Az elmúlt időben a blog hasábjain egyre gyakoribb vendég kezd lenni a Hot Wheels. Ráadásul nem csak a ma boltban beszerezhető darabok, hanem néhány veterán korú darab is felbukkan. Ismertető cikkben a legrégebbit porsche prezentálta a Ramblin' Wrecker képében, valamint egy felújításos cikk keretében én is kitértem egy Mercedesre.
Most viszont visszaugrok egészen a gyökerekig, azaz egy első generációs, 1968-as modell kerül terítékre, ami egyben személyes kedvencem. Ez nem más mint a Deora.
Egy kis történelem
A Dodge Deora első darabja 1967-ben készült el. A többi? Nos, azok soha, mivel megmaradt koncepcióautónak. Tervezői Harry Bentley, Bradley Mike és Larry Alexander voltak. Az autót a detroiti Autoramán leplezték le, ahol elérték céljukat és elnyerték az áhított Riedler díjat. A Deora alapjait a Dodge A100 adta, ami egy kompakt pickup. A Deora fülkéjébe - hasonlóan a BMW Isettához -, elölről lehetett bejutni. Itt is meglévő anyaggal dolgoztak, az ajtót egy 1960-as Ford Station Wagon adta. A futurisztikus megjelenés érdekében a tetőt megvágták, bár ennek ellenére ki akarták hangsúlyozni a funkcionalitását a hosszú platóval. Ez adja meg a Deora jellegzetes vonalait. A fényezés azonban nem olyan visszafogott lett, mint egy átlagos teherautón, ugyanis arany színnel festették le. Innen kapta a nevét is, amit egy 13 éves kisfiú adott neki a kiállításon, ami a helytelenül ejtett spanyol szóból ered. (Spanyolul az arany "oro".)
Bár 1:1-es méretben sosem került tömeggyártásba, a Hot Wheels első 16 autómodellje közé kerülése nagy ismertséget hozott neki. 1968-ban az első Hot Wheelsekre jellemző Spectraflame fényezést kapott, jó szokásukhoz híven 11 színben. Majd 1970-ben Sky Show Deora-ként került ismét a kínálatba. Ez a verzió egy repülőgép-kilövő állványt kapott a platójára. Ez után kikerült a kínálatból. Egészen 1994-ig nem jelent meg semmilyen formában, viszont itt már retool-ként, azaz új öntőformával, de meg kell jegyezni, hogy igen silány illesztésekkel. Inkább a régit kellett volna elővenni. Egyedül arra tudok gondolni, hogy azért változtattak meg rajta majdnem mindent, hogy ne alakítsák át és adják el régiként jóval drágábban az újrakiadásokat - vagy csak egyszerűen nem voltak már meg a régi szerszámok. Azóta nem egyszer felbukkant mainline - normál Hot Wheels - szériában és különböző speciális kiadásokban is. Legutoljára 2008-ban a Hot Wheels negyvenedik születésnapján, a Since '68 szériában.
Deora II
A Hot Wheels, sok igazi autómárkához hasonlóan néha leporolja a terveket és az eredeti koncepció alapján újra megalkotja a modellt. Ezek legtöbbször a legsikeresebb fantáziaautók. A Deorával is ez történt, az ezredfordulóra elkészült a Deora II. Igazából elsőre csak abban hasonlít, hogy elöl lehet beszállni a kabinba és a hosszú platón van két szörfdeszka. 2003-ban a Hot Wheels 35. születésnapján elkészült egy 1:1 méretarányú II-es is, amit Chip Foose épített meg. Ennek a szíve egy Cadillac Northstar V8 lett.
Jelen poszt alanya éppen a héten érkezett meg hozzám. Az elmúlt 44 évet egész szépen vészelte át. A szélvédőn nincsenek repedések, sőt még mélyebb karcolások sem. A benne lévő külön álló kormány ugyanolyan szépen feszít benne, mint anno. Egyedül a szörfdeszkák vesztek el, ami az ilyen apró tartozékoknál nem meglepő. Cserébe valaki ragasztott rá számokat, de már ez is régen lehetett, mert csak apróbb darabokban lehetne leszedni róla. A kerekek annyira kopottak, mint egy közepesen játszott lassan fél évszázados kisautónál.
Ezen kívül még régebben a birtokomba került egy Retool verzió is, így saját tapasztalatból mondhatom, hogy egyes kínai noname gyártók szebb illesztésekkel dolgoznak. De legalább hibátlan. A teljesség érdekében egy First Editon Deora II-t is vettem még a legeslegelső börzém alkalmával.
Most viszont visszaugrok egészen a gyökerekig, azaz egy első generációs, 1968-as modell kerül terítékre, ami egyben személyes kedvencem. Ez nem más mint a Deora.
Egy kis történelem
A Dodge Deora első darabja 1967-ben készült el. A többi? Nos, azok soha, mivel megmaradt koncepcióautónak. Tervezői Harry Bentley, Bradley Mike és Larry Alexander voltak. Az autót a detroiti Autoramán leplezték le, ahol elérték céljukat és elnyerték az áhított Riedler díjat. A Deora alapjait a Dodge A100 adta, ami egy kompakt pickup. A Deora fülkéjébe - hasonlóan a BMW Isettához -, elölről lehetett bejutni. Itt is meglévő anyaggal dolgoztak, az ajtót egy 1960-as Ford Station Wagon adta. A futurisztikus megjelenés érdekében a tetőt megvágták, bár ennek ellenére ki akarták hangsúlyozni a funkcionalitását a hosszú platóval. Ez adja meg a Deora jellegzetes vonalait. A fényezés azonban nem olyan visszafogott lett, mint egy átlagos teherautón, ugyanis arany színnel festették le. Innen kapta a nevét is, amit egy 13 éves kisfiú adott neki a kiállításon, ami a helytelenül ejtett spanyol szóból ered. (Spanyolul az arany "oro".)
Bár 1:1-es méretben sosem került tömeggyártásba, a Hot Wheels első 16 autómodellje közé kerülése nagy ismertséget hozott neki. 1968-ban az első Hot Wheelsekre jellemző Spectraflame fényezést kapott, jó szokásukhoz híven 11 színben. Majd 1970-ben Sky Show Deora-ként került ismét a kínálatba. Ez a verzió egy repülőgép-kilövő állványt kapott a platójára. Ez után kikerült a kínálatból. Egészen 1994-ig nem jelent meg semmilyen formában, viszont itt már retool-ként, azaz új öntőformával, de meg kell jegyezni, hogy igen silány illesztésekkel. Inkább a régit kellett volna elővenni. Egyedül arra tudok gondolni, hogy azért változtattak meg rajta majdnem mindent, hogy ne alakítsák át és adják el régiként jóval drágábban az újrakiadásokat - vagy csak egyszerűen nem voltak már meg a régi szerszámok. Azóta nem egyszer felbukkant mainline - normál Hot Wheels - szériában és különböző speciális kiadásokban is. Legutoljára 2008-ban a Hot Wheels negyvenedik születésnapján, a Since '68 szériában.
Deora II
A Hot Wheels, sok igazi autómárkához hasonlóan néha leporolja a terveket és az eredeti koncepció alapján újra megalkotja a modellt. Ezek legtöbbször a legsikeresebb fantáziaautók. A Deorával is ez történt, az ezredfordulóra elkészült a Deora II. Igazából elsőre csak abban hasonlít, hogy elöl lehet beszállni a kabinba és a hosszú platón van két szörfdeszka. 2003-ban a Hot Wheels 35. születésnapján elkészült egy 1:1 méretarányú II-es is, amit Chip Foose épített meg. Ennek a szíve egy Cadillac Northstar V8 lett.
Jelen poszt alanya éppen a héten érkezett meg hozzám. Az elmúlt 44 évet egész szépen vészelte át. A szélvédőn nincsenek repedések, sőt még mélyebb karcolások sem. A benne lévő külön álló kormány ugyanolyan szépen feszít benne, mint anno. Egyedül a szörfdeszkák vesztek el, ami az ilyen apró tartozékoknál nem meglepő. Cserébe valaki ragasztott rá számokat, de már ez is régen lehetett, mert csak apróbb darabokban lehetne leszedni róla. A kerekek annyira kopottak, mint egy közepesen játszott lassan fél évszázados kisautónál.
Ezen kívül még régebben a birtokomba került egy Retool verzió is, így saját tapasztalatból mondhatom, hogy egyes kínai noname gyártók szebb illesztésekkel dolgoznak. De legalább hibátlan. A teljesség érdekében egy First Editon Deora II-t is vettem még a legeslegelső börzém alkalmával.
Az eredeti és a retool Deora. Nem csak ennek, az összesnek így ül a fara.
A legfájóbb pont az orr. Noname gyártók is tudnak szebbet.
Az újabb is 1967-es datálást kapott.
Hárman párban a 2000-ben kiadott első verzióval.
Szabadtéri kép. Szerintem nagyon szép kiállású.
Egyszerű vonalak, semmi cicoma.
Az eredeti.
Korabeli képsor a beszállás maceráival.
Deora II 1:1 méretarányban.
Az újabb is 1967-es datálást kapott.
Hárman párban a 2000-ben kiadott első verzióval.
Szabadtéri kép. Szerintem nagyon szép kiállású.
Egyszerű vonalak, semmi cicoma.
Az eredeti.
Korabeli képsor a beszállás maceráival.
Deora II 1:1 méretarányban.
3 megjegyzés:
Ilyen beszállási macerával nem csoda, hogy nem lett tömegtermék. Amúgy is a koncepciókocsikban épp az a lényeg, hogy szokatlanok, szabadon szárnyal a fantázia, és nem kell holmi előírásoknak megfelelni. Nekem is megvan mind a két Deora.
Egyébként más kocsiknak is készült ugyanígy második, sőt, akár harmadik generációs változata, ilyenek például a Sweet 16, Twin Mill, Splittin' Image, Whip Creamer.
Névtelen: Ráadásul a Twin Mill már a harmadik verziónál jár. Egy Bye Focal is jó lenne. :)
Igen, írtam is, hogy már van, ahol harmadik változat is készült.
Megjegyzés küldése