A 80-as, 90-es évek hazai kisautógyártása maga a terra incognita – beczl erőfeszítéseinek ellenére is –, a Metalbox Yugoinak története pedig az egyik legeldugottabb szeglete annak a résznek, ami nagy fehér foltként szerepel csak a térképen.
A legnyugatibb keleti?
A
típusismertetőt teljes egészében kiszervezném az
Autonavigátornak, tessenek
fogyasztani az ott olvashatókat! Ők is felvillantanak két
amerikai tévéreklámot én hozzá csapnám a szerintem
legkomikusabbat. Kicsit
védelmembe kell vennem a Yugót. Az amerikai kalandja és az ott
megszerzett rossz hírének az egyik oka, hogy a jenkik jellemzően
magasról tettek a karbantartására. Sokkal rövidebb olaj- és
vezérlés csereperiódusokat írtak elő, mint amikhez ők szokva
vannak, a leírás elolvasása meg a gyengék fegyvere. Vegyük
hozzá, hogy az USA legolcsóbb új autóját milyen mentalitású és
pénztárca vastagságú emberek vehették, máris kész a
katasztrofális megbízhatóság receptje!
Migráncs
Foglalkoztunk
mi már a múltban a Yugóval, először
beczl tesz róla említést, aztán én
írtam meg egy meseszép fényezésű példányt, amit a
tulajdonosa egy horvátországi nyaralás alkalmával kapott a
szüleitől.
Amivel mindketten adósok maradtunk, az a mögötte lévő történet. Nos, a következő pár mondatban nem kevés kutatómunka van! Ami biztos: A délszláv háború idején a Metalbox GMK, az akkori észak-jugoszláv, ma már Szerbiához tartozó – a korábbi hovatartozását meg ne is feszegessük – szabadkai Auro Metal-tól vásárolta meg a Yugo kisautó készletüket, dobozolta és árusította itthon. Ami több mint valószínű, hogy nem csak késztermékek, hanem alkatrészek is az üzlet részét képezték, amiket aztán itthon szereltek össze. Ezt abból gondoljuk, hogy a szintén meglehetősen homályos történetű, hazai gyártású Matchbox CJ6-osok közt találni olyat, amiben a Yugo beltere van. Amire nincs bizonyíték, de nem kizárható, hogy az öntőszerszámokat is átvették és alkatrészeket is gyártottak itthon. A magam részéről én ezt kevésbé tartom valószínűnek, de a történetnek ez a változata is kering, ezért úgy gondoltam, hogy megemlítem.
Az nem világos, hogy az én példányomon is rajta lévő megkülönböztető jelzés és rekflektor kombó a tetőn a Metalbox által készített extra, vagy a gyártótól jön, illetve hogy ez mikor és milyen elképzelés mentén került fel rájuk. Én azt feltételezem, hogy a gyártótól érkeztek ezek az alkatrészek és addig használták őket, míg a készlet tartott.
Remek kisautó, szerintem simán hozza a korabeli nagy márkák minőségét – ez már korábban linkelt vörösesbordó darabon látszik is. Az én példányom marad NRFB, bár pont a fotók elkattintása előtt leejtettem és a buborék végigrepedt – igen, rondán káromkodtam – úgyhogy akár ki is lehetne most már bontani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése