Majorette No. 293 Jaguar XJ6

A közelmúltban foglalkoztunk a Matchbox Jaguar XJ6 értelmezéseivel. A Majorette is elkészítette a saját verzióját, nagyjából ugyanakkor és ők is remek munkát végeztek!

Uralkodói
Az eredeti autóról szóló részhez csak egy linket kell szolgáltatnom, hiszen a Matchboxok kapcsán kimerítően foglalkoztunk a témával – egészen pontosan nem mi, hanem Bolla Gyuri, aki elvégezte helyettem a munkát. Már mentegetődztem egy sort az ügyben, hogy fordított lett a logikai sorrend, de az összehasonlítást megkönnyítendő, álljon itt a civil Matchbox verzióra is egy link.

Tehát az első hiperhivatkozással elérhető postban látható katalógus alapján bizton állíthatjuk, hogy a Majorette a csúcsragadozót, a „kockalámpás” Sovereign felszereltséget mintázta meg. Osztom Bolla Gyuri véleményét, a négy ikerfényszórós sokkal szebb, de akkoriban ezek már nem voltak menők, a „kockalámpa” – téglatest az inkább – volt az aktuális divat. A szó számos jelentése közül szerintem az „uralkodói” és „legmagasabb” lehet a helyes megfejtés – találó egy luxusautó a csúcsot jelentő felszereltségének.

1989-es Jaguar XJ40 Sovereign (Kép: Wikipédia)

1990-1997

A Majorette szinte ugyanakkor készítette el a saját XJ6-osát és azt kell mondjam, hogy simán felveszi a versenyt a Matchbox értelmezéssel. Négyféle színben készült az évek alatt, az én ezüst színűm csak a gyártás legutolsó évében 1997-ben. A megelőző, fekete, sötét metálzöld, világos metálzöld sem rossz, de valahogy sikerült olyan árnyalatokat választani, hogy közel sem olyan elegánsak mint ez. Ha már „dobozlámpa”, akkor legalább a szélvédő anyagából képezték ki, ami mindig nagyon szép részlet. A legelső fekete verziónak világos-borostyánszínű a szélvédője és így a lámpája is, az összes későbbié olyan színtelen mint ez is. Ez utóbbit tartom szebbnek. A hátsó lámpák pedig a beltér anyagából kerültek kialakításra, ami nem túl gyakori, de annál klasszabb részlet! Ez okból a létező összes változatának piros a beltere. Érdekes, hogy a franciák is „nyolclyukú felnit” választottak és nyitható első ajtókat kreáltak az XJ6-osra, mint a Britek, úgyhogy még ezek a részletek is igencsak kompetitívvé teszik a két értelmezést.

Az már csak hab a tortán, hogy a Majorette is elkészítette a rendőrségi verziót, ami bár 205-ös szám alatt futott 1994 és 2003 közt, annyira ezen a civilen alapult, hogy a 293-as alvázával szerelték és annak a száma volt feltüntetve az alkatrészen. A rendőrségi verziók ajtajai nyithatóak, de létezik belőle megkülönböztető jelzéses és anélküli verzió is. A Matchbox fényhíddal operált, a Majorette két olyannal amit a rendőrök is cicinek becéznek. A dekor mindegyik változatán ugyanolyan, a brit rendőrségi színeket mímelő. Kivéve a 94-95-ös, megkülönböztető jelzés nélküli változaton, amin egy apró eltérés van.

Remek kisautó, abszolút felveszi a versenyt a Matchboxszal, bizonyos részleteiben még jobb is annál.

Manapság már ritka, egy időben sokkal gyakoribb, de mindenképp klassz apró részlet: Az első világítótestek a szélvédő anyagából vannak.

A franciák balkormányos verziót készítettek, a Matchbox jobbkormányosat. Mindkettő érthető.

A kerekek mindkettőn "nyolclyukú felnit" kaptak és az első ajtók is nyithatóak mindkettőn.

A kormány részletes. #regenmindenjobbvolt

A hátsó lámpák a beltér anyagából kerültek kialakításra. Ezért minden Majorette XJ6-os beltere piros. Ritka és nagyon klassz megoldás. #regenmindenjobbvolt

Ami nem látszik, hogy a felfüggesztés remekül rugózik.

A beltér amúgy eléggé elnagyolt.

Ebben a színben csak az utolsó gyártási évben, 1997-ben készült. Szerintem ez a legszebb változata.

A legelső változata világos-borostyánsárga üveggel készült, ami a lámpákon remekül mutatott, az ablakokon borzasztóan. Gyorsan váltottak is az olyan átlátszóra, mint ezen.

Matchbox MB-72 DAF XF95 Space Cab

Ej, régi szép idők, amikor a Matchbox Convoy sorozat vontatói megjelentek az 1-xxx sorban is! Akkoriban nem is műanyagból volt mindenük! #regenmindenjobbvolt

Régen foglalkoztunk utoljára DAF XF95-el, akkor is nagyobbacska méretarányúval – cserébe milyen klasszal! Convoy DAF XF95 szerelvénnyel meg elképesztően régen – igaz olyan nagyon sok ezzel a vontatóval nem is készült – sajnos.

DAF azonosítási útmutató. Már régen el akarom sütni, végre van apropója! (Kép: DAF Magyarország Facebook csoport)

Amit ebben a postban láthattok, a 2009-es 1-75/100 sorban volt MB-72. Érdekessége, hogy egyes drága, speciális kiadásokban megjelent verziót is lepipál bizonyos részleteivel, pedig csak normál 1-xxx sorozatú. (Azt hogy „mainline” Matchboxszal kapcsolatban nem vesszük a szánkra, ugye?!)

Nem is olyan könnyű megkülönböztetni a 95XF-et és az XF95-öt! Ez az utóbbi, bár maga a Matchbox is belezavarodott itt-ott a jelölésekbe. Gyors segítség: Ha a felső hűtőmaszk nem téglalap alakú, hanem ilyen, az az XF95.

"Vigyázz hová lépsz!"

"Világkörüli szolgáltatás". Ööö... Nem "worldwide" lenne a helyes kifejezés?

A nem annyira mutatós részeket a legtöbb esetben a félpótkocsi eltakarja.

A vicces az, hogy ez a dekor,...

...a bronzszínű "felnikkel"...

díszesebb, mint a drágább, spéci kiadásúaké. Észrevettétek, hogy ez a példány gyári hibás? Erről az oldaláról - úgy tűnik - lemaradt egy szín!

NRFB. Ez a hivatalos színe.

Pocket Tomica Vol. 14 P058 Suzuki Every

A Matchbox Memories történetében még soha nem született olyan post, amiben ennyi kutatómunka lett volna, mint a jelenlegiben, ami egy rövid sorozat első darabja. Olyan Tomica széria bemutatója ez, ami nagyon ritka a mi földrajzi koordinátáinkon, hozzá nagyon kevéssé ismert és nagyon érdekes története van!

Előszó

Mindig is fenntartottuk a tévedés jogát, de ezzel a sorozattal kapcsolatban aztán végképp ragaszkodnék hozzá, mert minden igyekezetem ellenére kapitális tévedések lehetnek ebben az anyagban! Mentségemre szolgáljon, hogy a Tomicák története – az általam akárcsak valamelyest is legalább nyomokban értett – világnyelveken nagyon gyengén dokumentáltak. A fordító mesterséges intelligenciák fantasztikus munkát képesek végezni, jelen anyagba is bőven besegítettek, de nem tévedhetetlenek. Illetve úgy nagyon nehéz kutatni, hogy olyan nyelven kéne, amin se írni, se olvasni nem tudsz. Szóval megértést kérek, ha bakot lőnék! A jó szándékú pontosításokat és javításokat – mint mindig – köszönettel veszem!

Pachinko és más játéktermek
Nagyon messziről kell indítanom ezt a bemutatót, de a Pocket Tomica sztorija annyira érdekes, hogy ígérem megéri velem tartanotok!

Nos, azt bátran leszögezhetjük, hogy a japánok rajonganak az automatákért és nem mellékesen a szerencsejátékokért is. Szerintem nincs még egy ország a világon, ahol lépten-nyomon annyi – működő, karban- és tisztán tartott – automatába botlik az ember, mint a felkelő nap országában! Pachinko játékteremből is elképesztően sok van. Talán-talán hallottatok már róla, de a pachinko egy olyan játék, ami azon alapszik, hogy a fentről lefelé potyogó (csapágy)golyók milyen zsebbe érkeznek meg az automata alján. A folyamatba a játékosnak viszonylag kevés beleszólása van, de mindazoknak akik köveket dobálnának rájuk ezért, csak annyit mondanék: rulett! Japánban a pénznyereményért történő szerencsejátékok tiltottak. A pachinko játéktermek ezt a szabályt roppant bájosan játsszák ki! Régebben a megnyert golyókkal kellett odamenni a kiszolgáló pulthoz. A személyzet megszámlálta a golyókat – természetesen erre szolgáló szerkentyűvel és tökéletes pontossággal – majd bizonyos mennyiségű kreditet írt jóvá a kedves játékosnak, aki ajándéktárgyakra válthatta a nyereményt. Hogyan, hogyan nem, minden pachinko teremmel szomszédos egy üzlet, ami boldogan és korlátlan mennyiségben megvásárolja a pachinko teremben megnyerhető tárgyakat! Mára már sokat változott a helyzet. Egyrészt a pachinko-gépek egyszerű mechanikus masinákból rafinált, képernyős-elektronikus, zenélő-animáló, történetmesélő gépszörnyekké változtak. A golyócipelés megszűnt – ezen az evolúción jó pár éve Las Vegas félkarú rablói is átmentek, nincs érme nyeremény, és ezzel sajnos a lepotyogásuk hangja is oda –, a szerkentyűk már eleve leszámolják a golyóbisokat amikből így értelemszerűen sokkal kevesebb kell. Praktikusan kreditcetliket nyomtatnak, vagy játékoskártyára írják jóvá azokat elektronikusan. A nyereménykínálat megmaradt, játékok, rágcsálnivalók, üdítőitalok közül választhat a szerencsés nyertes. Ugyanakkor azok a bizonyos „szomszédos boltok” is megmaradtak, ahol a krediteket készségesen készpénzre váltják a játékosoknak. Ami minket ebből a történetből érint, az a tárgynyeremény kínálat. Egyelőre jegyezzünk meg ennyit!

Az alábbi videó pontosan bemutatja ezt a folyamatot és még arra is ad tippet, hogy diszkréten valamelyik játékostárstól érdeklődjünk, hogy hol találjuk a beváltó-boltot, merthogy a személyzet érthető módon nem fogja megmondani nekünk, hogy hol szeghetjük meg a törvényt.

Így szegjünk tövényt Japánban!

A nem-, vagy nem csak pachinko játékteremből is számtalan van, elektronikus, mechanikus játékgépekkel, a ha máshonnan nem, de a Toy Storyból ismerős kampós-darus tárgynyereményt (nem) kínáló gépek garmadával. Ezek nem sokban különböznek a 80-as évek Amerikájában roppant népszerű játéktermektől, de valahogy nálunk soha nem lettek annyira népszerűek mint akár ott. Ismét a „tárgynyeremény” az a szó, amit meg kell jegyeznünk.

(pon-pon) Gachapon
Ezzel megérkeztünk a legfontosabb részhez! Japánban őrülten népszerűek a gachapon, illetve gashapon néven ismert, kapszulás játékokat – magyarázat rögvest – kínáló automaták is. A Gashapon tulajdonképpen a Bandai márkaneve, ami pont úgy megragadt a nyelvben, mint nálunk a mecsboksz. Pont úgy is működik: Minden Matchbox mecsboksz, de nem minden mecsboksz Matchbox. (Soha nem írtam még le ezt a szót így és soha többé nem is fogom e lapokon, megyek is kukoricára térdepelni!)

A kapszulát úgy kell elképzelni, hogy ezek szétszedhető, vagy széttekerhető golyók, amik a játékokat hivatottak megóvni.

A csavar a sztoriban, hogy a gachapon gépek tulajdonképpen zsákbamacska masinák. Az fel van tüntetve mindegyiken, hogy mi nyerhető ki belőlük, de az, hogy a kedves játékos végül mit kap a kínálatból teljesen véletlenszerű! Nagyon fontos, hogy a gachapon nyeremények apró, műanyag, de nagyon jó minőségű, gyűjthető színvonalat jelentő tárgyak, hiszen eléggé vonzónak kell lenniük ahhoz, hogy az emberek hajlandóak legyenek értük ilyen módon fizetni. A gachapon gépek a kispénzű játékosokat célozzák – megkockáztatom a gyerekek zsebpénzére utaznak. Nem lehet az ügyfél csalódott és érezheti úgy, hogy műanyagszemetet kapott, amit nem is akart. A japán manga és anime karakterek pedig kitűnő és kimeríthetetlen hátteret nyújtanak a kínálat kialakításában.

Biztos vagyok benne, hogy a gachapon az európai kultúrában nem tudna igazán működni, de egyrészről tényleg jó minőségűek a játékok, másrészről ott a japánok szerencsejáték-szeretete. Meg aztán az is benne van a történetben, hogy remek móka a felesleges többletnyereményeket csereberélni a pajtikákkal. Megkockáztatom azt is, hogy az így beszerzett játékokat sokkal jobban megbecsülik a gyerkőcök.

Ha valamiféle párhuzamot kéne vonnom, akkor talán az a legtalálóbb, hogy ezek a játékok valami olyasmik, mint a trafikárú játékok voltak Magyarországon az 1980-as években, csak éppen nagyon jó minőségben és egy kis csavarral az értékesítésben.

Az alábbi videó Tokió, és egyben a világ legnagyobb gachapon-termében készült. Remekül megmutatja, hogy mennyire sokféle minden kerül az automatákba. Nyilvánvalóan az árak közt van különbség, de azzal együtt nem fér a fejembe, hogy ezeken hogy a csudába keresnek pénzt az üzemeltetők! Különösen a Honda Super Cub 50 modell döbbenetes.

Pocket Tomica

A Tomica valamikor a 2000-es évek végén szállt be a nyereménytárgy piacra kisautókkal. Az elsődlegesen megcélzott réteg a gatchapon vásárlók, de a játéktermi tárgynyeremény gépek rajongói is gyakran találkozhatnak a sorozattal. A Zseb Tomica nevű sorozat jellemző ára 200 yen – kb. 460-470 forint a 2025 augusztusi árfolyamon – amivel az olcsóbb gatchapon játékok közül kerül ki.

Ez a magyarázata annak, hogy a mi földrajzi koordinátáinkon elképesztően ritkák, hiszen a beszerzésük csak ezen a módon oldható meg. Megint elsütöm a Kéz Első Törvényét, amit eredetileg az olcsó, amerikai V8-as autók birtoklásához fejlesztett ki, mert a Pocket Tomicákra is igaz: „Oda kell menni, meg kell venni, ott kell maradni!”

Úgy tudom, hogy ezidáig 16 különböző – hűha, legyen az érthetőség kedvéért – szett (Volume, Vol.) készült, jellemzően 20 kisautóval szettenként. A szettek közt van átfedés úgy is, hogy ugyanaz a típus szerepel több szettben is, de eltérő színben, illetve úgy is, hogy ugyanabban a színben több szettben is szerepel.

A kronológia homályos, az biztos, hogy a Vol. 14, 2020-ra datálódik – ezért is egy ebből származó darabot választottam a Pocket Tomica alapozóhoz. Az alap kisautó sorozathoz számos nagyobb méretű kiegészítő, például pályák és diorámák is készültek, amiket szintén a gachapon gépekben találni – de gondolom drágábban. Létezik Pocket Tomica Big nevű széria is, melyről szintén úgy tűnik logikusnak, hogy drágábban kínálják őket. Ebben találni vonatokat, hozzájuk való síneket és számos mást is.

Nem minden Pocket Tomica tartozéka az icuri-picuri katalógus, de a 14-es szetthez mellékeltek. Nagyon apró és még apróbbra hajtogatott, nem volt egyszerű beszkennelni.

Nagyon úgy fest, hogy a Pocket Tomicák a Tomica mainline modellek lekicsinyített és leegyszerűsített változatai. Általános méretarányról nem lehet beszélni, ezért mindegyik példányom összefotóztam valamilyen – a Matchbox Memories visszatérő látogatói számára legalábbis mindenképpen – jól ismert Matchbox-szal az összehasonlításhoz. De a lényeg, hogy nagyon aprók. Belterük nincs, de nagyon jó minőségű műanyagból vannak, jól gurulnak, a fontos részletek ott vannak a helyükön és a festésük végtelenül precíz. Annyira jól vannak kicsinyítve, hogy sokszor azt gondolja az ember, hogy működő részleteik – nyitható, mozgatható alkatrészek – vannak, amikre a festésük is rásegít, pedig nem.

A körítés is parádés. A Zseb Tomicák igényes, modellspecifikus – értsd: nem egyendobozban, ami a költségcsökkentés egyik jelentős fegyvere – dobozban laknak. Pici, celofánszerű zacsiban vannak és a legtöbbhöz inci-finci katalógust is mellékelnek.

A katalógus lefordításában Google Translate segített. Egyrészt odáig vagyok az olyan pró részletekért, mint az, hogy a Toyota Crown Athlete mellett fontosnak tartották kiemeleni, hogy a Kanagawa Prefektúra járőrautója, vagy hogy a Nissan NV350 lakókocsi, az tulajdonképpen egy jelöletlen rendőrautó. Másrészt el nem tudom képzelni, hogy hogy fér bele a büdzsébe az ilyesmi és a szükségszerű kézi csomagolás, még úgy is hogy Vietnámban készült!

Suzuki Every

Amit az első fecske Pocket Tomicaként láthattok egy kei car. Legnagyobb meglepetésemre a fogalom mibenlétét igen alaposan körüljára egy Totalcar cikk, ami – mit ad isten – pont a Suzuki Every-t is felhozza példaként. Akkor is fogyasztásra javaslom, ha történetesen nem ismeretlen a fogalom.

Szóval a Zseb Tomica az Every jelenleg is regnáló, hatodik generációját mintázza. A 2015-óta (!) gyártott négyszemélyes apróságot 658 köbcentis, háromhengeres motorka repíti, 54 lovas ménes segítségével, illetve a turbóval aljasított változatát 64 paciéval. Ötsebességes kézi-, négysebességes hagyományos automata-, illetve szintén ötsebességes CVT automataváltón keresztül vagy a hátsó kerekeit hajtja, vagy mind a négyet!

Minden gúny nélkül mondom, hogy őrülten kíváncsi lennék arra, hogy egy ilyen 3395 mm hosszú, 1475 mm széles városi autócska milyen társ a hétköznapokban. A hátsó, mindkét oldalon tolóajtói őrülten praktikusnak sugallják. Ugyanakkor félek tőle, hogy nem az én 187 centimhez tervezték, meg a magyar közlekedési morálhoz egyenesen veszélyes lenne.

Hatodik generációs Suzuky Every. (Kép: Wikipédia)

P058

A Pocket Tomica Suzuki Every is egy mainline Tomica kicsinyített és leegyszerűsített változata, a 2009-ben debütáló No. 68 Post Van-é, mely öntvényt 2024 (!) közepén vonultattak vissza.

