Sok víz lefolyt a Dunán azóta, mióta bármilyen átalakítást publikáltam volna. A legtöbb esetben mihelyt elkészül meg is írom az adott darabot, de most az az eset állt fel, hogy két autó is van készen, amit nem írtam meg. Kezdem a nehezebbel, a kevésbé ismert cég kevésbé ismert modelljével.
Fehér holló
Az egy dolog, hogy egy kis cég ritka modelljéről van szó. De még nehezíti a dolgot, hogy a megmintázott autó is eléggé aluldokumentált. Én elsőre simán rávágtam volna, hogy valamiféle fantáziaautó, ami csak hasonlít valamire. Nem nagyon emlékeztem ilyen nyomott orrú Stepvan-re. Aztán elém dobta magát egy 60-es évekbeli Jeep FJ-3, aminek a szálán elindulva megtaláltam az eredetiét, ami pont ennek az utódja, az FJ-6A. Még így is nehéz összehalászni róla az információkat. Annyi biztos, hogy az 1961-65 közötti FJ-3 és FJ-3A típust váltja (utóbbi a hosszított verzió) az FJ-6 és az FJ-6A (ami szintén a hosszított). A dobozos kasznit az akkor futó Jeep CJ-6 alapjaira építik, amihez egy 75 lóerős F134 Hurricane motor társul. A váltó egy Borg-Warner-féle háromsebességes manuális volt, de extraként választható volt automata váltóval is. Végül 1975-ben váltja le a FJ-8-as széria.
A Jeep a Zylmextől
A kis kínai gyártó igazság szerint teljesen megosztó számomra. Tele van érdekességekkel. Ilyen például, hogy az alváz fém, de fölötte különálló krómozott műanyagból van kialakítva a lökhárító, nincs szegecselve, hanem elöl és hátul a kaszniból kialakított kis karmok kapaszkodnak a fém alvázba. Gondolom ezért is készült ebből, hogy a műanyagból ne tudjon olyan könnyen kiszakadni. De a legeslegjobb része, hogy mindene nyitható. A szélvédő a tetőtérben folytatódik és ez van úgy kialakítva, hogy a két oldalsó ajtónak vezetősínként szolgál. A hátsó ajtó pedig pont e fölé tud becsúszni. Ráadásul elég bombabiztos a megoldás.
Ezzel ellentétben belül szinte semmit nem találunk. Egyedül egy ülés magasodik ki a krómozott műanyagból, de kormányt már nem kapunk. A kerekek kicsik, emiatt könnyen be lehet nézni, amitől még bazáribbnak tűnik. Ha már egy számmal nagyobb kerekeket kapott volna, máris körökkel jobban nézne ki.
Már párszor említettem, hogy sokszor úgy veszek megy egy autót, hogy majd egyszer lesz belőle valami. Ez is ilyen volt, konkrétan egy osztrák bolhapiacos beszerzési körút darabja, amit nem én, hanem unokatesóm válogatott össze. Szerencsés helyzetben vagyok, mert akkor már működött a régi blogom így vissza tudtam keresni, hogy 2011 márciusában került hozzám a pakk. Akkor nemsokkal később neki is álltam egyszer, de mivel félúton elfogyott az ihlet, ment vissza a fiókba. Az új lendületet tavaly kaptam meg egy képtől. Pontosabban ezektől a képektől. Ilyenkor jön az, hogy miért ne próbálnám meg én magam is. Veszteni valóm nem volt. Csak kellett egy alap, amin kísérletezhetek. Valami olyan, aminek van egy jó nagy üres felülete. És a doboz turkálása közben a kezembe akadt ez.
A terv egyszerű volt. Felrajzolom a mintát grafittal, fogpiszkálóheggyel felviszem a felületre a vonalon belül a festéket. Majd az egyenetlenségeket a szélén kihúzom alkoholos filccel. Kivételesen még végig is dokumentáltam. Nagyon kreatív szöveget nem találtam ki, mert eleinte nem bíztam benne, hogy jól sikerül. De végül úgy lettem vele, mint Forrest Gump a futással. Ha idáig eljutottam miért ne mehetnék tovább? Így került a másik oldalra egy kis reklám. Miután ez is jól sikerült jött a harmadik szín. És miután ez is jól nézett ki megcsináltam hozzá a körítést. A lepukkant, híd alatt hagyott autót, amiben valaki fantáziát látott.
Az eredeti kerekeket kihajítottam alóla és jóval nagyobb méretű Siku kamion kerekeket örökölt meg. Az ültetés és a vastagabb tengely miatt szükség volt egy újfajta rögzítésre. Végül úgy oldottam meg, hogy leszedtem a tengelyről az egyik kereket és ráhúztam egy darab fültisztító pálcikát, majd a kerék ment vissza. A csövet már könnyen hozzá lehetett ragasztani bármihez. Belül lényegi változás nem történt. Elkezdtem leburkolni a padlót, de ez anno anyaghiány miatt abbamaradt. Azóta meg nem folytattam. A lényeg itt úgyis a külső volt.
Ilyen volt eredetileg.
Az alap.
Fölskiccelve.
Kifestve.
Kontúrozva.
Volt ilyen kerék is...
...de ez autentikusabb.
Nem valami kreatív szöveg.
De a másik oldal jó reklámnak.
Színben passzoló igazi (forrás itt)
2 megjegyzés:
Le a kalappal, én el sem indultam volna az eredetijét nyomozni, mert annyira valószínűtlen a forma. Fel sem tételeztem volna, hogy ez bizony egy igazi járművet mintáz!
Erről én se feltételeztem volna, hogy létező dolgot mintáz (elég gnóm megjelenése van). A festés viszont állati jó lett, és ezekkel a feliratokkal akár névjegynek is használható :-)
A graffiti-munkafolyamat leírásért külön köszönet, alkalomadtán kipróbálom egy modellvagon oldalán.
Megjegyzés küldése