A mi földrajzi koordinátáinkon ez a Matchbox egyik legritkábban felbukkanó terméke, ami annak köszönhető, hogy a legtöbb változata ausztrál exkluzív kiadású volt. Vanitiszesek szevasztok!
Australian Domestic
Market
Mennyire
érdekes, hogy a japán belpiacos autóknak hatalmas rajongótábora
van, annak ellenére, hogy a „rossz oldalon” van a kormányuk,
miközben az ausztrál verdáknál az ilyesmi az egy Ford Falcon XB
GT Coupe-ot – meg pár szereplőtársát – leszámítva az
ilyesmi ismeretlen és ezek is csak a Mad Max-nek köszönhetik
ismertségüket.
Az FJ sorozat 1953 októbere és 1956 júniusa közt készült. A második teljesen ausztrál Holden termék volt. Négyajtós szedán, kétajtós pickup – ausztrálul UTE, mint ahogy arról korábban megemlékeztünk – és mint a mellékelt ábra mutatja, zárt kisáruszállító változatokban készült. Véleményem szerint az utóbbi kettő messze jobban néz ki, mint a szedán. Minden változatának hátsó kerekeit egy 2,2 literes sorhatos motor hajtotta egy háromsebességes manuális váltón keresztül. A teljesítményének a gyári specifikáció 60 lóerőt adott meg 3800-as fordulaton, de 4000-ig pörgetve – azt mondják – a 65 pacit is előrángatta.
ADM MBX
Charlie
Mack 29 változatát sorolja fel a Holden FJ-nek és nélküle
elképzelésem se lenne, hogy mikorra helyezzem időben. Az online
elérhető adatbázisok vagy meg sem említik az én, teljesen fekete
változatomat, vagy laza másfél évtizeddel datálják tévesen. A
rejtély kulcsa az, hogy az FJ öntvény 1995-ben debütál
Ausztráliában. Nem kap szokásos „MB-xx” számot egészen
1998-ig míg be nem kerül a szokásos, globális 1-75 soba, ahol
MB-40 lesz, piros és Matchbox logót visel az oldalán –
megkockáztatom, hogy nagyon klassz. 98 után is készülnek FJ-k a
Matchboxnál, 2005-ig biztosan.
Tehát legalább 27 ausztrál verziója ismert és az enyém is egy ezek közül – ezt mondjuk a doboza alapján nem volt nehéz kisütni. Charlie nem datálja a kenguruföldi verziókat, tehát annyit tudunk biztosan, hogy 1995-ben vagy valamikor utána került a piacra. A dobozon 1995-ös a keltezés, de ez simán lehet „egy doboz jó lesz mindhez” eset.
Hogy milyen? Nos, nekem tetszik, az eredeti sem egy túlcsicsázott darab, szerintem teljesen jól hozza annak a jellegzetességeit. A földrajzi és időbeni távolság miatt abszolút ismeretlen autó mifelénk, ezért számomra már csak ezért is érdekes – a vanitiszemről meg már nem is beszélve!
Amikor a króm az még krómból volt. Határozottan baljóslatú a feketén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése