többet
vártam volna. Azzal együtt nagyon érdekes és tök jó, hogy ő
megvette, hogy nekünk ne kelljen. Becs szó, nem savanyú a szőlő!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése