Matchbox MB-53 Tanzara

Általánosságban elmondhatom a Matchbox Memories szerzőiről, hogy nem vagyunk különösebben oda a fantázia szülte kisautókért. Ritka hogy ilyesmi bukkanjon fel nálunk, mert ritkán kerülnek bele az ilyenek a gyűjteményünkbe. Tehát amit ebben a postban láthattok, a ritka kivételek egyike.

Koncepcióautó
Ha megnézitek a Matchbox kínálatát a SuperFast kerekek bevezetése előtt, akkor nagyon ritka a nem valóságos jármű. Ha mégis felbukkan, akkor az valami olyasmi, ami nagyon hasonlít valamilyen valóban létezőre. Úgy képzelem el, hogy az lehetett az elképzelésük, hogy „spóroljunk egy kis licencdíjat, csináljunk egy amerikai stílusú tüzoltószert”.

Aztán 1968-ban jött a Hot Wheels és rárúgta az ajtót a Matchbox világára a kaliforniai életérzéssel, a nagyon menőnek számító, harsány fényezésű, épített vagy átépített autók kultúrájával, amik még gyorsabban és messzebbre is gurultak mint a gombkerekű Matchboxok és akkora lyukat ütött a Lesney pénztárcáján, hogy azt a cég soha nem heverte ki. A kerékkérdésre – mint az közismert – hamar reagáltak és sikeresen vették is az akadályt, de az Ed Roth mobilokon szocializálódott amerikai designerekkel sohasem sikerült felvenniük igazán a versenyt. Illetve volt egy nagy baj, a Mattel a Hot Wheelsszel elsősorban a hazai piacra lőtt. A Matchboxnak az USA zsíros, de tengeren túli piac volt. Akárhányszor próbáltak „Kandírozott mandarinzselé színű áramvonalat” alkotni, azt az összes többi, konzervatív ízlésű piacukon értetlenséggel fogadták. Ne feledjük! Az, hogy milyen játék kerül a gyerek kezébe, a leggyakrabban egy felnőtt – szülő, nagyszülő, és a többi – ízlésén és döntésén múlik. Ha felnőtt úgy reagál egy kisautóra, hogy „Na, ez meg mi?!” akkor az ottmarad a polcon, nem romb... formálja a gyerek ízlését.

Az 1972-ben debütáló Tanzara pontosan ilyen a Hot Wheelsekre adott reakció. Én már meg nem mondom, hogy hogyan keveredett a gyűjteményembe – főleg ilyen viharvert állapotban – mert soha nem tetszett. Doboz nélkül érkezett, de lett hozzá tartozó, tökéletes skatulya, aminek 17 évvel ezelőtti a története.

Frissítés: Trolleybus kommentje: "És ez is volt a valóságban: eredetileg Austin Zanda Conceptnek hívták és 1969-ben jelent meg. Roy Haynes és Harris Mann ezzel a concept carral reklámozta a British Leyland préselt acél kasztniját amit ha minden igaz számítógéppel(!) terveztek. A matchboxos interpretáció kicsit szögletesebbre sikerült, mint az eredeti kocsi, de az ilyesmit már megszokhattuk.:)"

És tényleg, a rokon vonások elvitathatatlanok! Az eredeti, Austin Zanda Concept egy nagyon szép vonalú, vonzó tárgy. A Matchbox... Háááááát. Nem annyira. Gonosz leszek, szerintem szándékosan lett ilyen, hogy ne kelljen licencdíjat fizetni utána. Trolleybus, köszönöm szépen, fogalmam sem volt az eredetéről!

Olyan mint a Zanda csak randa

Az alább látható narancssárga verzió a premiermodell, ami 1972 és 1974 közt regnált. 1975-76-ban maradt MB-53, de fehér fényezésére, kék és piros csíkokat, fehér csillagokat és 53-as rajtszámot kapott – épp csak a Yankee Doodlet nem játssza. Míg a narancssárgából nem tartunk nyilván verziót, ebből létezik króm helyett piros belterű és így motorblokkos változat, illetve piros helyett narancssárga csíkokkal. Ez utóbbi 1997-ben visszatér a Premiere Collection-be, de sokkal világosabb, inkább citrom- mintsem narancssárga ablakokkal. 1982-1983-ban az amerikai piacon – nahát, micsoda meglepetés – Midnight Magic néven tér vissza MB-51-ként, fekete-ezüst festéssel. Megkockáztatom egészen jól áll neki. Ez a verzió már Makaón, vagy Hong-Kongban készül, míg az MB-53-ak Nagybrittek (szóvicc) gyártották, a Premiere-t meg nem tudom merre, de szintén Ázsiában valahol. Bolgár barátaink is megkapják az öntvényt, ami szokás szerint azt is jelenti, hogy onnan a végtelenhez közeli számú szín és dekorváltozat került ki. A készítés helyétől függetlenül, a nyitható motorházfedél funkció megmarad.

"She's got the luk".

Fantáziamobil Matchbox abból a korszakból, amikor a Lesney...

...kétségbeesetten Hot Wheelst akart csinálni azért, hogy az amerikai piacon...

talpon tudjon maradni.

Csak éppen a konzervatív piacokon fogadták az ilyen járgányokat értetlenül.

Én sohasem szerettem, meg sem tudom mondani, hogy hogyan került a gyűjteményembe.

Főleg ennyire leharcolt állapotban.

Ennyire hibátlan dobozhoz - a sztoriját lásd fentebb -,...

...tökéletes állapotú kisautó dukálna, de nem valószínű hogy lesz, mert nem szándékozom érte pénzt adni.

Egy réges-régi postban tisztáztuk a piktogramok jelentését, szerintem a felborult lakókocsit és a behavazott vasalót soha nem találnátok ki különben, hogy mit jelent! A "könnyűfém kerekekre" és a "verseny-felfüggesztésre" nem kreáltak piktogramokat.