Mások gyűjteménye: Peti Matchbox Tanzara-ja / Midnight Magic-je

Kollégám gyűjteménye szépen elhalmoz minket érdekességekkel, lassan külön tag-et lehetne adni a bemutatott kisautóinak. Az MB-53-as Tanzara szerepelt itt Joe bemutató írásában, ahol megemlítette, hogy Bulgáriában is készült ebből a Matchbox modellből pár változat.

Hogy mennyi, szerintem azt még az sem tudja aki gyártotta őket, igazából ez az egyik főbb jellemzőjük az ott készül Matchbox-oknak. Többször volt már szó az ott készült kisautókról. Petié is onnan való és egész jó állapotban meg is maradt, ezért ezt is elkértem tőle egy alaposabb körbefotózáshoz.

Ami a képeken nem látszik az az érzés, hogy ha nem tudom, simán elhinném, hogy nem keleti verzió, hanem az anyacég fő gyárában készült volna, minőségileg teljesen rendben van, de például a motorháztetőt kinyitva már látszik egy kis turpisság: nem külön lett festve a karosszéria és a motorháztető, így csak a réseken jutott be festék a motortérbe. A metálkék szín nekem tetszetős, a színezetlen ablakon keresztül jól látszik a beltér, ami a motor miatt lett ilyen "színű". Szerintem még szebb is, mint a premier verzió.

Érdekesség, hogy a Tanzara utolsó verziójának a szerszámait adhatták át a bolgároknak, mert az alvázon a Midnight Magic név olvasható, ami - ahogy arról Joe említést tett a fentebb már linkelt postban - az amerikai változata és egyben hattyúdala volt az öntvénynek.

Jó ez a kék szín

A színezetlen ablak előnye, hogy jól láthatóvá válik a kisautó utastere

Egy közeli a V8-ról

Részletgazdagsága itt is megmaradt

A motortere nem lett telibe fújva

Made in Bulgaria

Tootsietoy (Playart másolat) Chevrolet Camaro

Mikor láttam Joe gyerekkori Playart Chevrolet Camaro-járól szóló írását, egyből beugrott, hogy ilyenem nekem is volt gyerekként. Vagyis csak majdnem, mert sehol nem szerepel rajta a gyártó.

Történetesen ezt tudtam, hogy hol kell keresnem, így előtúrtam és megnéztem, hogy tényleg jól emlékeztem-e. Mint láthatjátok jól, mert valóban kiköpött mása - civilben -, még a kerekei is olyanok, mint ha Playart lenne. Ami nem látszik, hogy van benne anyag rendesen, nem kelt gagyi hatást, amíg meg nem pillantjuk a műanyag alvázát. Azon csak egy számozás látható, semmi sem utal az eredetére. Ami az állapotát tekinti, én is elkövettem rajta egy kis csinosítást, mikor felfedeztem az alkoholos filcben rejlő potenciált, megspékelve a hibajavító alkalmazásával.

Frissítés: Blogunk Facebook csoportjában Játékdoki megosztotta a tudását a gyártót illetőleg. A cég nem más, mint a Tootsietoy.

Szerintem simán rámondható, hogy kiköpött Playart

Kapott gyorsító nyilazást

A kerekek olyanok, mint ha Playart lenne.

Pirosra dekorálva a hátsó lámpa

"Gyönyörűszépen", vonal mentén sikerül kifestenem a hátsó légterelőt

Ilyen az alváza. Én meg nem mondom, hogy ki fia borja.

Lledo 63004 Days Gone 1950 Bedford 30cwt Delivery Van Hamley's 1995

A tegnapi Lledo katalógus után kézenfekvő, hogy előrukkoljak a két Lledo gyártmányú kisautóm közül az egyikkel, történetesen a márkára jellemzőbbel és szebbel.

Centerweight
A britek jelentős autógyártásának online dokumentáltsága botrányos! Még akkor is iszonyatosan nehéz kideríteni egy modellről bármit is, ha pontosan tudod annak a gyártóját, típusát és évjáratát. Amikor meg nem, akkor cirka lehetetlen. Pontosan így jártam e bejegyzésnek a tárgyával is. Már eleve azt az információt összerakni, hogy a Bedford Delivery Van 1950-es keltezésű, több Lledo katalógusból kellett. Igen, most lebuktam, van még Lledo prospektus a tarsolyomban!

A 30 cwt-ről egy darabig azt gondoltam, hogy típusjelzés, de hamar kiderült, hogy ez egy súlymértékegység, ami angol nyelvterületen (volt?) használatos, még mint Hundredweightként is ismeretes. Hogy egyszerűbb legyen a történet, a britek és a jenkik eltérő tömegre használják – hosszú- és rövid cwt. Három különböző forrásnál, három különböző, akár tízszeresen eltérő értékű definícióját találtam, de végül a Wikipédiáét gondolom helyesnek. Szerintük egy long hundredweight – a Bedford brit gyártmány, nyilván a brit mértékegységet használják – 50,8 kilogramm. Tehát egyszerű a matek: 30 x 50,8 = 1524. Cirka másfél tonna, ami stimmel egy ekkora méretű teherjárműhöz.

Iszonyatosan sok nyomozással töltött idő után úgy gondolom, hogy a nevezett jármű a Bedford M sorozat lehet – a hangsúly a feltételes módon van. Ezt 1939 és 1953 közt gyártották. A különböző tengelytávolságú változatokban készülő járművet a Bedford, csak járóképes alvázként-, fülkével szerelve de felépítmény nélkül-, platós- és billencs- verziókban értékesítette. Tehát a zárt áruszállító valamely felépítménygyártó munkája. Az viszont egységes, hogy soros, hathengeres, 3,5 literes, 76 lórerős (gondolom ez itt bhp lesz), benzinmotor (!) hajtotta a hátsó kerekeit, egy négysebességes váltón át. Hidraulikus, vákuumrásegítős dobfékei fékezték mind a négy kerekét.

Sokkal több a hasonlóság, mint az eltérés - a zárt áruszállítókat amúgy is erre szakosodott cégek építették a Bedford, fülkés önjáró alvázaira, tehát lehetségesek eltérések, illetve az évjárat is eltér két esztendővel - ezért én azt gondolom, hogy amivel dolgunk van az a Bedford M sorozata. (Kép: Flickr)

1995

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az 1995-ös Lledo katalógusomban – majd fogjátok látni –, új modellként jelöli a Hamley's játékbolt színeibe öltöztetett kis Bedfordot. Tehát a premierév biztos, de hogy ezzel a motívummal meddig készült, nem tudom megmondani.

Ne halljatok bele ebbe semmiféle negatív felhangot, de ha röviden kell összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy olyan, mint a Matchbox Models of Yesteryear szériája. Nem véletlen, a tegnapi postban már tisztáztuk, hogy J. W. Odell egyértelműen ezt a sorozatot vitte tovább az új cégében. Nagyon igényes, nagyon szépen tökéletesen festett. Egyértelműen inkább a felnőtt gyűjtőket célozza mintsem a gyerekeket, bár ez konkrétan kibírja azt is ha – ésszel – játszanak vele. Gondolok itt arra, hogy csak az alváza és a hűtőrácsa, illetve az első fényszórók készültek műanyagból – a sárvédők is fémek –, ez utóbbiakat le lehet törni és testnyílásokba tüffködni. A fülke kapott egy minimális belteret – egybe-ülőpad és kormány, gyanítom az eredetiben sem lehetett ennél sokkal több minden – de a raktér teljesen üres.

Nem az a méretarány, amit mi gyűjtünk, ami okból egy darab nem sok, annyi Matchbox Models of Yesteryear sorozatú kisautóm sincs, de ami szép az szép! Ez pedig szép és nagyon örülök, hogy van egy ilyen mutatóba a gyűjteményemben. Hozzá igen kalandosan került hozzám: Szerzőtársaim zsákmányolták az egyik börzén egy „turkálós” dobozból, „turkálós” áron. Az volt az indíttatásuk, hogy látták, hogy mesés állapotban van, Lledo és egyszerűen nem tudták otthagyni, azzal a felkiáltással, hogy „Joenak biztos kell”. Hozzá milyen igazuk volt! Kellett! Ez úton is köszönöm!

Nagyjából ennyi, ami a "csillogós oldalán" műanyagból van: A hűtőrács és a két fényszóró. #regenmindenjobbvolt

Még a fellépők vannak műanyagból, amik az alvázból "nőnek ki". A sárvédők is fémek. #regenmindenjobbvolt

A festés gyönyörű és tökéletes. #regenmindenjobbvolt

A Days Gone sorozat egyértelműen inkább a felnőtt gyűjtőket célozza, mintsem a gyerekeket, bár abszolút alkalmas - ésszel történő - játékra is.

A raktér üres és nincs is különösebben kidolgozva. Az ajtók ablakaiban nincs "üveg".

Csak az arányok érzékeltetéséhez egy GMC Tow Truck, mint mérőmókus. Iso hatezres, természetesen és nem sün.

Az alváz műanyag még. A négyzet és téglalap alakú részletek is műanyagok, de külön alkatrész, a raktér padlóját adja ki, gyanítom a vezetőfülke belterével egy alkatrész. Érdekes, hogy a Days Gone logó felkerült rá, de a Lledo embléma nem.

Katalógusok: 1989 Lledo

Azt hiszem akkor kezdett érdekelni a Lledo története, amikor barátaim az egyik börzén egy turkálós dobozból hoztak nekem egy tökéletes állapotú kisáruszállítót – nyilván turkálós áron. Annyira makulátlan állapotban volt, hogy bár egyikünk sem gyűjti igazán ezt a méretarányt, nem tudták otthagyni. Talán porsche volt az, aki emlékezett rá, hogy én jártam a Hamley's játékboltban aminek a színeit viseli és gondolta, hogy örülni fogok neki.

Nos, örültem de csak mintegy mellékesen és később észleltem, hogy Lledo gyártmány.

Oké, de mi is ez a Lledo?
John William Odell a Lesney Products – a Matchbox termékek eredeti gyártója – első számú alkalmazottja volt. Mérnökként csatlakozott a céghez és bizony ő tervezte azt a kis gőz-úthengert, amit 1952-ben magával vitt az iskolába a lánya a „show and tell” napra – kb. „mutasd meg és mutasd be”, angol nyelvterületen (is) gyakori iskolai esemény, amikor a nebulók valami olyasmiről beszélnek amit ismernek és szeretnek, fejlesztendő az összes ezzel kapcsolatos készségüket – aminek az volt a szabálya, hogy az illető tárgynak bele kell férnie egy gyufaskatulyába. Ahogy mondani szokás, „a többi már történelem”.

30 évvel később, amikor a Lesney fizetésképtelenséget jelentett és felvásárolta az Universal Toys, Odell nem ült a babérjain, hanem megalapította a Lledo részvénytársaságot. 1999-ig maradt a cégnél, amikor is a megromlott egészsége miatt – Parkinson kórban szenvedett – visszavonult. 2007 júliusában hunyt el, 87 éves korában. Akkor meg is emlékeztünk a szomorú eseményről e lapokon, úgy emlékszem hogy még a halála napján.

1999-ben a Lledo is csődbe megy, a márkanevet és az öntvényeket a Corgi Classics vásárolja fel. Ők 2005-ig gyártják Kínában és kínálják az eredeti márkanéven a modelleket, majd végül a saját nevükön veszik fel őket a kínálatukba.

Models of Yesteryear újratöltve
A Hamley's van – szándékosan kerülgetem itt a forró kását, lesz róla post hamarosan – érkeztekor döbbentem rá, hogy őszintén szólva gőzöm sincs arról, hogy a Lledo mi fán terem. A cég létezésével tisztában voltam, de hogy milyen termékeik voltak azt bizony nem tudom. Igyekeztem bepótolni a tudásbéli hiányosságaim.

Odell 82-ben pontosan tudta, hogy sem az amerikai, sem a távol-keleti, erős és olcsó konkurenciával nem tudja felvenni a versenyt – a Lesney sem tudta és végül ez vezetett a cég csődjéhez – a háromhüvelykes játékszer kisautók terén.

Viszont változatlanul látott fantáziát az inkább a felnőtt gyűjtőket, valamint a minőségi promóciós modelleket kereső cégeket (merchandising, amit a Matchboxnál Code 2-nek hívunk) célzó, nagyobb léptékű, klasszikus járművekben. Azt hiszem minden pejoratív hátsó gondolat nélkül mondhatjuk, hogy új márkanéven folytatta a Matchbox, Models of Yesteryear sorozatát – ami amúgy 1956 és 1996 közt készült a Matchboxnál.

A Lledonál a Days Gone – kb. Letűnt Napok – nevet választotta a szériának ami igencsak rímel a Models of Yesteryear-re – kb. Régmúlt idők (autó)Modelljei. Én kiérzek belőle egy kis melankolikus, keserű nosztalgiát is.

A Days Gone 1:43 méretarányú, pont mint a MoY. A minősége, a kivitelezés kiköpött MoY amit abszolút dicséretnek szánok.

Az érdekes az, hogy egy MoY modell nem sok, annyi nem szerepelt még e lapokon, mert bár bőven készítettek olyan járműveket, melyek érdekelnek, a méretarányuk kívül esik az érdeklődési körünkön. Viszont Lledo már igen! Andrew0807 kolléga egy négyrészes trilógiát ígért egy speciális Lledo széria kapcsán, amiből végül két rész készült el. Mindkettő brit sebességi-rekorder autó, a Campbell-Railton Bluebird, és a Railton Mobil Special.

1989
Az első Lledo katalógus, amire szert tudtam tenni, az 1989-es. Amire felfigyeltem benne, az 1954-es, Greyhound Scenicruiser modell, amit afféle kikacsintásnak gondolok a Matchbox klasszikus, Regular Wheel 1-75, MB-66 Greyhound Coachra. De ennek már nem kellett lecsalni egyet az ablakai közül. (Típusismertető és az utalás magyarázata a remake, GMC Scenicruisernél.)

Nagyon meglepett a Marathons sorozat, ami sokkal közelebb áll témában és méretarányban is a Matchbox 1-75 sorozathoz.

Amin viszont egyenesen ledöbbentem, az a Coca-Cola Miniatures, ami szakasztott 1-75 méretarány, egyfelől távol-keleti beszállítóktól származó modellekből áll, másfelől meg olyanokból, amik kiköpött Matchboxok stílusukban, kerekeikben. Az a benyomásom, mintha egyenesen kiadatlan Matchboxok lennének!

Matchbox Twin Pack TP-09 Field Car és MB-24 Team Matchbox 1978

Szeretem a Matchbox hetvenes-nyolcvanas évekből származó csomagjait. Amit ma mutatok az nem egy teljes ilyen csomag, illetve mégiscsak hogy de, az.

Field Car

Régi, visszatérő vendég nálunk a Field Car, amiről kezdetben azt gondoltam, hogy fantáziaautó, de hamar tisztázódott, hogy nem az. Már láthattátok egy csak Twin Packben előforduló verzióját, egy másik Twin Packból való változatát pedig összehasonlítottuk az illegális magyar másolatával. Mi több, a 2021-ben debütáló újrafeldolgozásának 2024-es változatát is láthattátok már e lapokon.

Amit ebben a postban láttok az csak az 1978-as TP-09 Twin Packben előforduló verzió.

Ebben a színben és ezzel a matricával csak a TP-09-ben fordul elő.

Nagyon tetszik ez a szín!

Ha játszik valaki SnowRunnert, akkor ismeri ennek az eredetijét, az International Scout-ot.

Nagyon klassz kontrasztot ad ki ezzel az árnyalatú tetővel. A kormány sem csak egy pizza. #regenmindenjobbvolt

A pótkerék megmaradt a Regular Wheel változatról a guminak, ami klassz.

A Team Matchbox saga
A korabeli, nyitott pályaversenyautók összes ismertetőjegyét hordozó MB-24 Team Matchbox – azaz Matchbox Csapat, bár nagyjából azt hiszem felesleges volt ezt így kibontani – 1973-ban debütál. Egyes források szerint ez konkrétan a Surtees TS15, Formula 2-es versenyautó modellje, de az eredetit elnézve szerintem annyira hasonlítanak egymásra, mint az egyik narancs a másik vízilabdakapura.

Surtees TS15, Formula 2-es versenyautó. Azt mondják, hogy a Team Matchbox ez után az autó után készült. Hát... Versenyautó, négy kereke van, utcára néző ablakai és mindkettő fedél nélküli, de szerintem ebben ki is merül a hasonlóságuk. (Kép: Wikipédia)

1-75 MB-24

Kezdetben citromsárgánál egy picivel sötétebb árnyalatú, ugyanolyan matricával mint amit a postban szereplőkön is láthattok. Még 73-ban kerül ez a nagyon szép árnyalatú sötétpiros változat, amit a bejegyzésben is láthattok és marad az 1-75 sorban egészen 1977-ig.

G-4 Team Matchbox Superfast Champions' Set
1973-ban kék színű változata bekerül a G-4 Team Matchbox Superfast Champions’ szettbe – lásd a képet alább. Ugyanebben előfordulhatott mellette a már említett sárga és sötétpiros is.

G-4 Team Matchbox Superfast Champions Set, 1973. A fentiekkel szemben ebben milyen színű Team Matchboxok vann? Úgy van, sötétpiros és az elvben szuperritka zöld! Kéne. (Kép: eBay)

GAF View-Master Grand Prix

Létezik egy zöld változata is, ami a GAF View-Master Grand Prix nevű táblás játék tartozéka volt, a fentebb már említett színű verzióival egyetemben. Igyekszem gyorsan kicsomagolni ezt a GAF és View-Master* dolgot. A sztereoszkopikus képnézegető cucc eredetileg a Sawyer's terméke volt. 1939-ben mutatták be, négy évvel a Kodachrome színes film piacra dobása után. A néző berendezésbe – ez lenne a View-Master – egy papírkorongot kellett tenni, ami hét pár, tehát összesen 14 nagy felbontású, színes diát tartalmazott. Ezek a kissé eltérő szögből készült képek a háromdimenziós látvány élményét nyújtották. Persze beszerezhető volt hozzá mindenféle néznivaló, mesék, tájképek, de még filmek és sorozatok képei is, de a népszerű turista célpontok ajándékboltjai is árultak már ilyen korongokat. Jó móka, ott ahol őshonos volt, sokan gyűjtik ezeket. Erősen rémlik, hogy gyerekkoromban láttam ilyet és őrülten tetszett, úgyhogy nagyon valószínű, hogy volt keleti-blokkos (NDK?) koppintása is.

A hosszú történet minket érintő állomásai, hogy 1966-ban a Sawyer's-t megveszi a General Aniline & Film Corporation. Az ő termékük ez a táblás játék. A mellékelt korongokon a belga Franchforchamps pályán zajló F1 verseny képei voltak láthatóak. Hogy a játékot hogyan kellett játszani, mik voltak a szabályai, arról nincs bővebb infóm annál, hogy „a játékmenet erősen a kockadobásokra épített”.

A sors furcsa fintora, hogy egy köztes váltás után 1989-ben a View-Master a Tyco-hoz kerül, amit 1997-ben a Mattel kebelez be. Úgyhogy View-Master Grand Prix-ben szereplő összes termék ma már egy cég kezében van. A napokban olvastam, hogy a Barbie után Matchbox és – kapaszkodjatok – View-Master film is készül!

(*Kétszer nem láttam ugyanúgy leírva, a „Viewmaster”, „ViewMaster” is játszik, én követtem a doboz feliratát.)

A zöld Team Matchbox darabok ezért ritkák és pokoli áron szoktak elkelni. A teljes View-Master Grand Prix szettek – még a lepusztult, hiányos darabok is – pedig egészen elképesztő csillagászati áron.

GAF View-Master Grand Prix táblás játék. Érdekes, hogy ehhez szemlátomást négy diakorong van, holott minden forrás szerint három járt hozzá. Teljesen abszurd áron tudnak elmenni ezek a játékok, még a hiányos, vagy lepusztított darabok is. Ezért a linken látható példányért valaki 210 fontot fizetett - jelen árfolyamon úgy 100 000 forintot -, holott a kisautókat kicserélték bennük, szóval alaposan megkopasztották vele szerencsétlent! (Kép: VectisAuctions)

TP-09 Twin Pack

1978-ban debütál jelen post tárgya. Ez a dupla csomag három dolgot tartalmaz:

• A csak erre a csomagra jellemző sötétpiros Field Car-t a 44-es rajtszámú matricával,

• Egy vontató készséget, amit nem neveznék utánfutónak, mert nincs kereke, hanem csak annyit tud, hogy a Field Car mögé lehet akasztni a versanyautót, ami a saját hátsó kerekein gurul.
  
  

  
  Ilyen a vontatóbindzsula, ami az enyémben nincs. Ha akarom újabb bizonyíték, hogy az MB-24 verzió is került a TP-09-be, de mivel egy Ford Cortina mögé van fogva, nem tekintem perdöntő bizonyítéknak.
  
  
•   A sötétpiros Team Matchbox versenyautót. Ez utóbbit hasonló, 44-es rajtszámú matricával bír mint ami a Field Car-on is van.

És itt jön egy halom „de”. A helyzet az, hogy szerintem mi gyűjtők sokkal nagyobb gyártási fegyelmet tételezünk fel a Lesneyről, mint amilyet a valóságban fenntartottak! Gyakori jelenség, hogy Twin Packekbe teljesen véletlenszerűen kerültek balra, vagy jobbra néző állapotukban a kisautók, ha az adott buborék ezt megengedte – néha akkor is, ha nem. Fényképes bizonyíték van arra, hogy olyan TP-09 is létezik, amihez nem mellékeltek vontató bindzsulát! Az ilyen verziók szerintem úgy keletkeznek, hogy a Gyártást Felügyelő Főnök Emberhez odaszaladt Munkavezető Johnny, amikor észlelte az adott problémát – jelen esetben, hogy nincs több vontató bindzsi –, jelentette neki, mire a GyFFE azt a salamoni döntést hozta, hogy „akkor ne tegyetek mellé olyat, John”. Ezzel a probléma meg volt oldva, nekünk meg kész a fejtörés és a gyanú, hogy „akkor most ez legitim verzió, vagy ügyesen manipulált”. Remek példa a fenti G-4 Team Matchbox Superfast Champions Set is. Ki tenne egy elvben hiperritka darabot egy amúgy olcsóbb szettbe?

Vontató bigyó nélküli TP-09. Ezt viszont bizonyítéknak tekintem arra, hogy ilyen változat is létezett. (Kép: eBay)

Ugyanez vonatkozik a rajtszámra is. Említve már láttam, hogy előfordult az MB-24-re jellemző, 8-as rajtszámú matricás TP-09-ben, de erre nem láttam fényképes bizonyítékot. Szóval ha akarom akkor nekem egy teljes TP-09 szettem van, ha nem akarom akkor nem. Én hajlamosabb vagyok azt az álláspontot képviselni, hogy ez nem az.

Picit él bennem a gyanú, hogy az efféle slendriánság sokkal durvábban is előfordult. Túl sok zöld és kék verzió – ebből MB-24 dobozzal is láttam – kering ahhoz képest, hogy elvben mennyire ritkának kéne lenniük. Szerintem az is előfordulhatott – bár nem túl nagy számban – hogy maradék zöld-kék kisautókat raktak dobozba.

A TP-09 sztori vége az, hogy 1982-ben megjelenik egy barnás narancssárga színű verziói is. Nem rossz, de ez a sötétpiros sokkal szebb.

A két MB-24
Mint a mellékelt ábra mutatja, két Team Matchbox verzióm is van, amelyek egészen halvány, árnyalatnyi színkülönbséget mutatnak – és nagyjából egyforma minőségben vannak lepusztítva. Az ilyen eltérések amúgy a halálom, mert egyáltalán nem tudatosak, hanem annak köszönhető, hogy Festékkeverő Johnny – nem rokonok Munkavezető Johnnyval – mennyi Guiness-t fogyasztott előző este és hogy sikerült bekevernie a festéket. Természetesen ha már így alakult, megtartom mindkettőt.

Én nem látom be, hogy ez egy Surtees TS15 akarna lenni.

Se az eleje, se az oldala nem stimmel. A TS15-öt egy négyhengeres, 1,6 literes sornégyes Ford motor hajtotta. Ez meg V8.

A bukócső is teljesen más. Amúgy az öntvényből két változat van. A másikon véknyabb a bukócsövet jelképező kitüremkedés.

A hátsó tengelyek nem csak szélesebbek, de a rajtuk lévő gumik is sokkal nagyobbak, mint az elsőn.

A hátsó szárny még csak-csak hasonlít, de a kipufogók egyáltalán nem. Sem kivitelben, sem mennyiségben.

Nem pizza kormány. #regenmindenjobbvolt

Nagyon nehezen érzékelhető, de egy halvány, árnyalatni színkülönbség van a kettő közt.