Matchboxon kívüliek: Majorette No. 343 - Renault 25 V6 et bateau

Egy új típus bemutatása sosem egyszerű dolog, hiszen utána kell járni az eredeti autó történetének, főleg az érdekes részleteknek, városi legendáknak, amiket nem mindenki ismer. Néha jobban szeretem az "Update"-bejegyzéseket, amikben alig kell valamit írni, hiszen egyik-másik kolléga már megtette azt a szívességet, hogy utánanézett minden fontos és érdekes tudnivalónak. Mindezt azért írtam le, hogy kicsit belelássatok, mit gondol a blogíró, miközben sorait gépeli.
Jelen esetben úgy hozta a sors, hogy a Renault 25-ös típusát nekem kell majd bemutatnom, mivel egyik kollégának sem tetszenek úgy a 80-as évek autói, mint nekem.

A Renault zászlóshajója

Közhely ide, vagy oda, az "unásig ismert" kifejezés bizony tökéletesen illik jelen bemutatónk tárgyára. Bár nem tud olyan sikereket felmutatni és közel sem olyan robusztus, mint elődje a 20/30 sorozat - annak egy átalakított példányával 1982-ben egy francia testvérpár, Claude és Bernard Marreau megnyerte a Dakar ralit -, ettől az autótól ez nem is elvárható. A 25-ös gyártása 1983-ban kezdődött a franciaországi Sandouville-ben és egészen 1992-ig tartott. Az eltelt 9 év alatt egy modellfrissítést élt meg 1988-ban, melynek során az eredeti szögletes első lámpák egy kicsit ívesebbek és csíkszerűek lettek. A motorválaszték 2-től 2,9 literig terjedt. Ebből két 2,1 literes dízel volt, a többi mind benzines, melyek közül a legérdekesebb a csúcsmodell motorja, a 2,5 literes V6-os Turbo, mely 182 lóerőt volt képes kipréselni magából. Sajnos mára a 25-ösökből nagyon kevés maradt fent. Rendkívül bonyolult autók voltak a maguk idejében, így nem csoda, hogy főleg hazánkban rengeteg a kóklerek által kókányolt, kidobásra vagy jobb sorsra érdemes példány.

Renault menni Amerika!
Biztos vagyok benne, hogy kevesen, talán még az USA lakói közül sem sokan tudják, hogy az Eagle Premier műszaki alapjai bizony a 25-ös Renault-n nyugszanak. Olyan ez, mint manapság a VW-konszernnél a Volkswagen Polo-Seat Ibiza-Škoda Fabia trió esetében. Tehát a padlólemezt, a motorokat, a váltókat, és az egyéb műszaki dolgokat a Renault biztosította, az Eagle pedig egy saját karosszériát kreált.

R25 kicsiben
Először 1987-ben jelenik meg Majorette katalógusban a csúcs Renault szólóban. Sajnos elég gyatra minőségben mintázták meg az első generációs változatot, ugyanis az 1/63 méretarányú kisautó csak nyomokban emlékeztet az eredetire. Valahogy tömzsibbnek tűnik, de a legnagyobb hiba szerintem az első fényszóróknál érhető tetten: sokkal kisebbek, mint lenniük kéne. Ha megnézitek majd az eredetiről készült képeket, szerintem Ti is egyetértetek majd velem.

 

Szemből. Alapvetően nem lenne rossz, de később mutatok majd egy sokkal jobb megoldást is.

 Hátulról. A vonóhorgot felejteném, de megvan az oka, hogy ott van.

Az eredeti a frissítés előtt...

...és után.

Et bateau

A Majorette 300-as szériaként kínálja azt, amit a Matchbox "900 Series", "Hitch ’N Haul" aztán végül "Twin Pack" néven. Ez jellemzően valamilyen utánfutós szerelvényt, pl. nyergesvontatót, vagy valamit szállító nagy teherautót, esetleg személyautót jelent valamilyen vontatnivalóval. Ezekhez a normál - 200-as sorozat - szolgáltatja az alapokat, 300-asként így baromi jó összeállításokat is találhatunk szép számmal.

A mostani szett is ilyen utánfutós szerelvény és az "Et bateau" pont az, aminek látszik, azaz "és csónak". Ehhez a 25-öshöz ugyanis tartozik egy csónakszállító utánfutó is, rajta egy motoros gumicsónakkal, ami itt most műanyag a változatosság kedvéért. A kidolgozása egyébként egészen rendben van, de lebegni nem azért fog a vízen, mert olyan jó az úszóképessége, hanem azért, mert olyan könnyű. Mivel ez a pakk is exkedvesem gyermekkori gyűjteményéből származik, természetesen nem próbáltam ki, hogy meddig úszik a csónak.

 

Így néznek ki együtt.

 Innen is jól látszik, mennyire egyszerű,...

...de azért a kapaszkodókat és az evezőket, melyeket motorhalál esetén kell bevetni, szépen kidolgozták.

 Az alja lyukas, tehát biztosan elsüllyedne, de szerintem könnyű tömege miatt mégis lebegne. Valaha biztosan rászorult a rögzítőfülekre, ma már csak ragasztóval lehetne fixálni.