Már említettem feljebb is, hogy nem fér a fejembe, hogy ezt hogy hozzák ki 200 yenből úgy, hogy bár nagyon egyszerű, nagyon jó minőségű műanyagból van, a részletek parádésak a festés pedig tűpontos!

Az Every nem egy különösebben bonyolult formájú szerkezet, dobozautó. Később fogtok egészen elképesztő Pocket Tomica darabokat is látni, amiknek ha lenne belterük és sikerülne méretarányban passzintani őket, vasúti terepasztalokon is megállnák a helyüket. Inkább ezeknek köszönhetően, mintsem az Everynek, de be kell valljam, hogy engem beszippantott ez a sorozat. A nyilvánvaló nehézségek okán nem tervezem a már meglévőkön túl bővíteni a gyűjteményt – bár soha ne mondd, hogy soha! Nyilván most, az első post után nem jelenhet meg más, de idővel a címkefelhőben a Pocket Tomica tag-re kattintva kilistázhatjátok majd az összes - nem olyan vészesen sok - ilyen kisautóról szóló linket.

Alább a képeknél majd mutatok érdekes részleteket a csomagolásukon is – köszönhetően az AI fordítógépek segítségének!

Elképesztően jól balanszíroz az egyszerűség és az igényesség közt! Kortárs Matchboxok elején gyakran nincs ennyi festékes kiemelés!

Az olcsóság ára: Nincs beltér. Ugyanakkor egyáltalán nem nevezném igénytelennek.

A legtöbb Pocket Tomica ilyen egyenkerekeken gurul - nem is rosszul, ami azt illeti.

Műanyag, de abból legalább kitűnő minőségű!

Látod Mattel fiam, így kell részleteket kiemelni festékkel! Van és tűpontos.

Állati kíváncsi vagyok, hogy milyen lehet együtt élni egy ilyen kei carral a mindennapokban! A dupla tolóajtó nagyon praktikus lehet!

Gyanítom a közel 190 centimhez szűk lenne.

Ez egy nagyon egyszerű forma, de cirka féltucat Pocket Tomica kézbevétele után engem megvett kilóra a sorozat!

A legigényesebb Matchbox Mercedes-Benz S123 mint mérőmókus. Nincs általános méretarányuk a Zseb Tomicáknak. Egyszerűen őrülten picik, bár pont ez a Suzuki még lehet, hogy pont arányos is a Matchboxhoz!

Nagyon hasonló a doboza a mainline Tomicáékhoz, a "Pxxx" jelölés jelzi diszkréten, hogy ez nem az. Nem mindig volt ez így, de erről bővebben majd egy másik postban!

A fordítógép fontos apróságokat tár fel. Egyrészt a "Zseb Tomica" felirat a logóban is megjelenik, hogy megkülönböztesse a mainline Tomicáktól aminek ez egy kicsinyített és leegyszerűsített változta. Másrészt nagyon érdekesnek találom, hogy a japánok ennyire apró kisautót már 3 év feletti korú gyerekeknek is a kezébe mernek adni. Az EU-s, meg USA szabályok sokkal szigorúbbak. Jó, hát a japán kisiskolások suliba is egyedül járnak, ez egy ilyen ország!

A másik oldalán eltér a nyomat, de mit is mond?

Itt már hat éves kortól ajánlják! Jé! És itt is szerepel a fontos apróság: Díj - mármint hogy nyeremény.

Lesz még itt érdekesség!

Ja, hogy 3 év alatt semmiképp, de 6 éves kortól ajánlott! Világos!

Oldalnézet.

Vajon miért tartották fontosnak angolul is ráírni, hogy "Kizárólag nyeremény"? Hogy mit keres itt a Taito embléma? Mi videójátékos cégként ismerjük, de igazándiból a Taito játéktermes vállalkozás. A megfejtés egyszerű: Kezdetben pénzbedobós, játéktermi masinaként jelentek meg az olyan klasszikusok, mint a Space Invaders - igen, a legendás játék is Taito termék - aztán portolták őket otthoni konzolokra és számítógépekre. Abból, hogy megjelenik itt az emblémájuk én arra következtetek, hogy a Pocket Tomicákat csak ők teszik a játékgépeikbe. Megint előjövök ezzel: Mit lehet egy ilyenen keresni, ha még hivatalos, licencelt termék is?

"Forgalmazó: Taito Corporation". Bingo! Akkor jól okoskodtam!

Matchbox HKY05 9-Pack 2023 Volkswagen Beetle 4x4

Egy ilyen sok járművet felvonultató, de nem tematikus pakk bemutatása garancia a változatos tartalomra! Újabb régi öntvény, ami hozzá VW Bogár is, amivel nem nagyon lehet mellényúlni, ha kisautógyártó – vagy éppen blogger – az ember.

A Bogárkára nem vesztegetnék túl sok szót, tudományosan bebizonyított tény, hogy a legismertebb autótípus.

Ez az öntvény szerepelt már e lapokon és a 2009-es MB-31 változat kapcsán porsche kolléga nagyjából minden lényegeset megírt róla, amit csak lehetett. 2007-ben debütál, összesen 13 változata jelenik meg 2012-ig, van amikor egy évben több is. 2011-ben nem kerül be a kínálatba, de öt év alatt különböző dekorokkal elsütik mindenhová, 1-75/100 sorba, ötös és tízes pakkokba is. Jellemzően versenyautós festéseket kap, de két nemzeti parkos és egy egészen valószínűtlen, „Dóra a felfedező” dekort is elpattintanak rajta.

Ryu Asada munkája 2014-ben kap egy retoolingot. Nem látszik rajta és nem is ront a megjelenésén, hogy a motorblokk és kipufogó egy alkatrész lesz a beltérrel, így mi sem változik az élvezeti értékében. 2014 és 2025 közt 12 újabb változat születik – bár van amikor visszanyúlnak a korábbi festésekhez – úgy, hogy 2016-2017-2018-ban nincs a kínálatban. Természetesen ez úttal is 1-100/120/125 sorba, ötös pakkokba és speciális kiadásba is jut belőle.

A fenti időszakban hol „Volkswagen 4x4”, hol „Volkswagen Beetle 4x4” a neve, minden következetesség nélkül.

E post tárgya a 2022-es MBX Mountain II – lásd alább – ötös csomagban debütál. Ugyanez a pakk még két másik járművet is ad a jelen post tárgyát képező kilences csomagba.

Ha lekattintjátok a címkefelhőben a megfelelő tag-et, akkor idővel összegyűjtve is láthatjátok a csomag teljes tartalmát – nyilván ehhez előbb meg is kell írni és publikálni őket.

Most mondja valaki, hogy az autóknak nincs arca! Az első lámpák - halványan bár - de kiemelve festékkel.

Ez a 2007-es, MB-61 premiermodell festése újra felhasználva, bár talán-talán a babakék egy picit más árnyalat, mint azon. De mindenképp változat, hiszen ez a retooling utáni öntvényverzió.

Nem mondom, hogy amúgy levettem volna szólóban a tüskéről, pedig nem rossz.

Jé, a hátsó lámpákra is jutott festék!

Kicsi autónak nagy a kipufogója!

Képtelen vagyok szabadulni a gondolattól, hogy tulajdonképpen azt a bizonyos nemzetközi kézjelet mutatja!

Nem látszik rajta, de a motorblokk egy alkatrész lett a beltérrel.

Nem is rossz, nem is értem, hogy hogy nem vettem én ebből szólóban!

Ebből a 2022-es ötös csomagból még két másik jármű is bekerült postunk tárgya 9-es pakkba.

(Kép: eBay)

HKY05 9-Pack (Kép: eBay)