One Two Fun - Auchan - Maisto Ford Econoline

„Joe vagyok, vanitiszes.” Régen kezdtem már így postot, pedig ez a hely a (nem annyira) anonim, zárt kisárusszállító-kedvelők gyülekezőhelye. Mai szeánszunk tárgya olcsó, de nem híg a leve, és ez az első Econoline amit a Ford készített.

Ha blogunkon megkattintjátok a „van” címkét, akkor a kisárusszállítók széles skáláját csodálhatjátok meg. A Fordot közel nem nevezném alulreprezentáltnak, de egyértelműen az európai Transitokból áll a derékhad. Amerikai piacos modellből is akad puttonyos Ford A, F-sorozatú panel delivery is nem kevés, de a klasszikus, „téglatestű doboz” E-sorozatból én erre az egyetlen egyre emlékszem itt ni, amit vagy már elkunyeráltam porschétól, vagy csak el akartam kunyerálni, vagy most szólok, hogy ez nekem kell ha neki nem. (Tisztességes eltulajdonlás útján már az én gyűjteményem erősíti. A szerk.)

Evvan
Ez úton kérek elnézést a Rájen-stílusú szóviccért – egy perc néma csendes sajnálkozás a Szirszarjaim blog kisautóktól elfordulása okán –, de valamivel fel kellett vezetnem a sztorit. A Ford 1960-ban indítja útjára a teljes méretű dobozos kisárusszállító E-sorozatot, felváltandó az F-sorozat ledobozolt verzióját. A Ford Econoline és Club Wagon néven is ismert sorozat azóta négy generációt ért meg. Ebből most tudjuk le az elsőt, ami az 1960-as naptári, tehát az 1961-es modellévtől regnál és 1967-ig uralkodik. (A negyediket már ugye letudtuk a fentebb linkelt golyónyomos szürkeséggel. Az 1992 óta ez az aktuális sorozat kisebb-nagyobb változtatásokkal, ami azért nem semmi.) A Ford a tervezéskor egyértelműen a Volkswagen T2, a Chevy Van, a Dodge A100 – na erre aztán tényleg hasonlít is nagyon – képeit nézegette, miközben a saját alkatrészládikájában turkált. A kivitelek a szokásosak: teljes doboz négy ajtóval (szeánszunk tárgya), hatajtós ablakos, nyolcajtós ablakos, pickup.

  

A premierév brossúrája. A Maisto ezt a kivitelt és pont ezt a színt próbálja hozni, utóbbit inkább több, mint kevesebb sikerrel.

Fennmaradt példány, már pimpelt felnikkel. (Kép: Wikipédia)

Olcsó, de milyen jó!
Nem mondom, hogy az egész kisautó felhalmozás elején nem azt mondtam, hogy csak a majom Matchbox érdekel, mert így volt, de ez gyökeresen megváltozott. A Maisto által, az Auchannak gyártott olcsó márka tényleg filléres kisautó, közben meg ennél tán már nem is lehetne akkurátusabb. Minden apró részlet a helyén, feliratok, rácsok, kilincsek, zsanérok, világítótestek és maga a színe is egészen közelíti a katalógusban (lásd fent) láthatót. Két helyen lehetséges belekötni: beltér egyáltalán nincs, amit teljesen átlátszatlan ablakok hivatottak leplezni. Bocsánatosnak tartom, ha már nem nyílik semmije akkor egy nagy fémdobozban mi legyen? Jó, oké, húsvéti tojás, de ha nincs semmi, akkor nem baj ha nem látszik. A másik a ronda bling-bling felni. Szódával elmegy, meg a jelennek fennmaradt példányokat már úgyis pimpelték, szóval a régi informatikus szólás szerint: „Ez nem bug, ez feature”. Minden valószínűség szerint van ennek pickup verziója is – vagy legalábbis úgy alakították ki az öntvényt, hogy lehessen neki. Ez jól látszik körben az övvonalnál, hogy két darabból áll a felépítmény, plusz van egy alváza, szóval összesen háromból van, mint Gorcsev Iván, alias Tintoretto Kázmér szimbolája.

Filléres kis gyösz, hűen hozza az eredetit és nekem a kisautóknál ez az elsődleges szempont. Ajánlom figyelmetekbe!

NRFB. Mocskosul utálatos dolog blistert fotózni. A valóságban ennél kicsivel világosabb.

Pablo péksége - hírdeti a felirat az oldalán. A pékség előtt álló jármű az övvonalig fémből fentebb műanyagból VAN. Felkészül a pickup verzió. A valóságban ennél kicsit sötétebb és a két darab tökéletesen azonos színű, ami sokkal patinásabb márkáknak sem sikerül mindig.

Részletek kiemelve az orron. Betekintés kizárva, átlátszatlan "ablakok" fedik el az üres belteret.

Kétfelé (nem) nyíló ajtók. Pajtaajtónak becézik az ilyesmit a tengerentúlon. A bling-bling diszkófelnik bocsánatosak.

Még a hátulja is részletes, tamponnyomva, ahogy kell. A képéletlenségért vállalom a felelősséget.