Idén ez az utolsó Renault 5 post, ami méltó lezárása az ötvenedik évfordulóról megemlékezésnek – bár a kerek szülinap az alapmodelleké, nem a Turbóké.
Rögtön az elején elnézést kell kérnem a cím miatt! A Majorette elnevezését követtem, ők meg ezt írták az aljára. Pontosabban „C_Renault Maxi 5 Turbo 1985” a felirat, de erről bővebben majd alább. A turbó R5-ök történtében úgy merítkezhettek meg alaposabban, ha ebből a postból indulva kattintgattok visszafelé. Következzék tehát az a kevés, amit még nem mondtunk el róla!
Maxi
Az
1980-ban bemutatott Turbót alapvetően raliversenyzésre szánták,
természetesen a nevezéshez szükséges utcai verziókat is el
kellett készíteni. A fronthajtású, frontmotoros barátságos kis
utcai autóból egy hátsókerék-hajtású, középmotoros szörnyeteg született az 1,4
literes, Garrett turbós motor beépítésével. A teljesítménye
ennek alapesetben 158 lórerő volt 6000-es fordulaton és 221
Newtonméteres maximális nyomatékát 3250-es percenkénti
fordulatnál érte el.
A gyár folyamatosan egyre magasabb teljesítményt sajtolt ki az autóból – ezért is különböztetik meg a különböző verziókat „Turbo 1” és „Turbo 2” néven, de erről bővebben a fentebb linkelt postból találtok el olvasnivalóra –, 178-, 207-, 345 lóerőt, majd 1984-re a Renault 5 Maxi Turbo Superproduction 380 (!) lóerőt sajtolt ki magából.
A minden változatában gyilkos méregzsákkal Jean Ragnotti 1981-ben győz Monte Carlo-ban, 1982-ben és 1985-ben Korzikán – az utóbbit a Maxival –, 1986-ban pedig a Portugál Rallyt.
Amit a Majorette
megmintázott, az pont az ő Maxi Turbója!
Így forgasd meg 360 fokban az R5 Maxi Turbódat! A volánnál Jean Ragnotti!
Generációk
Nem
a leggyakoribb, hogy egy-egy kisautóról 100%-os biztonsággal meg
lehet mondani, hogy mikor készült, de jelen esetben ez a helyzet. A
Maxi 1981-ben debütál a Majorette-nél és 1985-ig az utcai
verzióját mintázzák meg. Ezen belül három, apróságokban
eltérő verziója lát napvilágot. Ezeknek „R 5 Turbo”
olvasható az alvázán, ami szintén nem pontos.
1986-ban váltanak a Ragnotti-féle versenyfestésre és akkor kapja meg a fentebb már idézett fura szöveget az alvázára. Egészen pontosan az 1985-ös Korzika Rally-s győztes autóéra. Az igazság az, hogy minden részlet a helyén van az autón – a versenyfestésben is – , de 1986-ban túl sötétre sikerül az autó alapszíne. (A 86-os verzióból van sárgára színezett és víztiszta szélvédős is.) Ezt próbálhatták korrigálni 1987-ben, amikor meg túl világosra sikerül az a fránya kék. Ezt a verziót láthatjátok ebben a postban. Ez az utolsó éve az öntvénynek, a Majorette nyugdíjazza.
Azt gondolom, hogy játékautónak tökéletes, részletes-kívül belül, az autentikus versenyfestéssel pedig igazi csemege.
A kis morcoska! Az egyik előző tulajdonosa nyilvánvalóan megnyerte vele a Tour de Gyerekszobát.A pilóta és a navigátor - Pierre Thimonier - neve is olvasható az ajtókon. A versenyfestés annyira aprólékosan részletes, hogy még a tetőspoiler, illetve a tető pereme is megkapta a piros csíkot - bár ennek az A-oszlopon is végig kellene futnia. Játékautónak azt gondolom csillagos ötös!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése