Matchbox Australian Collectors Model Holden FJ Panel Van

A mi földrajzi koordinátáinkon ez a Matchbox egyik legritkábban felbukkanó terméke, ami annak köszönhető, hogy a legtöbb változata ausztrál exkluzív kiadású volt. Vanitiszesek szevasztok!

Australian Domestic Market
Mennyire érdekes, hogy a japán belpiacos autóknak hatalmas rajongótábora van, annak ellenére, hogy a „rossz oldalon” van a kormányuk, miközben az ausztrál verdáknál az ilyesmi az egy Ford Falcon XB GT Coupe-ot – meg pár szereplőtársát – leszámítva az ilyesmi ismeretlen és ezek is csak a Mad Max-nek köszönhetik ismertségüket.

Viszont az ausztrálok nagyon is büszkék a saját gyártású autóikra és az ottani autórajongók már kezdenek besokallni attól, hogy az XB-ket külföldre „hurcolják”, hogy V8 Interceptor replikákat faragjanak belőlük. Ez az autókat illető nemzeti büszkeség – amit én tisztelek és megértek – egyáltalán nem új keletű dolog, ennek a postnak a tárgyát, a Holden FJ sorozat különböző változatait is az „Australia's own”, azaz „Ausztrália saját(ja)” szlogennel promótálták.

Az 1955-ös, csak a haszongépjármű változatokkal foglalkozó brosúra. Mennyire szokatlan mentalitás, hogy a minimum teljesítményt - 21 lóerő - emeli ki, míg a gyárilag megadott 60 pacis maximális csak az apróbetűs részben olvasható. Állítólag percenként 4000-re elpörgetve volt az 65 is.

Az FJ sorozat 1953 októbere és 1956 júniusa közt készült. A második teljesen ausztrál Holden termék volt. Négyajtós szedán, kétajtós pickup – ausztrálul UTE, mint ahogy arról korábban megemlékeztünk – és mint a mellékelt ábra mutatja, zárt kisáruszállító változatokban készült. Véleményem szerint az utóbbi kettő messze jobban néz ki, mint a szedán. Minden változatának hátsó kerekeit egy 2,2 literes sorhatos motor hajtotta egy háromsebességes manuális váltón keresztül. A teljesítményének a gyári specifikáció 60 lóerőt adott meg 3800-as fordulaton, de 4000-ig pörgetve – azt mondják – a 65 pacit is előrángatta.

ADM MBX
Charlie Mack 29 változatát sorolja fel a Holden FJ-nek és nélküle elképzelésem se lenne, hogy mikorra helyezzem időben. Az online elérhető adatbázisok vagy meg sem említik az én, teljesen fekete változatomat, vagy laza másfél évtizeddel datálják tévesen. A rejtély kulcsa az, hogy az FJ öntvény 1995-ben debütál Ausztráliában. Nem kap szokásos „MB-xx” számot egészen 1998-ig míg be nem kerül a szokásos, globális 1-75 soba, ahol MB-40 lesz, piros és Matchbox logót visel az oldalán – megkockáztatom, hogy nagyon klassz. 98 után is készülnek FJ-k a Matchboxnál, 2005-ig biztosan.

Tehát legalább 27 ausztrál verziója ismert és az enyém is egy ezek közül – ezt mondjuk a doboza alapján nem volt nehéz kisütni. Charlie nem datálja a kenguruföldi verziókat, tehát annyit tudunk biztosan, hogy 1995-ben vagy valamikor utána került a piacra. A dobozon 1995-ös a keltezés, de ez simán lehet „egy doboz jó lesz mindhez” eset.

Hogy milyen? Nos, nekem tetszik, az eredeti sem egy túlcsicsázott darab, szerintem teljesen jól hozza annak a jellegzetességeit. A földrajzi és időbeni távolság miatt abszolút ismeretlen autó mifelénk, ezért számomra már csak ezért is érdekes – a vanitiszemről meg már nem is beszélve!

Amikor a króm az még krómból volt. Határozottan baljóslatú a feketén.

Sok verziója van és - legjobb tudomásom szerint - egyetlen kivétellel mindegyik alatt ez a kerék van.

Apósom lazán "lehullaszállítózta". Nem is beszélek vele! Igaz nem ezért és nem azóta, de akkor is!

Oké azért talán van benne valami, de akkor már legyen inkább "pompakocsi"!

Egy pici festék a hátsó lámpákra - amik hol is vannak? - igazán elfért még volna.

A dobozból nem volt nehéz kikövetkeztetni, hogy ausztrál kiadás lehet.

1995-ös keltezés. A Matchbox történetének legjobb dobozának tartom ezeket a kétoldalt "ablakosakat". A legszebbnek meg a 70-es évekből valókat a fantasztikus grafikákkal.

Pár plusz információ.