Mindenkitől elnézést kérek, nem tervezett üzemszünet van. Bedöglött a számítógépem a mai napon. Biztos, hogy a garanciális csere, meg ami egy döglött számítógép újraélesztésével jár az némi időt fog igénybe venni. Hogy mennyit, azt megjósolni sem tudom, türelmet kérek.
*Az idézet Moldova György, "A pénz szaga" című örökbecsűjéből származik. Igencsak szórakoztató olvasmány még mindig, javaslom figyelmetekbe, ha esetleg nem olvastátok volna.
Mikor tavaly az egyik bevásárlás alkalmával a kezembe került ez az 1995-ös Nissan Hardbody, egyből megfogott a részletgazdagsága és a Matchbox új felnije is jól mutat alatta - ami valamelyest hasonlít a Convoy kerékre. Alapjáraton kicsit fura volt a kétféle szürkével, így eleve azzal a szándékkal tettem a bevásárló kocsiba, hogy kicsit feljavítom a kinézetét.
A feljavítás során nem szándékoztam teljesen átfesteni, hiszen nem légből kapott ez a festés, a valóságban is kaptak ilyen dekorációt ezek a Nissan pickupok. Főleg a műanyagok színe zavart, ezért első körben mindkettőt lefújtam matt fekete színűre, így helyreállt a sárvédő szélesítések színe, ami magával hozta a raktér és a beltér színének a megváltozását is. A plató további korrekcióra szorult, ugyanis annak egy része a karosszériából lett kialakítva, ezért azt a kis szakaszt is átfestettem feketére. Az itt található tárgyak - úgy mint a pótkerék és egy darab lánc - ezüst kiemelést kapott. Erősen gondolkodtam, hogy a plató oldalfalait is befeketítem, de aztán ezt végül elvetettem.
A nagy falat ez után következett, vagyis a króm lökhárítók megvalósítása. Mivel mindkét lökhárítón vannak fekete elemek, így nem lehetett telibe fújni, ecsettel festettem mindkét végét. Ha már kéznél volt az ecset és a festék, akkor a karosszériát is megkínáltam vele, a tükrök, az embléma és az ablakkeretek kaptak még ebből színből. A festegetés végét egy kis narancssárgával fejeztem be, amiből az első és a hátsó indexek kaptak. Kis száradás után már ragasztottam is össze, magamat is megleptem, hogy egy délelőtt elég volt erre a kis pepecselésre.
Hosszú kihagyás után nagyon jó gyakorlás és tapasztalat szerzés volt ez
számomra és felvetette a dolgot, hogy ideje beszereznem kisebb méretű
ecseteket is az ilyen munkákhoz. A körülményekre tekintettel azért
elégedett vagyok a végeredménnyel, bár utólag észre vettem pár hibát, illetve hiányosságot. Az egyik, hogy az ablakok krómozott keretének belő részét
nem festettem le feketére, szerintem úgy még jobban nézne ki. Az első sárvédő szélesítése belecsúszik az alvázból kialakított alkatrészre, amit nem vettem figyelembe és átfestettem ezüsttel. Minderre
azonban már csak a fényképeket nézve lettem figyelmes, ez van. Legközelebb majd jobban átgondolom, hogy pontosan mit is érdemes csinálni egy
adott kisautóval. Pedig az ajtók belsejét átfestettem feketére, az
eszembe jutott. Talán majd a következő színű kivitelét is hasonló kezelésbe veszem...
Idén a Matchbox visszanyúlt egy régi sikeres témához, az utánfutós szettekhez. Visszahozták a Hitch'n Haul sorozatot. Az elnevezés nagyjából annyit tesz, hogy "Akaszd fel és szállítsd" - angolul mindez sokkal frappánsabb. 1982 volt a premierév, majd 2005-ben megint elindították és egészen 2013-ig jelentek meg új darabok.
2021-ben a tervek szerint nyolcféle kiadás fog megjelenni. Ebből az első körben kettőt adtak ki, MBX Construction Zone és MBX Wave Rider témakörben.
Az
előbbi a Tilt'n Tip teherautó és egy cement mixer utánfutó. A teherautó
sajnos nem egy létező teherautó modellje, hanem a Matchbox tervezőinek
szüleménye. Az utánfutó egy új öntvény.
Rögtön van belőle egy variáció is. Az utánfutó mixere szürke.
A második darab nekem egy kicsit izgalmasabb. A Volkswagen T3 megunhatatlan modellje és egy lakókocsi.
Ebből is létezik variáció, a VW T3 itt is két féle platóval (tele és üres) van megmintázva.
Fan-dango
Soha sem voltam oda a fantázia
szülte kisautókért, de erről el kell ismernem hogy biza nem
sikerült rosszul, pont attól szép, mint a Jaguar
E-Type, Lamborghini
Miura, vagy a Chevy
Corvette C3. Azaz hogy meglelhetők rajta azok a bizonyos
domborulatok, mint a női testen.
A név amúgy egy lefordíthatatlan, borzasztó gyenge szójáték azzal, hogy angolul a ventilátor „fan”, ez meg valami turbinahajtású szörnyeteg akar lenni. A hátsó végében figyelő szélforgó nem csak dísz, hanem Rola-matics technológiával mozgatva van.
Az 1-75 szériában – Matchbox ügyekben azt hogy „mainline” szádra ne vedd! – 1975 és 1981 közt regnál. Az első két évben még fehér, aztán bepirosodik – mint ahogy az a mellékelt ábrákon megfigyelhető. Nekem az előbbiből nincs, de nos... Szóval... Be kell valljam, hogy picit rákívántam.
*Az idézet a Wikipédiáról származik.
Páratlan oldalszámú katalógus márpedig nincs, szóval kezd végképp gőzöm sem lenni arról, hogy ezek igazából mik!
A Matchbox GMC Wrecker jó sok példánya szerepelt már a blogon, így különösképpen sok minden írni való nincs már róla, így gyorsan rá is térek a mostani két változatra.
Elsőként egy viszonylag friss - a saját mércéjével mérve -, 2016-os megjelenésű. Egy New York rendőrségének szolgálati autóit tartalmazó ötös pakkban jelent meg. Összességében nagyon tetszetős, de a fekete alvázzal kicsit semmitmondó az eleje. Újkori példányként spórolósabb a villogó mérete, amit ez esetben kék színben is elfogadnék, még ha ez az ablakok színét is megváltoztatná. Legfőbb újdonsága azonban a legrosszabb is, ez a gémhez és a kampóhoz köthető. Ezúttal ez a két elem egyetlen darabból lett megalkotva, így a játékélményt némiképp lerontva. Nem vészes a dolog, de a régebbiekhez képest azért visszalépés, de gondolom indokot volt ezt megtennie a Mattelnek.
Következő páciensünk is fekete öltözéket kapott, ám még a "régi iskola" szerint készült. Narancs ablak, króm alváz, Convoy kerék és a régi gém. A dekoráció is ismerős lehet, hiszen nem először szerepel már nálunk, csak akkor más volt az alapszín, egész pontosan piros. Az újdonság a kinézetében a Matchbox felirata korlátozódik, ami az autó hátuljára került fel. A fő kuriózuma ugyanakkor maga a csomagolása, ugyanis egy vastag lapos kis könyvecske mellé csomagolták. Sajnos az nekem nincsen meg, de kaptam képeket egy még egyben levő csomagról, így abból is tudok adni egy kis ízelítőt.
Nem értek ehhez sem, de gyanítom olcsóbb lehet egy öntvényt létrehozni – vagy csak megtervezni – ha az egy másikon alapul, még akkor is, ha olyan nagyon sok mindenben nem is hasonlítanak. Vagy nem? Esetleg csak egy tervező játszott és ezek „változatok egy témára”?
A Borz tesója
Pár
napja tárgyaltuk a
krómrézbe öntött katonai radarjárművet. Ennek közvetlen
leszármazottja a Cement Truck, mely MB-19-ként, 1976 és 1981 közt
regnált az 1-75 szériában. A vicces az, hogy bár egyértelmű a
rokonság, a valóságban talán egy kivételével minden alkatrészük
eltér. Szokásomtól eltérően majd a képeknél részletezném,
hogy mire alapozom ezt úgy, hogy nem szedtem szét egyiket sem.
2020-ban sajnos elmaradt a lipcsei Modell Hobby Spiel vásár. De az erre az eseményre szánt, speciális kiadás Matchboxok elkészültek. A választás természetesen egy német modellre esett, egy Porsche 911 Turbo-ra. Ez négy változatban készült, különböző mennyiségben.
Ez
az öntvény 2019-ben jelent meg az 50th Anniversary Superfast sorban.
Majd 2020-ban is ugyanebben a sorozatban, illetve a Moving Parts szeriába is
bekerült. Viszont az 1-100 sorba eddig még nem. Az autóról nem sokat
akarok írni, aki csak egy kicsit is érdeklődik az autózás iránt az
ismeri, a klasszikus Matchbox öntvény kapcsán mi is foglalkoztunk a típus történetével. Cserébe mutatok egy érdekességet:
Réz
A történeti hűség kedvéért el kell mesélnem, hogy úgy tűnik, hogy a Matchboxnál is lehetett olyan, aki nem igazán tudta hová tenni ezt a színt, így végül 1977-ben több Twin-Pack-be, meg a G-11-es szettbe is bekerül rendes katonai uniformisban.
Változatok
Világosan
emlékszem, hogy különböző forrásokból került hozzám ez a két
példány, „valami más kellett nekem, amivel egy csomagban volt
értékesítve” alapon. Ez kis gyösz ebben a színben nem a szívem
csücske, szóval nem fogom összetörni magam különösebben, hogy
szebb állapotú példányokért adjak pénzt. Ez a két verzió
bőven elég, melyek nem csak a radarantenna színében térnek el
egymástól (krómmal és anélkül), hanem árnyalatukban is. A
krómozatlan egy egészen leheletnyi árnyalattal világosabb, amit a
fényképezőgép egyáltalán nem ad vissza. Még azt sem tartom
kizártnak, hogy egyszerűen nem olyan vastag rétegben került fel
rá a festék, mint kellett volna, ezért az eltérés.
