A korábbi részekben tárgyalt futómű elrendezés és a festéktelenítés után jöhet a
lakatosmunka precíziós karosszéria-munka. A karosszéria-munka a Matchboxok esetében nem a hagyományos nagyautós munkákat jelenti.
De itt is lehet (lemez) egyengetésről, elemcseréről, levágásról,
kipótlásról beszélni. És meg is cselekedni azt amit az elme
kitalált. De erről majd később.
Az ilyen jellegű munkához szükséges eszközök
Az ilyen jellegű munkához szükséges eszközök
Fúrószárak
0,8-4-5 milliméteres átmérőig. Fúrógép célszerűen kettő féle, a vékonyabb, finomabb munkákhoz egy kis makettezős, marokba
fogható illetve a nagyobb átmérőjű fúrásokhoz egy hagyományos
villanyfúró. Ideális ha van állványunk is a fúráshoz. Flex, ha
nagyobb, egyenes felületet kell vágnunk. Tűreszelők: lapos,
gömbölyű hengeres, éles, domború. Csiszolóvászon a durvától
egészen a finomig. Nem kell sok, de sokféle célszerű. Szike a
műanyag alkatrészek vágásához. Vékony alkoholos filc a
jelölésekhez. Valamilyen mérőeszköz, vonalzó. Kisméretű satu
az alkatrészek befogásához például fúráskor, flexezéskor de
akár csiszoláskor is. Kisméretű pillanatszorító ha kézzel nem
akarjuk mozdulatlanul tartani a ragasztandó alkatrészeket hosszabb
ideig. A karosszéria kezeléséhez a késtapasz is hozzátartozik.
A legkisebb kiszerelést szerezzük be mert így is sokáig eltart
majd. Ehhez a feladathoz megint csak a kis lapos végű eszköz
szükséges (gyk: csavarhúzó).
Megmunkáló és kiegészítő eszközök, szerszámok, anyagok a karosszéria-munkához
Balodalt elvettem, középen hozzáadtam a jobboldali eredeti karosszériához
Ragasztók: ízlés szerint
alkalmazható bármilyen, ami hozza az elvárt eredményt. Nagyon
személyfüggő, hogy ki mit használ. Én pillanatragasztót,
makettes műanyagragasztót és hőre olvadós –
ragasztópisztolyból kinyomható – ragasztót használok, az
egyes feladatokhoz, mikor melyik a legcélszerűbb. Természetesen lehetnek ettől eltérő raganyagok is, ezekkel érdemes előtte kísérletet végezni, hogy mennyire stabilak, nem oldja-e esetleg a festék oldószere őket.
Ragasztó típusok, mindig a célnak megfelelően
Ha
semmit nem kívánunk tenni a karosszériával, akkor is van mit
csinálni rajta. Ilyen munka például a sorjázás. Ez az a feladat
amit minden alkalommal el lehet végezni, ha egy kisautóhoz
hozzányúlunk. Ha már kopottabb az öntőforma, bizony gyakran
előfordul a sorja a szépen festett autókon is és ezt gyárilag
nem fogják soha megcsinálni. De a figyelmes szemlélő értékeli
az ilyen munkát. De mivel most van időnk és lehetőségünk ezeket
a kis kitüremkedéseket finoman eltávolíthatjuk. Erre a célra a
tűreszelők, csiszolópapírok használhatók.
A baloldali képen látszik a csomagtartó élénél a fölösleges gyári sorja. A jobb oldali képen a lecsiszolt csomagtartó fedél él látszik
A
vágás
Előfordul,
hogy a karosszéria bizonyos részeiből le kell vágni kisebb
nagyobb darabokat. Ha nagy vágási hosszról/felületről van szó,
és a hozzáférés lehetővé teszi, akkor flexet is használhatunk.
Én úgy szoktam ilyen esetben eljárni, hogy a flexet fogom be a
satuba, így finomabban, jobb szögben tudom mozgatni a vágandó
darabot. (Védőszemüveggel!) A karosszériát fogóval kell
megfogni, mert nagyon hamar forró lesz az egész. Kisebb helyeken a
kézi modellezőfúróba fogható vágófej alkalmazása lehetséges,
Ha finomabb vágásokról van szó, vagy olyan helyeken kell vágni
ahová az előbbi eszközök nem férnek el, akkor javaslom a fúrós
módszert. Ez annyiból áll, hogy a vágási vonal mentén sűrűn befúrunk lukakat. Ha így kicsipkéztük a felületet akkor az
egyik, célszerűen sarokponthoz közeli lukban a fúrót elkezdjük
oldalirányban, a következő luk felé tolni óvatosan. Egészen
addig, míg el nem fogy a köztük levő anyag. Így lehet tovább
haladni. Ha a kivágandó elem már jobban mozog, akár hajlítható,
akkor ki is lehet törni óvatosan. Nagy valószínűséggel az
elgyengített felület vagyis a lukak közti rész mentén fog
eltörni.
Ezen a helyen csak a lukfúrásos módszerrel lehetett például kiemelni a plató alját. Viszont látszik már a szükséges betoldás is
Megvan a nagyobb része a munkának, kész a kívánt
nyílás. A megmaradt durva recés részt tűreszelővel lehet
finoman eltüntetni. Ez igaz a korábbi, flexes vágásokra is. Azokat sem
lehet tökéletesen finomra és pontosra vágni, mindig rá kell
hagyni egy fél millimétert minimum. Ezt kell eltüntetni a reszelővel,
csiszolóvászonnal. Inkább többet csiszoljunk, mintsem pótolni kelljen.
