Az a ritka helyzet állott elő, hogy a blogon megjelenő járművek zömével ellentétben vezettem ilyen BMW-t amikor még új volt, ezért első kézből is vannak vele tapasztalataim.
„Csajos autó”
Ez
volt a benyomásom róla. Megy mint az istennyila – valamelyik
sorhatost próbáltam, de meg nem mondom már, hogy melyiket. Nagyon
érdekes vonalú autó – a kupét vezettem nem a roadstert –, és
nem véletlenül kapott a különböző nyelvterületeken olyan
neveket, hogy „kenyereskocsi”, „bohóc- / sportcipő”. De az
én 187 centimhez és 100 körüli kilómhoz kicsi és szűk,
tapasztalatom szerint inkább női termethez ideális, ezért
könyveltem el úgy, mint „csajos autót”, de csak és kizárólag
a dimenziói miatt. A teljesítmény, a sperrdifi, a hátsókerék
hajtás nem feltétlenül nem plázacica-mobilt sugall.
Sturcz Tóni tisztességes használt tesztet jegyez a TotalCar-on, ajánlom fogyasztani. Én az 1996-os, német katalógust tudom hozzátenni.
Nem az első öntvény
Jelen bejegyzés tárgya csak 2004-ben maradt ki a kínálatból, de csak 2002-ben (MB-74) és 2003-ban (MB-39) szerepelt az 1-xxx sorban. Az összes többi verzió spéci kiadás, BMW dealer szett (!), vagy valamiféle készlet része.
Ennek a második öntvénynek is vannak verziói! Jelen post tárgya 2006-ban jelent meg a Superfast sorozatban. Az érdekes az, hogy kétszer is, sárga, illetve sötétszürke színben, de mindkettő MB-25 szám alatt futott. Ez a két változat az, amely nyitható ajtókat kapott!
Nagyon szép, részletes modell, sok kiemelt részlettel és igényes utastérrel, melyben a kormánykerék sem csak egy pizza nyélen. #regenmindenjobbvolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése