Nagyon sokszor vagyok bajban bizonyos teherautók típustörténetének kinyomozásával. Gyakran vagyok bajban egy-egy kisautó gyártástörténetének kinyomozásával. Nem úgy most! A Matchbox Memories – hasonlóan a Mennyország Touristhoz – a legjobb szolgáltatást nyújtja!
Société Anonyme de
Véhicules Industriels et d'Équipements Mécaniques
Az
1955-ben alapított francia teherautó és buszgyártó viszonylag
ismeretlen a mi földrajzi koordinátáinkon. Talán onnan kéne,
hogy ismerős legyen a fenti „Ipari
Járművek és Mechanikai Berendezések KFT” jelentésű cégnévből
képzett „Saviem” márkanév, hogy a cseh Avia 1967-ben
megállapodást köt az SG (Super Gallion / Góélette - Szuper Gálya
/ Kétárbocos hajó) sorozatú teherautóik gyártására és
forgalmazására Kelet-Európában. De
arról meg földi halandó honnan tudta volna, hogy nem a csehek
fejéből pattant ki, hanem francia koponyákból? A cég nem él
sokáig, 1978-ban összeolvad a legnagyobb konkurens Berliet-vel,
hogy együtt megalkossák a Renault Véhicules Industriels-t. (Az RVI
nevét helyesen lefordítók közt élethosszig tartó Matchbox
Memories előfizetéseket és a világ bármely pontján, tetszőleges
jármű lemosásának jogát sorsoljuk ki!) A később Renault Trucks
névre keresztelt céget 2001 óta a Volvo Group birtokolja.
SM
Europe
1967-ben
a Saviem a piacra dobja az Europe kabinnal szerelt járműveit, amit
kerek tíz éven át gyártanak. Nem véletlen, ha ismerős a
fizimiskája, mert ez a német MAN-el folytatott szoros együttműködés
gyermeke. A franciák gyártották a fülkéket, a németek a
motorokat. Az
MAN F8 teherautók meg eléggé gyakoriak voltak akkoriban a mi
útjainkon is.
A legkisebb az erőforrások sorában az SM10, 7,26 literes, 170 lóerős sorhatos, ami a Saviem hatsebességes kézi váltóján keresztül hajtotta a hátsó kerekeket. Érdekes, hogy az általam fellelt, az SM Europe-al foglalkozó források csak erről nem nyilatkoznak elavultként, a nagyobb teljesítményű és hengerűrtartalmú motorokról mind megjegyzik, hogy akkor már elavultnak számítanak.
A sorban következő SM240 és SM280 jelű, rendre 32- és 36 tonna maximális össztömegű változatokat a 10,69 lieteres, 202 lóerős sorhatossal szerelték. Mindkettőhöz a ZF készítette a 12 sebességes manuális váltót.
A tápláléklánc csúcsán az SM340 jelű – SM - Saviem MAN – modell állt. Egy 14,96 literes, V8-as MAN dízelmotor hajtotta. A Saviem finomhangolása után ez 304 lóerős teljesítményt adott le 2200-as fordulaton. Az 1030 newtonméter maximális nyomaték már 1600-as percenkénti fordulatszámon elérhető volt. A maximum 38 tonna össztömegű teherautót a Saviem saját fejlesztésű, tízsebességes manuális váltójával szerelték.
1976-1984
1979-től, 1984-ig készül a fehér, Pepsi konténeres verzió, amit ebben a bejegyzésben láthattok. A fehér konténer a Pepsi matricával – mint ahogy a fekete beltér – minden változatában azonos. Nem tudom én valahogy furának látom a Pepsi logót, mind a felirat, mind a piros-kék nem tudom micsoda valahogy... Talán a „vaskosabb” a jó kifejezés erre? Szóval vaskosabb kéne hogy legyen. A konténert a hátsó végén két kampó tartja biztosan a helyén, míg az első részén egy műanyag nyelv csúszik be a fülkébe. Tapasztalatból mondom, hogy le lehet feszegetni a helyéről, de ezt nem viseli el sokszor, a kampók hamar letörnek. Ezt fixre tervezték – na, azt magyarázd el egy gyereknek, hogy hagyja békén különben letörik, úgy, hogy a grafika az oldán is azt sugallja, hogy le lehet venni –, cserébe a hátsó ajtók nyithatóak. Az ajtókat körömszaggató erővel kell megfeszíteni ahhoz, hogy kinyíljanak, ezért az ajtófülek is hamar letörhetőek. A hasonló időszakban, 1977 és 1981 közt készülő, Matchbox Mercedes Container truck megoldása lényegesen strapabíróbb és nem bonyolultabb szerkezet. Persze azt semmi nem tartja a helyén, csak a gravitáció. Itt már jobban figyeltek a változatokra, kétféle kerékkel készül és vagy mind a három tengelyen azonos van, vagy az első tér el a hátsó kettőtől.
Létezik egy kék, a konténerén szitanyomott, fehér Aldi feliratot viselő verzió is, de ezt én afféle Code 2-nek gondolom, katalógusban soha nem bukkant fel.
A kis Saviem SM Europe-ot én - a hibái ellenére is - remek játékszernek tartom, de alapvetően elfogult vagyok vele, mert gyerekként volt ilyenem. Pontosabban mind a mai napig megvan, de valami borzalmasan elbántam vele! Nagyon röstellem, de az összes a konténer sérüléseivel kapcsolatos tapasztalatot empirikus úton szereztem be. Máig őrzöm szegényke maradványait, de soha nem fogom megmutatni, én nem vagyok büszke a művemre.
A méretaránya 1:100-hoz, ami sokkal inkább Convoy közelivé teszi, mint a fentebb már citált Matchbox Mercedes Container truckot.
Ez már felnőttkori, gyűjtői beszerzés. A gyerekkori példányommal alaposan elbántam.
A konténert nem tervezték levehetőre, a hátsó, alsó rögzítőfülek hamar letörnek, ha mégis lefeszegetik.
7 megjegyzés:
Volt kéttengelyes ponyvás-platós változat is, ami amolyan "two packes" verzióban pótkocsival is kapható volt (egy ilyet sikerült nekem is szereznem), de volt egy síkplatós is szintén három tengellyel, ami egy mobilházat vitt – úgy emlékszem az szerepelt a blogon is.
Sőt, tartálykocsi verziója is volt. Az egyik jobb, mint a másik. Sajnos olyanjaink nincsenek. Nem volt még korábban nálunk Majorette Saviem semmi - sajnos. Sőt, semmilyen Saviem sem volt. Biztos, mert most vittem fel a címkét ehhez a posthoz. ;-)
Ha már Saviem, volt még egy zöld/bézs Saviem ráncajtós, erkélyes városi, pontosabban párizsi busz is, mivel a Concorde és a Champs-Élysées közti viszonylaton járt a feliratai szerint legalábbis; egy olyat sikerült anno egy körúti Ápiszból (vagy Piértből) szerezni, azt aztán nagy örömmel tologattam városi buszként, mivel Ikarus nem volt - hiába, ha nincs szamár, jó a ló is!:)
Tudom mire gondolsz! Az mi egy beteg jószág! Mármint nem a kisautó - az menő -, hanem az eredeti! Hogy képesek voltak rá erkélyt tenni, hogy legyen hová kimenni bagózni...
Azt nem tudom, hogy ezért került e rá, mert akkoriban boldog-boldogtalan bagózhatott szinte mindenhol, de az bizonyos, hogy külföldön sem volt egy megszokott extra.:)
Amikor Párizsban felszámolták a villamoshálózatot, hogy buszokra cseréljék, akkor megmaradt a hátsó felszállós, peronos kialakítás, mert a népek azt szokták meg. Nem ördögtől való, az angliai emeleteseken is tulajdonképpen ez volt a rendszer. Aztán megszünt a hátul felszállás, gondolom amikor kikoptak a kalauzok a szolgáltatásból. A szóban forgó Saviem az utolsó ilyen fecske, de soha nem lehetett rájuk ott felszálni.
Ajánlott irodalom:
https://www.parisinsidersguide.com/paris-bus-system.html
Readers of Georges Simenon's Maigret series will remember that Inspector Maigret prefers to hop on the back of a platform bus so he can smoke a pipe or two as he travels from police headquarters to a crime scene. The platforms were wildly popular among Parisians for decades.
Megjegyzés küldése