A
toldás, kiegészítés, pótlás
Itt
elsősorban pótlásokat, kiegészítéseket kell érteni, de lehet tényleges toldás
is. A pótlások – vagy kiegészítések – anyaga polisztirol lap (különböző vastagságú),
egyéb műanyagok vagy maga a kiskocsi anyaga de lehet akár vékony fémlemez is. A végeredmény számít. A festett felületen – jó esetben - nem számít, hogy mi van alatta, viszont nekünk van lehetőségünk, hogy a célra legmegfelelőbb anyagot használjuk föl. Tipp: célszerű gyűjtögetni mindenféle kis apró műanyagdarabot, alkatrészeket, fémbigyókat egy dobozban, hátha egyszer pont jó lesz valahová.
Sztirol lapból készült fülkehátlap és plató pótlás kiegészítés
Fémlemez karosszéria elem pótlás
Megmaradt alkatrészek és maradékok eltéve egy későbbi hasznosításra
A
hajlítások, kiegészítések
Előfordul,
hogy egy elgörbült részt akarunk visszahajlítani. Ez csak nagyon
korlátozott mértékben sikerülhet, a Matchboxok öntvénye nem az
a hajlítható anyag. A hajlításhoz finom kis fogót használjunk.
Meg kell támasztani a karosszériát és a fogót is a hajlításhoz,
és csak egészen apró kis mozdulatokkal hajlítgassuk vissza az
elemet az eredeti helyére. Általában csak egyszer lehet
megmozdítani egyik irányban, utána visszafelé már letörik,
ezért fokozott óvatosság szükséges.
Hajlításkor a hegyes fogó két szára (A és B) közé fogjuk finoman a görbe elemet, majd az "A" pont körül megtámasztva a nyíl irányába próbáljuk meg finoman hajlítani. Utána az elem másik oldalán is (tükörképben) felváltva végezzük el
Ennek az elején is lesz mit hajlítgatni, szerencsére a hely nem esélyes az eltörésre
Törés esetén sincs gond,
vissza lehet ragasztani mindent. Nagyon jellemzően ilyen részek a
tetők, tetőoszlopok. Sokszor a vékonyabbik, az „A” oszlop
szokott törött lenni vagy egész egyszerűen már teljesen
hiányzik. Ez sem jelent olyan nagy gondot, mert pótolni lehet a
hiányzó oszlopot és utána vissza tudjuk ragasztani a tetőt az
eredeti helyére, immár a helyes pozícióban De ugyanígy lehet
pótolni például a motorházfedelet vagy csomagtér fedelet is egy másik
donor autóból kivágva. Sokszor előfordul, hogy kettő félből születik egy új. A hiányzó „A” oszlop pótlását mutatom
meg két példán keresztül.
Jól látszik az elgörbült és kiegyenesített tetőelem valamint a hiányzó, de kipótolt "A" oszlop is
Ilyen volt, ilyen lett
Először a tetőt kell visszahajlítani az eredeti állapotba.
Utána le tudjuk mérni a hiányzó oszlop hosszát, amit aztán egy
roncsból tudunk például kivágni. Sokszor olyan egyformák és
olyan picik, hogy előfordulhat, hogy egy másik modell adott
alkatrésze is jól illeszkedik a hiányzó részre. Akkorára vágjuk és csiszoljuk le, hogy pont belecsusszanjon a helyére. A csatlakozó végeket (4
darab) simára kell csiszolni, mert ezek - a törés nyomán -
valószínűleg roncsolt felületűek. A ragasztáshoz sima felület
az ideális.
A
ragasztás
A
fémek ragasztásához pillanatragasztót lehet legpraktikusabban
használni, de ugyanolyan jó a kétkomponensű műgyantás ragasztó
is. Ebből viszont nehéz két cseppet kikeverni a megfelelő
arányban, viszont ha eltaláljuk, akkor nagyon jól tart. És még
csiszolható is remekül, tehát akár kisebb hiányok kitöltésére
is hasznos lehet. Ha nem akarunk kétkomponensűvel bajlódni, de
tartósabb ragasztás kell, akkor először pillanatragasztóval meg
kell fogatni a helyén az alkatrészt, majd száradás után akár
ragasztópisztollyal is el lehet végezni a végleges rögzítést. A
műanyag alkatrészeknél a makettezéshez használt kis tubusos ragasztót lehet használni. Ragasztásnál gondolni kell
előre az alkatrészek rögzítésére, a kitámasztásokra. Ha
ténylegesen össze kell szorítani a részeket akkor csipeszt kell használni vagy
leterheljük megfelelő súllyal is az adott részt, vagy ha ez nem
lehetséges akkor mini pillanatszorítót is lehet használni.
Sokszor elég ha megfelelő szögben alátámasztva a gravitációra bízzuk a rögzítést. Itt jól el kell találni az irányt, hogy a
súlypont pontosan lefelé mutasson.
Ennek a szélvédőnek a ragasztásához elég volt egy jól kiválasztott alátámasztás, így szépen a helyén maradt a száradásig
Ha megragadtak az alkatrészek
szükséges lehet még némi tapaszolásra, csiszolásra is. A
tapaszolást több, vékony rétegben végezzük. Én közben is
szoktam csiszolni a felületen. Ha egy kicsit nagyobb felületen kell (például furgontető) vékonyan fölrakni a tapaszt, akkor ki sztirollap darabbal lehet finomat "elspaklizni". Ennek az az előnye is megvan, hogy akár (egy irányban) íves felületen is lehet alkalmazni. Csak teljesen megszáradt és átkeményedett tapaszt szabad/lehet csiszolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése