A következő címkéjű bejegyzések mutatása: születésnap. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: születésnap. Összes bejegyzés megjelenítése

2024/08/09

Szolgálati közlemény: 18 évesek lettünk!

Változatlanul iszonyú rossz vagyok önmagunk ünneplésében, de megint megpróbálom: Nagykorúak lettünk, de percre pontosan ám!

2021-ben, a tizenötödik szülinapunkon egy hosszabb bejegyzésben meséltem arról, hogy mi van velünk. Sohasem leszek influenszer, az önajnározásban is baromi rossz vagyok, mert mindig is azt vallottam, hogy nem én, nem mi vagyunk fontosak, hanem amit csinálunk. Azért most megpróbálom összefoglalni, hogy mi történt az azóta eltelt időben és mi várható.

A bejegyzés képeit AI készítette. Nem egészen tökéletesek, de szerintem így is nagyon jók!

A történet folytatódik

A legénység két főre zsugorodott. Maradtunk porsche és én, bár ő meg pont hogy mostantól igazoltan távol lesz, mert családi kötelezettségei okán mindenre lesz ideje, csak a hobbijára nem. Neki ez jó hír, nekünk nem annyira.

A Facebook csoportunk klasszul működik, szép lassan egyre többen leszünk és imádom, hogy afféle béke szigete, ahol együtt tudunk örülni egymás járgányainak! Előfordul, hogy beszélgetünk is erről-arról, maradjon is így! A linket megtaláljátok rá a jobb oldali oszlopban.

A napokban a Google változtatott a blogmotoron. Ritkán nyúlnak hozzá, de akkor is minek?! A Picasa bezárásával a képkezelés gyalázatos lett, mert szerves része volt a blogmotornak, a patkolás pedig úgy sikerült, hogy a maradék, pici hajamat is ki tudnám tőle tépni szálanként. Na, ezt most sikerült tovább rontani! A képfeltöltés felugró ablaka van, hogy nem jelenik meg. A feltöltés folyamatának „bitkukaca” megszűnt, nem lehet látni, hogy mi történik, csinál-e valamit a motor, vagy lefagyott. Ez különösen akkor remek, ha sok oldalas katalógusokat töltök fel egyszerre. Komolyan mondom, attól félek, hogy mikor döntenek úgy, hogy az egész Bloggert beszántják, mert manapság írni, meg olvasni – úgy tűnik – nem menő. Vlogolni menő, azt meg nem fogok, de erről majd kicsit bővebben alább.

Érdekes adatok

Újfent mondanék pár „érdekes adatot” – bár őszintén szólva változatlanul nem tudom, hogy léteznek-e egyáltalán érdekes adatok úgy általában.
  • Ezzel a mostanival együtt 158 post jelent meg idén a blogon.

  • Összesen 2480 bejegyzés olvasható a Matchbox Memories-on.

  • Mikor e sorokat írom július legvégén, 6710 megjegyzést fűztetek a bejegyzésekhez. Most vettem észre, hogy elég sok a spamek közt landolt – a legviccesebb, hogy saját válaszkommentjeim is! Úgyhogy ha valamikor bejegyzésetek nem jelent meg és csodálkoztatok, hogy miért, akkor azért volt. Egyébként nagyon sok spam érkezik, ezért tudnak megbújni. Igyekszem figyelni erre jobban a jövőben. A beszélgetés egyértelműen a Facebook csoportunkba terelődött át, melynek jelenleg 298 tagja van.

  • Mikor e sorokat írom – fentebb már elhangzott, hogy mikor – 1 475 568-an tekintettétek meg az oldalt. Megpróbálom nem elfelejteni és percre pontos születési adattal szolgálni majd. Frissítés: Többé-kevésbé elfelejtettem, a közelítő adat: 1 479 670.

  • Volt egy pici változás a legnépszerűbb postok tekintetében: Változatlanul a két legnépszerűbb post az „Edition Atlas Collections – Ikarus 66”, a második a „Matchbox TP-117 - MB-30 Mercedes-Benz 280GE - MB-43 Pony Trailer” – mindkettő az én művem. Harmadiknak viszont feljött porsche, „Metchy Porsche 928 kontra Matchbox MB-59 Porsche 928 bejegyzése”, letaszítva az ő Greenlight Dodge Charger postját. A bal oldali oszlopban megtaláljátok a rájuk mutató linkeket.

Köszönetnyilvánítás
Szórul-szóra azt ismétlem, mint három éve: Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani jelenlegi és volt szerzőtársaimnak. Nem sorollak fel benneteket név szerint, mert amilyen lütyő vagyok, képes vagyok kihagyni valakit, akit pont nagyon nem akartam megsérteni! Nélkületek soha nem kezdtem volna újra, leginkább porsche nélkül nem.

Szeretném megköszönni nektek, akik olvastok minket, hogy olvastok minket! LÉCCI-LÉCCI-LÉCCI, kommenteljetek, osszatok meg, lájkoljatok a Facebookon, iratkozzatok fel a Facebook csoportunkba, beszélgessetek velünk ott, osszatok meg fotókat a saját gyűjteményetekről, mert bizony lekattintás-lotyók vagyunk és bennünket ez hajt előre. Tényleg! Ez motivál és győz meg arról, hogy nem magunknak írunk itt össze mindenféléket öncélúan. Külön köszönet a fantasztikus feleségemnek és szenzációs lányaimnak, hogy ők lájkolnak rendületlenül, támogatva Apa bolondériáját.

A jövő
Nos, nem egészen felhőtlen. Egyrészt magam maradtam, mint szerző. Ez nem szemrehányás, egyszerű ténymegállapítás. Nagyon igyekszem a heti öt bejegyzést tartani, majd meglátjuk mennyire sikerül!

Nagyon régi problémám, hogy a rendelkezésemre álló eszközökkel nem tudok bontatlan csomagolású kisautókról normális képeket készíteni. Ezért elkezdtem rövid videókat készíteni. Egy kis motoros talapzat segítségével forgatom őket körbe, ami megmutatja minden részletüket. Sok bontatlan, egy példányban meglévő kisautó várja, hogy bemutassam, úgyhogy ilyen postból többet láthattok majd a jövőben. Abszolút a kísérletezés és a tanulás fázisában vagyok velük. Én is látom sok hibájukat, próbálom javítgatni ezeket, bár van amiben biztosan nem tudok fejlődni a rendelkezésemre álló eszközökkel. Elég időigényes a dolog, hiszen videózni, vágni és szerkeszteni is kell még az ilyen nyúlfarknyi videókat is.

A Matchbox Memories-nak mindig is volt saját YouTube csatornája, de ezt elkezdtem afféle gyűjteményes oldalnak használni a blogon megjelenő, videós postok gyűjtőhelyeként. Már most van saját ikonja a jobb oldali oszlopban, bár még erősen gyerekcipőben jár az egész.

Az a helyzet, hogy május óta nem vettem egyetlen új kisautót sem. Elértem egy kritikus tömeget, sokadjára fordul elő, hogy a vadonatúj, frissen kibontott Mattel kisautók olyan minőségi problémákat mutatnak, amik nekem már nem férnek bele. Még a hónapban meg fog jelenni egy post arról a speciális kiadásban szereplő kisautóról, ami az a bizonyos „utolsó csepp” volt a pohárban. Ott számos példát hozok fel arra, hogy miért érzem úgy, hogy a Mattel termékek ár-érték aránya igen leromlott. Úgy döntöttem hogy kivárok! A rendelkezésemre álló „készlet” úgy is évekre elég megírni valót jelent a blogra, ha tartom a jelenlegi „öt bejegyzés hetente” frekvenciát, tehát pánikra semmi ok, a blog – szándékom szerint – megy tovább. Nem teszek semmiféle fogadalmat, de a jelenlegi anyagi lehetőségeim mellett erősen átgondolom, hogy mikor, mire és hol fogok költeni.

Köszönöm, hogy olvastok minket, tartsátok meg jó szokásotokat!

2023/08/09

Szolgálati közlemény: 17 évesek lettünk

 
"Only seventeen when all your dreams come true...
...And it's a long long way from where you want to be
And it's a long long road, but you're too blind to see...
..Lift the face has changed, will the grace remainsYou're still the same..."

2022/08/09

Szolgálati közlemény: 16 évesek lettünk

Tizenhat évesek lettünk. Ebből az alkalomból hallgassatok meg ide vágó remek dalt, illetve fogadjátok köszönetünket hogy olvastok minket! Köszönet mindenkinek, aki az évek során közreműködött, ilyen vagy olyan módon támogatott minket.

A tizenhatodik évünkkel elértünk egy mérföldkövet: pulbikáltuk a kétezredik bejegyzést az idén.

2021/08/09

Szolgálati közlemény: Ma lettünk 15 évesek - de percre pontosan ám!

Sohasem voltam jó az ilyesmiben, fogalmam sincs, hogy hogyan kéne magunkat ünnepelni, de azért valamit ügyetlenül megpróbálok tenni az ügy érdekében.

Tehát percre pontosan 15 éve, 2006 augusztusának kilencedik napján, 14:52 perckor a SkyNet öntudatára ébre...élesítettem a legelső postot a blogon. Nem volt igazi kisautós post, csak afféle „szolgálati közlemény”, hogy lássam, hogy a választott sablon és az elvégzett változtatások hogyan is festenek majd élesben. Az első valódi post – pontosabban az első kettő – tíz nappal később élesedik a blogon. Az egyik a Matchbox PS-1 Container Port Playset-ről szól, a másik pedig a Matchbox Convoy CY-8 szerelvény két változatáról – tessék, már akkor is a Convoy becsípődésem, ugye. Hogy milyen apropóból élesítettem két postot egy ugyanazon napon én már ugyan meg nem mondom.

Szinte majdnem pontosan öt évvel később – egy hónap híja meg egy pici – az EZREDIK POST kapcsán jelenik meg az a bejegyzés, amiben sikerült egészen jól összefoglalni az addig történteket a blogról. Kézenfekvő, hogy innen folytassam a történetet.

A történet folytatódik
A Matchbox Memories mindig is rajongói blog volt, nincsenek szponzoraink és ha jelentkeznének is, legalább kétszer meggondolnám, hogy a hobbimból kötelességet csináljak-e, bár annak változatlanul nagyon örülnék, ha a sajtólistájára felkerülnénk a Mattelnek és a Simba-Dickie Toysnak – hogy a két legfontosabb gyártót megemlítsem. Tisztázandó a királyi többest: A blog alapítója én vagyok – aláírás a bejegyzés alján – a többiek az én meghívásomra és biztatásomra csatlakoztak a szerzői gárdához passzióból. Jelenleg öten rendelkezünk szerzői jogokkal porsche, Matchbox, Andrew0807 és Tommi. A legaktívabb egyértelműen én vagyok az alapító, aztán követ engem porsche és messze lemaradva a többiek, Tommi pedig „a kingkongi eset után azt hirdette magáról hogy ő Mickey egér 13. Reinkarnációja. Akkor állandóan meditált és telefüstölte a lakását. Ööö... Deklaráltan más irányú elfoglaltságaival van elfoglalva, de változatlanul a barátunk és szeretnénk ha visszatérne.

2011 jó évünk volt, abban az évben 195 post jelent meg, teljesen véletlenül pont annyi, mint 2012-ben is. 2013-ban már 208, 2014-ben és 2015-ben már csak kevesebb mint a fele, rendre 96 és 95. 2016-ban viszont beüt a krach, 22 post lát napvilágot, az is már az akkora erősen megcsappant stáb többi tagjától és nem tőlem.


Itt következik négy év kihagyás, egy-egy posttal szigorúan csak a többiektől, hogy azért látszódjék, hogy hivatalosan sohasem oszlottunk fel, mint az ABBA, a Fine Young Cannibals, vagy a Fonográf. Létezünk, csak éppen szünetelünk. A nagy generálpauza oka az én magánéletemben keresendő, aminek a részleteit nem szeretném megosztani, de jó darabig még csak azonos földrajzi koordinátákon sem tartózkodtam a gyűjteményemmel.

Idén január végén azonban visszatértünk, mint a Terminátor! Az eddig egy robotra bízott Facebook oldalunkon kívül - „ő” is megvan még – valódi, „élő” Facebook Csoportunk is lett, ami nagy szó, mert egyrészt nagyon nem szeretem a Facebookot, ami azzal viszonozza az ellenszenvemet, hogy gyakran egyáltalán nem hajlandó működni, holott PC-n és telefonon is próbálom működésre bírni. (Szóval lehet követni, lájkolni, csatlakozni, meg effélék.)

Érdekes adatok
Mondanék pár „érdekes adatot” - bár őszintén szólva nem tudom, hogy léteznek-e egyáltalán érdekes adatok úgy általában.

  • Idén ezzel a mostanival együtt már 103 post jelent meg.
  • Összesen 1814 post olvasható az oldalon.
  • Mikor e sorokat írom, 6418 megjegyzést fűztetek a postokhoz. Érdekes, hogy a „szünet” előtt lényegesen aktívabbak voltatok e téren.
  • Mikor e sorokat írom, a kezdetektől 1 155 994-en tekintettétek meg az oldalt. Ez a „most” július 18-án van, szóval mire e post megjelenik ennek a számnak is magasabbnak kell lennie. Megpróbálom nem elfelejteni és a percre pontos, 15 éves adattal szolgálni.
    Nem felejtettem el: 1 167 412 az aktuális szám.

Köszönetnyilvánítás
Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani jelenlegi és volt szerzőtársaimnak. Nem sorollak fel benneteket név szerint, mert amilyen lütyő vagyok, képes vagyok kihagyni valakit, akit pont nagyon nem akartam megsérteni! Nélkületek soha nem kezdtem volna újra, leginkább porsche nélkül nem.

Szeretném megköszönni nektek, akik olvastok minket, hogy olvastok minket! LÉCCI-LÉCCI-LÉCCI, kommenteljetek, osszatok meg, lájkoljatok a Facebookon, iratkozzatok fel a Facebook csoportunkba, beszélgessetek velünk ott, osszatok meg fotókat a saját gyűjteményetekről, mert bizony lekattintás-lotyók vagyunk és bennünket ez hajt előre. Tényleg! Ez motivál és győz meg arról, hogy nem magunknak írunk itt össze mindenféléket öncélúan. Külön köszönet a fantasztikus feleségemnek és szenzációs lányaimnak, hogy ők lájkolnak rendületlenül, támogatva Apa bolondériáját.

A jövő
Mint ahogy Yoda Mester mondta: „a jövő ködbe burkolódzik”. Az a terv, hogy nincs terv. Folytatjuk úgy, ahogy eddig, míg a lendület tart.

A lendületet meg úgy tudjuk leginkább fenntartani, hogyha hozzájárultok Ti azzal, hogy olvastok minket.