Régen írtam már bejegyzést, kezdenek is berozsdásodni a fogalmazó fogaskerekeim az agyamban. Szerencsére, a típusismertetést megspórolhatom az eredetiről, mert Joe egy korábbi bejegyzésben már letudta ezt, így nekem elég a rali kivitel különlegességeire korlátoznom a bejegyzést, illetve beszúrnom a képeket egy másik verzióról.
Homologizációs szám: 654
1978 április 2-án a FISA (az FIA elődje) a British Leyland által benyújtott dokumentumok, illetve a kötelező gyárlátogatások és egyéb adminisztráció alapján megadta az engedélyt a 4-es, illetve a formálódó B-csoportba nevezett versenyautó csatasorba állítására. A típus helyt állt világbajnoki futamokon is, de igazi sikereket csak az Európa-bajnokságban értek el vele, ahol több futamgyőzelem is fűződik a nevéhez. Bár az autó egészen 1982 végéig homológnak számított, a gyári csapat nem használta ezt ki, 1981 utolsó versenye után már csak privát csapatok versenyeztek a típussal.
Főbb műszaki adatok:
- Motor: 3492 ccm, 90°-os hengerszögű V8, hosszában beépítve, kiegészítő olajhűtővel
- Teljesítmény: 295 LE
- Erőátvitel: Versenytől függően 4, vagy 5 fokozatú sebességváltó, módosítható áttételekkel; hátsókerék-meghajtás, erősített hátsó híd, önzáró differenciálmű
- Saját tömeg a beépített bukócsővel: 1070 kg
Ralis dekor és hozzáillő megviseltségi fok. Ezzel bizony játszottak, mielőtt hozzám került.
Kékes ablakok és sárga beltér, nem éppen a legszebb kombináció.
Roger Clark és Jim Porter az 1980-as nemzetközi Manx Trophy-n
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése