2024/07/24

Siku 1085 Post van (Mercedes-Benz Sprinter) DHL (W906)

Kevés kortárs Siku kisautóim egyikét láthatjátok ebben a postban. Vanitiszesek, szevasztok!

Rövidtávfutó

Amit a Siku megmintázott, az a jól ismert Mercedes-Benz haszongépjármű második generációjába tartozik. A 2006 és 2018 közt gyártott generáció úgy része az utcaképnek, hogy abba szinte észrevétlenül olvad bele mind a mai napig. Gyorsan a paraméterek: Motorból legnagyobb meglepetésemre sornégyes, feltöltős benzines áll a tápláléklánc legalján. Ez 154 lóerős maximális teljesítmény leadására képes. Ugyanezt gázosítva is kínálták – így már értem a létjogosultságát. A dízel erőművek sora a 2,1 literes, sornégyes turbóval indul, ami háromféle teljesítménnyel, 94-, 127-, 161 lovas ménessel volt rendelhető. A sort a háromliteres V6-os zárja, 187 lóerős teljesítménnyel. (Egyes források említenek egy 3,5 literes V6-ost is, de erről semmiféle részletet nem találtam.) A frontmotoros Sprinter vagy a hátsó kerekeket hajtja, vagy mind a négyet, hatsebességes manuális, öt-, vagy hétsebességes automata váltón keresztül. Igazi világautó! 2007-2009 közt Freightliner / Dodge Sprinter néven az Egyesült Államokban is forgalmazták – úgy, hogy a csillaggal az orrán is kínálták ugyanott. 2006-2017 közt Volkswagen Crafter is volt. Argentínában és Algériában mind a mai napig ezt a generációt gyártják – gondolom értelemszerűen Dél Amerikába, Afrikába és talán a Közel Keletre is. Mi több, kínai barátaink Higer Paradise – később H5V és H6V – néven olyan szinten koppintották le, hogy egyenesen fordított tervezésről (reverse engineering) beszélnek.

Kivitelét tekintve lehet platós, dobozos és minibusz is – és akkor ugye nem beszéltünk a platós alvázra épített egyedi felépítményű változatokról. Ezek magasságban és hosszúságban háromféle kivitelben készülhetnek. Rendre: sztenderd (2469 mm), magas (2814 mm), ultra-magas (3051 mm). Hosszát tekintve: sztenderd (5926 mm), hosszú (6955 mm), hosszabbított (7361 mm). Nem szoktam ilyen részletekbe belemenni, de később lesz jelentősége. A fenti adatoknál mindenhol a legnagyobb külső kiterjedést tüntettem fel – nyilván a tető nem sík, hanem emelkedik a szélvédő felső végéhez képest.

Mellékeltem a 2016-os – tehát már az életciklusa végéről származó – USA katalógusát. Nem mondanám rövidnek, de annál informatívabb.







































A rejtőzködő

A Siku a Sprinter első generációját is kínálta, mi több úgy tűnik ugyanazon szám alatt, mint ezt, így gondban vagyok azzal, hogy ez mikor debütált – az biztos, hogy jelenleg is kínálatban van – és hányféle verzióban létezik. Az utóbbi kérdésre az a magabiztos válaszom, hogy „számos” és egészen biztos, hogy afféle „Code 2” verziói is vannak. Az előbbire meg az, hogy ezt a konkrét verziót az egyik adatbázis 2018-ra datálja, ami abszolút reálisnak tűnik. Német barátaink a magas és hosszú változatát mintázták meg a Sprinternek, azaz pont azt ami jó eséllyel a leggyakoribb.

Nekem a kortárs Siku kínálattal az egyik „bajom”, hogy jellemzően nagyobbak, mint az 1:64 körüli méretarányú gyűjteményem összes többi tagja. Ez a járgány – bár nem sikerült rájönnöm, hogy pontosan milyen méretarányú – meglepően kicsi. Irtózatosan rossz vagyok ebben, de én valahová a H0 vasútmodell méretarány környékére (1:87) tippelem. Tehát hasonló, mint azok a verdák, amiktől a vanitiszem kaptam.

A Sleper GmbH-nál nagyon is jó munkát végeztek, de biztos fel fog tűnni, hogy az olyan apró, de igencsak fontos részletek, mint a márka- és típusjelzés, így a legendás csillag is, teljesen hiányoznak róla! Gyanítom az okot a licencelés körül kellene keresnünk, az sem véletlen, hogy postás kocsinak (post van, poswagen) hívják a csomagoláson. Ugyan van beltér, de az csak a vezető munkahelyére korlátozódik és oszlopos pizza kormányt rejt. A hátsó ajtókon nincs ablak, a raktérbe nem látunk be és sem az oldalsó-, sem a hátsó ajtók nem nyithatóak. Ezt egyfelől sajnálom, másfelől teljesen értem, hogy mitől van.

Nem rossz, különösen ilyen feltűnő dekorral nem rossz, de olyan korú gyereket, akit már nem kell attól félteni, hogy lenyeli a letörhető, nyitható ajtókat inkább a Majorette-től származó furgonnal "fertőznék meg a vanitisszel”.

Igen, jól látjátok, hogy nem látjátok! Nincs csillag az orrán! De ettől mi még tudjuk, hogy ez egy második generációs Mercedes-Benz Sprinter.

Nagyon szép felni, nemde?

A magasított és hosszított változatot mintázták meg, ami jó eséllyel a leggyakoribb. A telefonszám gondolom azért olyan amilyen, mint amiért az amerikai filmekben 555-el kezdődnek.

A világítótestek kaptak hátul kiemelést - ha már piros a motívum úgy nem nehéz...

...de se márka, se típusjelzés! Mint ahogy hátsó ablakok sem, ami egy futárautón pont hogy kifejezetten szükségszerű atributum.

"Csomag. Expressz. Futár." Raktérajtó ezen az oldalon, de sajnos csak jelezve, nem működőképes.


Csinos, tetszik, de játékszernek van ami többet tud.

NRFB. Mint gyűjtő, nagyon tetszik ez a fajta csomagolás. Mint kereskedő, biztos nem merném kitenni tüskére egy önkiszolgáló eladótérben.

Nincsenek megjegyzések: