2024 egy olyan Matchboxot is elhozott, ami egyszerre feledteti azokat a... Hogy is fogalmazzak? Azokat a Matchboxokat és Hot Wheelseket, amik miatt felfüggesztettem a Mattel termékek beszerzését. Másrészt még rosszabb fényben tünteti fel ezeket a fent nevezetteket. Nem, nem irtózatos feláras speciális kiadás, hanem az 1-100 sorban megbúvó igazi gyöngyszem!
A nagy gyönyörű
Én
rajongok ezért az autóért! Detroit semmi megközelítőleg ilyen
elegánsat sem tudott felmutatni luxusautó fronton ez után. Több
típust is szeretek ebből a szegmensből, például rögtön a
Lincoln Town Cart, ami a Continental hatodik generációjával
hordoz közös géneket, de ehhez képest az egy krómozott kredenc,
amivel ha ütköznek a levegőmolekulák, hosszasan töprengenek,
hogy az elejével, vagy a hátuljával találkoztak.
A Ford Motor Corporation luxusmárkájának zászlóshajóját, a sofőrös limuzinnak is teljesen indokoltan használatos Continental negyedik generációját 1961 és 1969 közt gyártották. A márka küszködött a Cadillac-el szemben, mikor előrukkoltak ezzel a modellel, ami bizony jócskán harapott a GM luxusmárkája által uralt piacból. Amerikai szokás szerint minden modellévben változtattak rajta valamicskét, ennek a modellnek az esetében a frontend környékén. Először csak négyajtós szedánként és kabrióként létezett, míg 1966-ban be nem mutatták a kétajtós kupét – ebből nem volt kabrió, ami nekem valamelyest meglepő. A különböző modellévekben 7-, 7,5-, illetve 7,6 literes V8-as motorral kínálták, de csak és kizárólag háromsebességes automata váltóval, ami – talán mondani sem kell – a hátsó kerekeket hajtotta.
Tudom prezentálni a modellévhelyes katalógust az összes releváns műszaki adattal. A hetedik oldal fotójától komplett borsólevesek közlekednek végig a hátamon, annyira minden ízében modoros és ellenszenves a hölgy, ezért én kérek elnézést!
Nem
tudom megállni, hogy ne mellékeljem ezt a cirka egy éves videót,
egy mindössze 2800 mérföldet (kb. 4500km) futott, szintén 1964-es
Continentalról. Ha ebből nem jön át, hogy szerintem ez az autó
mitől egy szobor, művészeti alkotás szintű szépség, akkor
semmiből. Sajnos csak statikus, a motort sem indítják be, de akkor
is! Hű!
Lincoln Continental
itt és ott
Én kiskamasz koromból a Hair musicalból emlékszem egy késői, 1966-os Continental Convertible-re. Azt hiszem hogy ez az "első Lincoln észlelésem" úgy lett emlékezetes, hogy „Hé, ez nekem megvan Matchboxban!” (Magyarázat kicsit később.)
Az Interstate '76 című videójáték – ami több okból is kedves a szívemnek és emlékezetes – kapcsán is van hozzá kötődésem, de erről részletesebben majd alább linkelnék olvasnivalót.
A Mattel még pont időben szerezte meg a Matchbox márkát 1997-ben, hogy az 1999-es Matrixra reagálva előrukkoljon a típussal és meglovagolja a film generálta rajongási őrületet. Ugyan sok szerepet nem kapott az autó, de akkoriban a hosszú (mű)bőr kabátok iránt is megugrott a kereslet, úgyhogy nem tudom elképzelni, hogy nem árulták volna tönkre magukat 1965-ös Lincoln Continentalból. A Green Light a filmes sorozatában amúgy pont ezt lépte meg, igaz sokkal később, 2017-ben.
Remake
A
blogon megjelenésnek nem ez volt a kronológiája, de 1964
és 1969 közt Regular Wheel változatban, 1970
és 1971 közt pedig vékony kerekű Superfastként is megjelent
– ez utóbbim gyerekként is volt. Fentebb már utaltam az
Interstate '76-ra, nos ez az a post ahol elmeséltem, hogy miért
emlékezetes nekem ebből. Nagyon nehéz megmondani, de én az
1965-ös Continentalt tippelem, hogy megmintázták – ami úgy
lehetséges, hogy mint tudjuk az amerikai autós modellévek mindig
egy évvel előrébb járnak a naptári évnél. Ugyanis ez az első
olyan verzió, aminek a hűtőrácsa nincs síkban, a lámpákkal,
hanem némileg kintebb türemkedik azoknál. Az 1966-1969 közöttiek
meg már sokkal jobban, egészen
emlékeztetnek a Mercury Park Lane-re, amit muszáj ismernetek e
lapokról.
1964-es Lincoln Continental. Ez a friss, 2024-es kiadás eredetije. (Kép: Wikipédia)
A sztenderd
Ezt itt mind fentebb hozzá nem egy méregdrágára túlárazott, speciális kiadásba hozta tető alá a Mattel, hanem egyszerű, 1-100 sorozatú Matchboxban! Ennyit arról, hogy mennyire néznek hülyének minket gyűjtőket és mennyire van valódi kapcsolatban egy-egy kisautó előállítási költsége az eladási árával. (Jó, jó, én is tudom mi az a kapitalizmus.) Oké, egy drága kiadásnak gumiabroncsos kerekei lennének – bár én ezekkel 100%-ig vagyok csak elégedett – és talán fém alváza. Az egész kis gyöszről üvölt, hogy nagyon odafigyeltek minden részletre amikor megtervezték! Ismert a tervező neve, meg is érdemli, hogy itt szerepeljen: Gaurav "Garry" Gopinath, köszönjük szépen!
Igazi gyöngyszem, amiből egyelőre nincs másik verzió, ez az idei, a 2024-es premiermodell, rögtön a legvonzóbb és legvalószínűbb színben. Szomorú mementója, hogy a Mattel mire képes, ha odafigyel akár az 1-xxx sorozatban, akár a mainline-ban.
Az ablakok nincsenek átlátszatlanra sötétítve, hogy eltakarják a beltér hiányát, vagy gyatraságát. Nahát!