2013/03/11

Átalakítási iskola Vlll. rész. Futómű transzformálás

A meglévő autónk vagy autómaradványunk tervezett átalakításakor előfordulhat olyan eset, amikor az adott gyári futómű helyett egy másik kerül a kocsi alá. Futómű alatt kicsit nagyképűen a két kereket és az azokat összefogó tengelyt értem a továbbiakban. Ha az új futómű szélesebb az sem túl szép és ütközhet a kasznival, ha keskenyebb, akkor meg be sem fér az adott helyre. Ilyenkor történik a futómű átalakítása vagy újrakészítése. Ez az egyik irányú lehetséges mozgatása a kerekeknek. A másik irányú mozgatása az ültetés/emelés, amire szintén kitérünk.

Szép példája a kis süllyesztésnek és a nagyobb kerékkel együtt történt kiemelésnek. Nagyobb kerék esetén a kaszniban levő kerékívet is meg kell nagyobbítani

Új futómű illesztése a padlólemezhez
Ha kicsivel keskenyebb az új tengely+kerekek együttes keréktávolsága, mint a rendelkezésre álló hely, akkor első körben az alábbiakat tehetjük. Célszerű megvizsgálni, hogy van-e arra lehetőség, hogy a kerekek tengelyt magába foglaló középső hengerének belső feléből valamennyit levágjunk. Ezek a belső, tengelyre simuló részek szinte mindig kiállnak a kerék belső síkja elé, hogy amikor a kerék – a lazasági játékának megfelelően – csúszkál, akkor ez a rész érjen hozzá a karosszéria vagy a padlólemez erre a célra kialakított részéhez. Néha elég csak ezt megrövidíteni vagy levágni a kerék síkjáig és a probléma megoldottnak tekinthető.
Másik esetben – az előzővel együtt vagy attól függetlenül is – a padlólemez kerékbelsőhöz hozzáérő részéből kell lecsiszolni, levágni a megfelelő részt. Ez a művelet erősen korlátozott szűkítést tesz lehetővé, mert általában a tengelyrögzítő elemek is gyakorta teljesen kiérnek a padlólemez széléig

A kiemelt kaszni és az eredeti egy kicsit nagyobb kerékkel. Ezért tűnik úgy, mintha süllyesztve lenne

Új tengely készítése
Ha a fentiek nem hoznak eredményt, akkor egyetlen lehetőségünk van, a tengely újraalkotása. Itt jegyzem meg, hogy ha túl hosszú a tengely az adott karosszériához akkor is az alábbi metódust kell követni a megrövidített tengelyvég lezárásához, csak ott nem kell új tengely.

A tengely egyik végének lezárógombája alakulóban
A tengely másik végének kialakításához való befogás egy példája

Az új tengely esetében a tengely anyagául egy, az eredeti tengelyhez hasonló átmérőjű és rugalmasságú huzaldarabot, tűt, szöget, acélszálat vagy akár megfelelő méretű – kiegyenesített - iratkapcsot is használhatunk. Az átmérője és az anyaga (rugalmas vagy merev típusú) mindig az adott padlólemezhez, a felerősítendő kerékhez illetve a komplett tengelyrögzítő rendszerhez illeszkedik. Előfordulhat olyan összetett eset is amikor teljesen egyedileg készül a tengely felfogatása, itt szabadabbak a lehetőségek is a tengelyeket illetően. Viszont a tengelynél figyelni kell arra is, hogy a kerékbelső lukjába jól illeszkedjen, mert ha nem passzentos, akkor billeg rajta a kerék, ami nem túl szép. Ha meg szoros, akkor a kerék nem fog forogni. Ebben az esetben még a keréken levő luk finom felfúrásával vagy tágításával javíthatunk a helyzeten. A legtöbb esetben az iratkapcsot használhatjuk fel leginkább az új tengely készítéséhez, a tapasztalataim alapján. A kiegyenesített kapcsot kicsit hosszabbra vágjuk le, mint amire tényleg szükségünk lesz. Úgy fogjuk be a satuba, hogy csak körülbelül másfél milliméter álljon ki fölül. Ezután kalapáccsal finoman elkezdhetjük körkörösen lapítani a végét, úgy, hogy lehetőleg központosan terüljön szét a lezárógomba. Mintaként az az eredeti lezárást vehetjük. Amikor ez megvan, akkor fűzzük föl a kerekeket a tengelyre. Figyeljünk arra, hogy jól álljanak és tényleg a külseje legyen mindkettőnek kifelé. Ekkor a tengelynek az egyik végén már fixen áll (pontosabban siklik) az egyik kerék. Most van itt az ideje, hogy a pontos tengelyhosszt kijelöljük. Ezt csak úgy végezhetjük pontosan, ha a karosszériához és a padlólemezhez is egyszerre állítjuk be a keréktávolságot.

Teljesen új tengely és tengelyrögzítés

Itt fölmerülhet egyéb tuningmegoldás is, például a kerék döntése esetén szűkebbre kell venni a keréktávot csakúgy mint az ültetésnél, viszont ha nagyon széles jellegű futóművet akarunk kialakítani, akkor meg egészen a karosszériát súrolhatja a kerék külső síkja. Ezt kell most úgy beállítani, hogy a tengelyhossz mintegy másfél milliméterrel álljon ki a kerék tengelynél levő síkjától. Ha ezt bejelöltük és levágtuk, akkor ismét a satuba fogjuk be a tengelyt, de most már az új rész álljon ki fölfelé. Itt előfordulhat, hogy a satu pofája vastagabb, mint a két kerék közötti távolság. Ekkor valamilyen – célszerűen fém pofaszűkítő betétet kell oda még betenni, hogy a tengely kényelmesen befogható legyen. A második lezárógomba is hasonló módon - finom kalapácsütésekkel - készül, mint az előző.

Ültetés, kiemelés
Ültetésről értelemszerűen sportosabb kocsik esetében beszélünk, míg kiemelésre inkább terepjárók esetében van szükség. Általánosságban nehéz jó tippeket és eljárásokat mondani, mivel elég sokféle futómű és felfüggesztés létezik egy adott léptékben is. Gondoljunk csak egyetlen gyártó, futómű és kerék evolúciójára. És akkor még nem említettem a különböző cégek felfüggesztési rendszerének nagy számát. Ezek természetesen kombinálhatók, ha kellően ügyesen tudjuk a rendszerelemeket illeszteni. Történhetnek kompromisszumos megoldások is, például a rugózást is föláldozhatjuk adott esetben, ha – más megoldás híján - fixen kell beragasztani a tengelyt. Viszont a kerekek gurulását csak nagyon extrém esetben szabad föladni, mivel a kisautó mást nem is igen tud, mint gurulni. Speciális esetben vagy különleges átalakításokkor, amikor inkább dísztárgyként szerepel a kisautónk, akkor el lehet tekinteni a gurulástól is akár, de ne ez legyen a cél. Különösen fontos ez az ültetésnél, amikor is a padlólemez már leér a talajra és ezáltal nem tud a kerék gurulni. Előfordulhat egyes padlólemezeknél a kerekek mellett, belül-alul egy kis kiemelkedés is, ezeket ilyenkor le kell csiszolni. Nagyon fontos szempont az autó belterének az új futóműhöz való igazítása. Ez lényeges mindkét irányú tengelymozgatás esetén is mert vagy lötyögni fog a beltér vagy össze sem tudjuk rakni a beltér és a padlólemez összefeszülése miatt a kisautónkat. Mindenkor előre kell ezzel a műveleti résszel is számolnunk. Betoldás vagy kivágás, ameddig az anyag és a térfogat engedi. Fontos az előretervezés és a folyamatos próbálgatás is a futóműállítás közben.

Amikor a beltér elemére némi magasítás kell, hogy a tengelyt is fogja és mégse lötyögjön a helyén. Ragasztóból vagy tapaszból kialakítva

Futóműtípusok
Néhány verziót azért érdemes megvizsgálni az ültetés-kiemelés témakörben is. Maradva elsősorban a Matchboxnál, de érintve egyéb, hasonló futóművel rendelkező márkákat is. A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha a legújabb típusú, tulajdonképpen rugózás nélküli vagy minimálisan rugózó kerekekkel van dolgunk. Az ilyen rögzítés a legelterjedtebb a többi kisautógyártó esetében is. Ezen tengelyek fölerősítése úgy történik, hogy a kerekeknél, a padlólemez szélén a kerékbevágásnál is ki van alakítva egy-egy „U” alakú vájat a tengelyek számára illetve a fölső részben (második padlólemez, maga a beltér vagy akár a karosszéria) is megvan ugyanaz az „U” alakú vájat, csak szemből kialakítva. Ezek közé kerül a tengely, így a két szemben levő elem pont a helyén tartja a tengelyt és a kerekeket. A szerkezet kialakításából következően itt a vájat helyzetének megváltoztatásával lehet a tengely helyzetét mozgatni a karosszériához képest. Aszerint, hogy emelünk vagy süllyesztünk, a vájat megfelelő részéből kell kivágni, az ellenkező részébe pedig betoldani valamennyit. Ezzel a módszerrel nagyon pontosan lehet állítani a kaszni magasságát. 

A legmodernebb és legegyszerűbb megoldás a rugózásmentes tengelyre, az "U" vájatba a beltér által leszorított futómű

Következő jellemző futómű, a központi hosszúkás acéllemez leszorította tengelyek esete. Ez már bonyolultabb és nem is lehet olyan nagy méreteltéréssel alkalmazni. Az acéllemezt le kell óvatosan szedni a tüskéről amire rá van feszítve a kis karmai által. Ezt a karmok finom kihajlításával tegyük meg, ügyelve, hogy ne teljesen hajlítsuk ki a kis karmokat, csak amennyire szükséges a lecsúsztatáshoz. Ha nem süllyesztünk túl sokat (maximum másfél millimétert  és a tüske teteje még ép, akkor erre a tüskére vissza is csúsztathatjuk a lemezünket a végén. (előfordulhat olyan eset is, hogy a lemezt az eredeti helyére vissza tudjuk tenni a tengelyek fölemelése után is, mert a lemez rugalmassága és hossza ezt megengedi. Kicsit keményebb lesz a rugózás de ez nem is árt ebben az esetben. A lemez visszapréselése előtt a kihajlított kis karmokat egy kicsit hajlítsuk vissza, hogy jobban harapjanak majd rá a tüskére. Ha a rögzítésünket megemeltük, a tengelyt is meg kell emelni. Ez alápolcolással lehetséges legegyszerűbben. Sztirollap(ok)ból lehet bevarázsolni a rétegeket. Célszerű olyan téglalapokat kivágni amik a tengely alatt a padlólemezen kialakított tengelyrögzítő vájatokig tart, mert így jobb lesz a fölfekvése, nem billeg majd. Durvább esetben elfogy majd a vájat, ekkor azt is újra kell csinálni, hogy a tengely pozícióját megtartsuk. Szintén a sztirolból való kifaragását javaslom.
Ha nagyot süllyesztünk, akkor előfordulhat, hogy a tengelyrögzítő lemezt már nem tudjuk a tüskéjére visszatenni. Ilyenkor egy alkalmas ragasztóval kell a lemezkét a helyén rögzíteni. Alkalmas alatt azt értem, hogy míg például a ragasztópisztolyos anyag vagy a kétkomponensű raganyag rendelkezik helykitöltő térfogattal is, addig a pillanatragasztó csak felületet ad. Ez utóbbi esetében alá kell polcolni a lemezt is (sztirollap ismét) a jó felfekvés érdekében. Az első esetben a ragasztó biztosítja majd a felfekvést is a rögzítésen túl.

Ezt a félig meddig rugalmas, de vékony lemezt kell óvatosan lefeszegetni a központi tartótüskéről

Az ábra első részében a központi acéllemezes rögzítés alapesetét látjuk metszetben, míg a második ábrán a kasznisüllyesztés miatt megemelt tengelyt és tengelyrögzítést láthatjuk

A nagyon nagy műtétet kívánó emelés vagy süllyesztés módszere az, amikor a teljes padlólemezt szétvágjuk keresztben és némi toldásos csatlakoztatásokkal együtt újra összeragasztjuk. Kicsit részletesebben: ezek jellemzően a Superfast érából való futóművek, (de a magasítás esetében bármely kisautónál alkalmazható) ahol a vékony acél tengelyt egy belső – a padlólemezre szegecselt - műanyag szétnyújtott „H” elem rögzíti az autó aljához. Nehezíti az esetet, hogy a műanyag elem két szárának alján vannak azok a kis műanyag pöckök, amik a tengelyt hosszirányban pozicionálják, és a helyén tartják rugózás közben is. A helyzetet cifrázza, hogy a padlólemezből van általában kialakítva az autó eleje vagy hátulja vagy mindkettő rész valamilyen módon, akár csak egy lökhárító vagy rendszám erejéig. Tehát ez elem a karosszéria része is, magassági mozgatására nincs lehetőség. Viszont a teljes futóművet mozgatni szándékozunk függőlegesen. Ekkor kell kivágni a futómű részt a padlólemezből, úgy, hogy a két végén levő padlólemez folytatás a helyén marad, csak a középső padlólemez darab mozog. Ilyenkor a kocsi teljes szerkezete megváltozik. Tulajdonképpen úgy kell darabokból összeragasztani. Ami nem okoz problémát, mert a ragasztott részek az autó alatt, nem látható helyen vannak. A karosszériához csatlakozó részeket célszerű bele is ragasztani a karosszéria megfelelő helyeire. Ez azzal az előnnyel is járhat, hogy az eddig fényezetlen részek is kaphatnak a kasznival egy időben festést ha a kisautónk eredetijén is úgy volt. 

A felszegecselt műanyag tengelytartó és pozicionáló elem

Az első ábrán az eredeti, műanyag H elem rögzítéses módszer metszetét látjuk. A második ábra azt az esetet magyarázza, amikor a padlólemezt háromfelé vágva a két végén levőt a kasznihoz rögzítve, míg a középső részt lesüllyesztve (kasznikiemelés esete) ragasztjuk össze ismét.

Itt szerencsére elfért a nagyobb kerék a padlólemez kivágásában és az eredeti tengelyrögzítést lehetett az új kerekeknél is használni. Viszont látszik, hogy a padlólemez eleje le van már vágva

A középső, az eredeti helyén maradó (vagy másik kerékre kicserélt) futóművet is tartalmazó egység most már tetszés szerint mozgatható függőlegesen és a sztirollapokkal való betoldásokkal a kellő helyen rögzíthető is. Figyelni illik arra is, hogy ilyenkor a padlólemez és a kaszni között rés keletkezik, ezt el kell takarni. 

Kaszni kiemelésnél a padlólemez és a kaszni között keletkező hézagot el kell tüntetni. Ez egy bevált módszer erre
A tipikus esete a nagy mértékű ültetésnek: a padlólemez két vége a kaszni elejéhez és hátuljához rögzül, míg az itt látható középső elem a kaszniba csúszik föl. A kerekek elrendezése és mérete egy igazi pályaversenyautó készüléséről árulkodik

Például a padlólemezre ragasztott kis sztirolcsíkokkal, majd a padlólemez színére festeni őket, hogy ne tűnjenek nagyon föl. Ennek a padlólemez-műtétes rögzítésnek azonban nagyon stabilnak kell lennie, nehogy összerogyjon az autó amikor már éppen tennéd a vitrinbe. Lehetőség szerint hagyjunk nagy ragasztási felületeket. Ennek a verziónak egy extrém speciális esete az, amikor egy teljesen más donor futóművét/padlólemezét oktrojáljuk be az adott kisautónkba. Nem lehetetlen csak jó szemet és pontos tervezést igényel. Erre is láthatunk példát majd hamarosan a blogunkon.

Beszegecselt
A legrondább a helyzet a fixen beszegecselt tengelynél van. Itt már a tengely kirobbantása is hosszadalmas és bonyolult művelet. Jó ha van hozzá célszerszámunk, mert anélkül nagyon nehézkes és idegőrlő a feladat. De ha már kint van a tengely és ki is egyenesítettük (mert szinte minden esetben el van görbülve, hiszen csak középen van alátámasztva, két szélén pedig kapja az ellenirányú erőket és nagy az erőkar is) akkor itt egy teljesen új tengelytartó rendszert kell kitalálnunk. Kiemelésről nemigen beszélhetünk, mert csak a padlólemez van alatta ami már nem vékonyítható tovább. 

Vastagabb tengely esetén vagy pedig ültetéskor a padlólemezből is lehet egy keveset kicsiszolni

Ekkor az előzőekben tárgyalt padlólemez szétvágásos módszert lehet alkalmazni. Süllyesztés esetében pedig a réteges alápakolást illetve a teljesen új tengelypozicionáló vájat kialakítását lehet alkalmazni. A tengely újbóli rögzítése ragasztással történhet. Viszont a gyári pontrögzítés helyett - mivel a tengely eddig is fixen állt és csak a kerekek forogtak - a tengelyt teljes hosszában rögzíthetjük. Figyelve természetesen, nehogy ragasztó kerüljön a tengely és a kerék közé.

Jellemző esete a középen beszegecselt futóműnek. Itt már ki van bontva a rögzítési pont a helyéről.
Fixen visszaragasztott tengely esete. Itt azelőtt sem volt rugózás, így nem lesz zavaró

Az alapeseteket áttekintettük. Természetesen ezek számtalan kombinációja is létrejöhet az ügyes kezű modellező által. Mindenre nem lehet kitérni, így ezzel a néhány gondolattal inkább a főbb vonalakat vázoltuk. Mindenki gondolja tovább őket és alkalmazza az adott konkrét esetben annak elvét, részeit vagy egészét. Tulajdonképpen nincs is kettő egyforma eset sem, mivel két egyforma karosszériamegoldás sincs. Bátran merjen minden autóátalakító továbbgondolkodni, kísérletezni a futóművekkel is.

Vll. rész: Rozsda
VIII. rész: Futómű transzformálás

Nincsenek megjegyzések: