Matchbox Moving Parts 2019/2020 - Custom 1936 Ford Sedan

Nagyon szeretem, amikor egy-egy kisautónak története van. Gyerekkorunkban mennyit játszottunk úgy Freeman Inter-City Commuterekkel, Vauxhall Guildsmanekkel, hogy gőzünk sem volt a történetükről, hogy aztán felnőtt gyűjtőként jöjjünk rá azokra?! Aztán a felnőttkori gyűjtésben – már aki – tudatosan keressük az olyan történettel bíró autókat, mint az a Skyline, aminek a driftelést köszönhetjük, vagy a gyári versenyfestésű Escort Cosworth. E post tárgyának is van sztorija és nagyjából mindent rontottak el az elnevezésével kapcsolatban.

Nem az és nem akkorról
Bátran gondolhatnánk, hogy ez a Matchbox is csak egyike a számtalan, fantázia szülte kisautónak és vitatkozhatnák afelett, hogy ez most szép vagy sem, mert az biztos, hogy végtelenül megosztó autó, vagy gyönyörűnek látja valaki, vagy rondának. Nem is tévedhetnénk nagyobbat! Amit a Matchbox megmintázott, egy létező autó volt. 1935-ben vásárolt egy vadonatúj Ford Phaetont a So Calif Plating Co. krómozóműhely tulajdonosa, bizonyos Leonard K. DeBell.

A célja az volt, hogy stílusos szállítójárművé alakítsa. Rögtön látszik is az első két tévedés: az évjárat 1935, a karosszéria kivitele pedig nem szedán hanem phaeton, azaz olyan mára már kihalt kivitelű jármű, ami nem rendelkezett semmiféle olyan úri hívsággal, mint az állandóan beépített, az időjárás viszontagságaitól védő alkalmatosságok, alkalmasint az oldalablakok. Még ha arra is gondoltak az elnevezésnél, hogy az átalakítás egy szedánt szült, az sem igaz, mert az új tető is puha volt, oldalablakai pedig sohasem lettek. Eleve a szedán egy „háromdobozos” autó, motortér, attól elválasztva a zárt, jellemzően négyajtós utastér, majd attól elválasztva a csomagtartó. Hogy mi a jó megfejtés? Talán a „puhatetejű szállítóautó” fedi le azt amit készítettek, „padded-top delivery van” hogy rögtön két nyelven is okoskodjak egy sort.

Az egyik első ismert, átépített (custom) Hot Rod-ot hozták így létre, mely ugyan motorikusan nem lett felpöccintve, hiszen nem versenyeztek vele, csak nagyon stílusosan hordták vele az újrakrómozott lökhárítókat és egyéb alkatrészeket – nem akármilyen reklámértékkel. A hátsó ajtón keresztül pakoltak be – amely egyébként könnyen leszerelhető is volt, ha nem adta ki a jármű hossza a szállítandó alkatrész méretét. Van egy kitűnő cikk, ami rengeteg fotóval illusztrálva mondja el a – nevezzük nevén a gyereket – a So Calif. Plating Co. Truck történetét. Mindenképp kattintsatok át, mert ha történetesen egy szót sem értetek a szövegből, a rengeteg kép magáért beszél – még az alapokat adó, eredeti Ford is megtekinthető egy gyári katalógusképen!

Töprengtem rajta, hogy emeljek-e át akár egyetlen fotót is abból a kitűnő cikkből, ami ezzel az autóval foglalkozik, de végül úgy döntöttem igen, hogy kedvet kapjatok átkattintani ide, ha másért nem a rengeteg fotóért - köztük a kiindulási alap Ford Phaeton-t ábrázolóért is!

 

Eddig háromszor
Amit ebben a postban láthattok, az a 2019-es és 2020-as Moving Parts sorozatból való. Ezen kívül még 2020-ban a Superfast sorba is bekerül, metál-arany fényezéssel, fehér tetővel és gumikerekekkel – egyáltalán nem rossz, ha el tudsz vonatkoztatni az eredetitől. (Ha nem, akkor olyan mint a viccbéli „Rózsaszín Párduc más színben”.) Az ajtók nyithatóak – mint azt ugye a neve is sejteti – és tulajdonképpen nagyon is jól hozza az eredetit, egy nem túl feltűnő, de annál nagyobb hibával: Az eredetinek soha nem volt hátsó ablaka!

Azt hiszem ezt az autót csak csodaszépnek, vagy rém rondának lehet látni, a kettő közt nincs.

A Matchboxból ez nem jön át, de puha teteje volt. Felhúzható ablakai sohasem voltak, de mint tudjuk "soha nem esik az eső Dél-Kaliforniában".

Az ajtajai nyilnak, a beltér jelzés értékű. A hátsó ablak viszont apró de jelentős hiba. Ilyenje sohasem volt a So Calif. Plating Co. Truck-nak!

Matchbox MB-72 Dodge Commando Delivery Truck – Update

Az, hogy halmozom ezeket az apró teherautókat, a vanitisz és kamionkórság betegségem szövődményeiből eredhet. Nyilván mindenki más számára halálosan unalmasak, de én kifejezetten kedvelem a tarkaságukat.

Beszereztem három új verziót, melyek közös vonása, hogy mind promóciós darabok – talán nem hiperpontos, de hajlamos vagyok egységesen MB-72-ként elkönyvelni őket. A két ausztrál dobozos 1988-ból származik, az amerikai 1989-ból. Nem szándékozom felbontani őket, de ezeket a régi, ablakos Superfast papírdobozokat könnyű fotózni és fel is tárják a tartalmukat.

1988-ból származik ez a promóciós darab. Az ausztrál doboz ne tévesszen meg senkit, a Mitre 10 egy új-zéladni vasárú kereskedés. (Valami olyasmi, mint nálunk az Obi, vagy Praktiker.)

Szeretem ezeket a klasszikus Superfast dobozokat. Könnyű fotózni és feltárja a tartalmát is. A fényképezőgépem viszont nem szereti a kéket, a valóságban ez sokkal melegebb árnyalat.

A "ronda és finom" csokit kell bemutatni valakinek? Ez már bizony tényleg ausztrál kiadás.

Van ennek is hátulja.

Egy évvel későbbről és az Egyesült Államokból való.

Ha elég sokáig nézitek mereven, a négyzethálós háttérre fókuszálva, akkor beüt a 3D-s optikai csalódás és az ablak, meg a Matchbox logó lebegni tűnik! Komolyan!

Matchboxon kívüliek: Fast Lane - Post Delivery Van

Amióta Sam. Joe megalkotta a "Vanitisz" fogalmát - magyarázat itt -, azóta van neve annak a "betegség"-nek, amiben együtt szenvedünk. Ez magával vonhatja azt, hogy az ember megvesz olyan dolgokat is, amiket más esetben nem tenne. Rólam például tudni kell, hogy kifejezetten utálom a minden valóságos alapot nélkülöző fantáziaautókat, amikből mostanában sajnos egyre több van, akár a Matchbox, akár a Hot Wheels kínálatát nézzük.

Miről is szól ez a bejegyzés?

Szerintem a fentebbi bevezetőből kiderül, hogy egy olyan furgont mutatok ebben a posztban, ami 1:1 méretarányban sosem létezett és valószínűleg nem is fog. Mondjuk a Toyota készített egy tanulmányt, amit hunyorítva ebbe a kisautóba is beleláthatunk, csak annyi a bibi ebben, hogy a kisautó 2013-as az alján található felirat alapján, a koncepcióautó pedig 2017 októberi.
Játékdokitól vásároltam kb 2 évvel ezelőtt. Megláttam az eladó cuccai között és egész egyszerűen KELLETT. A Vanitisz tényleg betegség.

Erős topchop, bulldogfej, nem nagyon tudom mihez hasonlítani.

Hátulról akár valami pénzszállító is lehetne a kis ablakok miatt.

Átalakítás: Matchbox MB-38 Ford A Delivery

Talán a címet elolvasva lerágott csontnak tűnhet erről a kisautóról beszélni, amely oly sokszor szerepelt már itt és melyet már többen is (át)alakítgattak a múltban. Azt is mindenki tudja, hogy a típusra leginkább a gazdag dekorációja jellemző. Nyilván közrejátszott ebben a kétoldali hatalmas sík karosszériafelület, amely kiválóan alkalmas reklámhordozónak. A Matchbox ezt ki is használta rendesen, talán ezért is van ilyen hatalmas számú dekorációja. Az eredetihez nagyon hasonlító, arányaiban jól eltalált a Matchbox kiadása, bár kétségkívül vannak határozott eltérések is (például a doboz a valóságban a kerék felett van, míg a modellnél a dobozban van).

Az én verziómmal azért merek még ezek után is előhozakodni, mert ilyet – tudtommal - még senki sem követett el. Igaz ez jóval nagyobb falat, mint a korábbi átalakítások, de végül is szépen beillik a sorba. Amióta autók készülnek sorozatgyártásban – konkrétan a T-modell re gondolok – azóta vannak pickup kisteherautók is. Például a T-Fordból is készült, tehát a Ford A-ból is lemodellezhetem.

Az autómentő variációhoz a hátsó doboz oldalfalainak részleges lebontása szükséges csak, a belső merevítések abban az esetben megmaradhattak. Az én esetemben a teljes hátsó részt ki kellett belezni, ami nem volt egyszerű feladat. A hátsó traktus letisztítása után az oldalfalakat vágtam megfelelő magasságúra. A fülke hátlapja sztirollapból készült, a kornak megfelelő – szilvamaghoz hasonló – alakú ablakkal.

Az első fázis a darabokra bontás, minőségvizsgálat, alkatrészterv

A hátsó traktus kibontásra előkészítve. Látszik a komoly belső merevítőrendszer. Na azt kellett eltüntetni

A fölösleg eltávolítva, némi tapaszolás elindítva. Itt látszik, hogy két irányból is vágni kellett, ezért szükséges a fülkehátfal

Ezeken felül az egyik legnagyobb kihívás a plató és a kerékdobok kialakítása volt. Az alja szintén sztirollapból készült, amibe könnyedén bele lehetett karcolni a plató deszkaimitációját. A kerékdobokat sztirolból hajlítottam ki megfelelő méretűre. Kis csiszolással és tapaszolással könnyen formára alakítható volt. Mivel oldalablakokat nem akartam, ezért a hátsó kis ablakot és a szélvédőt is átlátszó iratborítóból vágtam ki. A belsejébe került ülés és kormány is, mivel eléggé be lehet látni a fülkébe. A ragasztásokhoz pillanatragasztót, makettragasztót illetve ragasztópisztolyt használtam, mikor melyiket kívánta meg az adott alkatrész.
 

Az alapkarosszéria és az új karosszériaelemek

A plató a helyén van, jöhetnek a kerékdobok

Száraz próbán. Minden összeállt, a festés előtti utolsó illesztési próba sikerült

Az első kerekek lecserélődtek egy sportosabb 8 dot változatra. Mint a korábbi hotrodos átalakításnál, itt is eltűnt az eredeti alváz, csak a műanyag alsó burkolólemez maradt meg, az újraillesztett tengelymélyedésekkel. Az első tengely egy picit hátrébb került. Ezt a tengelytartó rész levágásával és hátrébb történő visszaragasztásával értem el. Így a tartórész alacsonyabbra került, ami tovább süllyesztette a karosszéria elejét. A hátsó kerék nem túl széles, ezért nem is lóg ki a karosszériából, vagyis tulajdonképpen nem is igényli plusz a sárvédőívet. 

Az alsó lemez szétvágva, összeépítés előtt

Háttérben a vasrokonok mindenféle kategóriája

Az első lámpák itt is üvegkristályból képződtek, az eredeti helyére fölragasztva. Viszont a hátsó lámpa matricából van. Corelben kiszerkesztve, index és világítás-fék kombó, világos keretbe foglalva. A fotón nem jöhet át, de még a lámpa színe is árnyalatos. Ez csak a munka öröméért lett ilyen, a képernyőn jól mutatott, és én, mint tulajdonos tudom, hogy ott van. És ez a lényeg úgy vélem, az alkotás öröme. Szintén egyedi matrica került a kocsi oldalára, ahogy az anno is és mostanában is elvárt a fuvarosok körében. A kocsi színe lehet, hogy kissé szokatlan, mert akkoriban inkább a sötétebb árnyalatok voltak divatosak, de ez egy újkori Ford A pick-up. Ültetve, átépítve és újragondolva. Élvezve a vele való foglalkozás minden percét.

 Szerényen, de a hasznosság minden magabiztosságával munkára jelentkezik

Itt látszik az extra hátsó lámpa

A dobozos testvérrel jó párost alakítanak

Profilból kicsit magasnak tűnhet a plató oldala, de így adta ki a vonal és így több áru is pakolható bele

Az iparos számára a lényeg a rakodórész mérete