2012/12/31

Hogy volt? 2012

Bár már a múltban is készült éves visszatekintő anyag, szokatlan post lesz ez, mert a Matchbox Memories kezdeteitől fogva azt vallom, hogy az az érdekes, amivel foglalkozom és nem a személy, aki a hobbija kapcsán előállítja az itt megjelenő tartalmat. Nos, ebben az írásban bőséggel lesz „én”, meg „mi” – elnézést kérek érte, de majd látni fogjátok, hogy miért volt muszáj – és ígérem, ezt az egyesszám-többeszám zavart is helyre fogom tenni.

Levelek és szerzők
Soha annyi olvasói levelet nem kaptunk még, mint 2012-ben! Ezt több dolognak tudom be. Egyrészt a Facebook oldalunk segítségével sokan fedeznek fel minket, másrészt mivel már 2006 augusztusa óta létezünk, a keresőknél elértük azt a kritikus tömeget, hogy a kisautós keresésekben elég előkelő helyen szerepeljünk ahhoz, hogy az első pár találat közt szerepeljünk – innen a forgalom.

Viszont pont az olvasói levelek kapcsán döbbentem rá, hogy sokan gondoljátok azt, hogy a Matchbox Memories egyetlen szerző műve. Nos, ez nem így van, jelenleg öten publikálunk a blogon – e sorok a blogalapító billentyűzetéből kerülnek ki. Bár a postok legvégén ott szerepel a szerző neve, ez nyilvánvalóan nem jelenik meg elég hansúlyosan. Próbáltam ezen változtatni, de a kezdet-kezdetén kiválasztott layoutnál ez volt a beállítás – „egyszemélyes hadseregként” nem tartottam fontosnak a dolgot – és hiába próbálom átállítani, a módosítások nem jelennek meg a blogon. A Blogger – mely helyt ad nekünk és messze jobb, mint bármelyik, általam próbált, „.hu”-ra végződő című, ingyenes blogszolgáltató terméke – sem teljesen hibátlan. Mint kis utánnaolvasással megtudtam, ez sajna egy ismert bug, szó szerint évek óta nincs rá orvosság. Vajákolással javítható a dolog, de nem vagyok akkora CSS virtuóz – semekkora sem vagyok – hogy neki merjek menni a dolognak, féltem a tartalmat. Az ő nevükben is elnézést kérek, próbálom valahogy hosszú távon orvosolni majd a dolgot.

Pimp my...
Soha ennyi átalakítás témájú post nem volt még a blogon, mint 2012-ben! Ez egyrészt köszönhető annak, hogy – a szerzői sorrend a csatlakozás időrendjét követi – porsche, Tommi és Andrew0807 kollégák is magas szinten űzik ezt a művészetet, tehát már csak emiatt is sokkal több ilyen témájú írás kellett, hogy megszülessen, mint korábban. Azonban ami az igazi lökést adta, az az volt, hogy október végén csatlakozott hozzánk wmormo kolléga, aki csak ilyesmiben utazik – ez nem öndícséret, ezért nem bűzlik – és állíthatom, hogy igencsak magasra tette az átalakításos mércét! Az ő nevéhez fűződik egy régóta dédelgetett tervem életbentartása. Andrew0807 indította be az Átalakítás Iskolát de egyértelműen wmormo az, aki viszi. Mivel én ehhez semmiféle tehetséget sem mutatok, csak annyit tudtam tenni a múltban, hogy a kolléga urakat piszkáltam időről-időre, hogy itt lenne az ideje belevágni – például úgy, hogy átküldtem a csapatnak az ez ügyben érkező, kérdésekkel szépen teletűzdelt olvasói leveleket – sokáig nem sok minden történt. Aztán jött wmormo, aki a gondolatot tettre váltotta. (Igen fiúk, be van szólva – egy kicsit!)

Soha még...
2012-ben már egyértelműen több, nem Matchbox kisautó szerepelt nálunk, mint a blog nevét is adó patinás márkához tartozó. Okok? Nos, azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy mi autótípusok miniatúráit gyűjtjük és nem pedig csak egy márkához tartozó termékeket halmozunk vakon. A közös pont az az 1:64-közeli méretarány.

Az is az idén volt, hogy bevezettük a vendégpost intézményét. Eredetileg viccelődésnek indult Rájen kollégánál a kommentekben, de aztán komollyá fajult. Az ötletet továbbgondolva úgy döntöttem, hogy időről-időre a hazai kisautós blogok terméséből fogok szemezgetni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így ismerjem el a munkájukat. Természetesen ezt nem önkényesen teszem, csak akkor ha a szerzők megengedik ezt nekem. Persze egy percig sem gondolom, hogy mi lennénk itt a helyi érdekű puzsérrobik, de mivel én is fogyasztója vagyok az ő produktumaiknak, van egy egészen magasan lévő mércém azzal kapcsolatban, hogy mi az ami jó. Nos, ami ide kerül mástól, az bizony jó, és úgy gondolom, hogy érdemes fogyasztani a kollégák többi művét is úgy általában. Ami az igazán jó hír, hogy a kisautós blogok gazdái üdvözölték ezt az ötletet.

Mea culpa, mea maxima culpa!
Amire viszont nem vagyok büszke 2012-vel kapcsolatban, az az, hogy mennyire kevés post született az idén. Alapvetően ez az én bűnöm. Anélkül, hogy nagyon belegázolnék a magánéletem posványába: az év végére olyan szinten hullott szét – már ha egy posvány képes ilyesmire –, hogy képtelen vagyok a bloggal foglalkozni. A gyűjteményem és én több kerületnyi távolságban tartózkodunk egymástól, így meg nehéz. Ez ügyben semmit sem tudok ígérni, nyilvánvalóan ha megváltozik a helyzet, az majd látszani fog az itt megjelenő postok számában is. Addig is szponzort keresek!

Porsche kolléga is sokkal kevesebbet postol a szokásosnál, de ő abszolút igazoltan van távol, ugyanis megszületett a kisfia, aki bármifajta hobbinál fontosabb és ez így van jól.

Külön köszönetem kell kifejeznem wmormo kollégának, aki mostanság szinte egyedül viszi a blogot úgy, hogy mi akik felépítettük azt, nem igazán tudtuk úgy segíteni az első lépéseinek megtételét, ahogy illett volna!

Számok, számok, számok
Önmagunk ünneplésében sohasem voltunk túl jók, így a statisztikák készítésében sem. Az egyedi látogatókat mutató számláló most valahol 283 000 felett jár, ami egy olyan blognál, amit egy nagy portál támogat, vagy olyan témával foglalkozik, ami többeket érdekel, mint a kisautók röhejesen alacsony. Viszont egy teljesen független hobbiblognál – azt gondolom – nem rossz. Meglepett azonban a látogatók területi megoszlása. Azt gondolnám, hogy egy magyar nyelvű blog forgalma nem nagyon jöhet máshonnan, mint Magyarország, ezzel szemben a második helyen az Egyesült Államok áll, a harmadikon meg – és talán ez a legmeglepőbb – Oroszország.

Idén 195 post született, amivel mint azt már fentebb említettem, közel sem vagyok elégedett, viszont merem állítani, hogy a túlnyomó többségük érdekes, értékes olvasnivalót kínál, sokszor olyan témákat feszegetve, olyan részleteiben bemutatva egy-egy típust, amihez hasonlót csak a valódi automobilok bemutatásával foglalkozó publikációkra jellemző.

Nagyon érdekesnek találom, hogy mely tíz volt a legnépszerűbb post a 2012-ben publikáltak közül! Fordított sorrendben ezek:

  1. Nissan Bluebird átalakítás – kétszeresen – melyhez a Hot Wheels szolgáltatta az alapot és Andrew0807 munkája.
  1. A Matchbox egyik legfrissebb Chevy Van értelmezése, ami ki másnak a szövegszerkesztőjéből is származhatna, mint porschétól, aki köztudottan a típus lelkes híve.
  1. A Matchbox, Mercury Cougar értelmezésének átalakítása, a TotalCar méltán híres tollforgatójának, Winkler Robinak a játszóautója nyomdokain. A post és természetesen az átalakítás is Andrew0807 munkája.
  1. 2012 januárjára csúszott a Coca-Cola, 2011-es akciójában, az üdiítők mellé csomagolt teherautók bemutatása, ismét tőlem. Idén amúgy plüssmaci volt az ajándék, szóval hasonló post 2013 januárjában biztosan nem lesz.
  1. Hogy szerettétek a vendégpostok ötletét, mi sem bizonyítja jobban, hogy az előkelő ötödik helyre egy ilyen futott be. Rájen kolléga, a Hot Wheels BMW 2002-esét mutatta be, porsche képeivel remixelve.
  1. Februárban tette közzé a Mattel, a Hot Wheels a 2012-es szortimentjét bemutató posztert. Ezt Andrew0807 osztotta meg veletek.
  1. Magam sem értem, hogy mitől lett ilyen népszerű, de a Matchbox, 2009-es, Best of British különleges sorozatába tartozó, egészen fura árnyalatú Lotus Evoráról szóló postom a dobogó harmadik helyéig vitte.
  1. Az ezüstérmet az Átalakítás Iskola első része söpörte be, amit Andrew0807 készített el.
  1. 2012-ben a legtöbbet megtekintett post a Matchbox Memories-on – mi más is lehetne, mint – egy átalakítás! Ismét egy TotalCar-os újságíróhoz kötődő jármű, Nínó Karotta játszóautója, a Hangyász öltött kisautótestet a Hot Wheels, Nissan 240Z alapjain, megint csak Andrew0807-nek köszönhetően!

Hogyan? Tovább!
Nos, ötlettel tele a fejem, csak a fentebb már emlegetett magánéleti gixerek állnak az útban. Azt viszont megígérhetem, hogy tudásunkhoz, szabadidőnkhöz és pénztárcánkhoz mérten igyekszünk folytatni, amit elkezdtünk és már évek óta művelünk.

Köszönöm szépen a kollégák megtisztelő támogatását és hogy önzetlenül osztoznak a hobbimban! Porsche, Tommi, Andrew0807, wmormo, nélkületek a Matchbox Memories nem lehetne az, ami!

Köszönöm nektek, olvasóknak azt, hogy érdeklődtök az iránt, amit csinálunk!

Mindenkinek kívánok 2012-nél boldogabb, sikeresebb és kisautókban (is) gazdagabb új évet!

Sam. Joe
a Matchbox Memories blog alapítója

2012/12/30

Matchbox MB-13 Volkswagen T2 Bus

A Matchbox Volkswagen T2 Bus normál, 1-75-ös sorozatú tagjai közül a 2010-es darabbal bajban voltam, mert amikor még kapható volt az üzletekben, akkor sehogyan sem akart a kezeim közé kerülni belőle egy darab sem. Végül egy bontottat sikerült bezsákolnom nemrégiben, amit most gyorsan elétek is tárok egy kis update post jelleggel, hiszen a linkekre kattintva minden lényeges információt elolvashattok róla. Ez is zöld, ennek is fehérek  műanyagjai, de a lámpafestések helyett hatalmas dekoráció tarkítja az oldalát.

 Az elejére már nem jutott extra festék
 Terepminta egy kis fa berakással
Hátul is "csupazöld"

2012/12/29

Átalakítás: Matchbox MB-57 Wild Life Truck

A jól ismert Ford pickup ismét terítéken. A véletlen hozta képbe ilyen hirtelen ezt a kocsit. A havazásra gondolva szerettem volna készíteni havas, téli képet Matchboxokról. Fejben már összeállt a dolog, egy olyan autó kellene, ami egy régebbi, békebeli feelinget hangulatot hoz elő bennünk, a behavazott mozdulatlanságával utalva a vidéki tél délutáni csendjére. Van Land Roverem meg egy dobozos Ford A erre a célra, de mindkettő sötét színben. Ami önmagában nem baj, mert hangulatilag még jó is lehet, de talán mégis jobb lenne valami színes karosszéria a fotóra, egy olyan kocsi ami hóban is lazán elmegy és kellően dögös. Aztán hirtelen leesett a hó, jó volt a fény és nem volt ilyen autóm hirtelen kéznél a fotózáshoz. A vitrinből azért nem szívesen vinném ki az óvott példányokat.

Ekkor nyúltam a várakozó autók garázsába és itt egyből előregurult elém hullott a Ford karosszéria. Végül is más sorsot szántam neki, már a sötét szín és a maffiahangulatú kialakítás is megvolt a fejemben a kocsihoz. A fényezése tulajdonképpen teljesen jó és szépen csillog is még, de hiszen pont ilyen kell nekem. Nosza, kerítsünk alá valami alvázat és kerekeket. Legyen egy köztes megoldás. A plató marad, kap bukókeretet, gallytörőt, szép kereket és mehet is a hóba.

Az alváz a piros, sima pickupról maradt, valami rossz kicsi kerékkel. Ez nem gond, úgyis valami nagyobb és szebb kereket gondoltam alá. Az alváz pedig szinte kompatibilis. Viszont meg kell emelnem a kasznit, hogy jól mutassanak a nagyobb kerekek. Erre sztirollapokat használtam, amiket egymásra ragasztva finoman be lehetett állítani a kívánt magasságot. A meglévő homlokelemem kissé hiányos volt, ezzel valamit kezdenem kellett. Hátulról ráragasztva egy kis lapot a hiányzó részhez lehetőség nyílt a késtapasszal való kiegészítésre. Rétegesen föltöltöttem a hiányzó részt. Mikor megkötött, akkor csiszolással és faragással kiszobrászkodtam a hiányzó lámpa és lökhárítódarabot. Kapott egy matt fehér színt és teljesen megfelelő lett a célra. A kerekek egy Grell kamionból jöttek, szinte teljesen pontosan illeszkedtek a tengelytartó részhez.
A kiegészített homlokpanel és a két, rézdrótból hajlított extra felszerelés
A karosszériamagasítás még festetlenül

De ekkor még egy kicsit vadítani kellett. Jöhet a rézdrót és a fogó. Így hajlítottam rá a gallytörőt és a bukókeretet. Kaptak egy selymes szürke színt és máris egészen más karaktere lett az autónak. Szerencsére a piros ablak még megvolt, így ablakgyártással nem kellett kínlódnom, amellett meg kimondottan jól mutat a szürkés-fehéres háttér előtt a piros+sárga színkombináció. A matricát a meglévő készletemből illesztettem rá, végül kapott egy réteg fényes lakkot.

 Kell ez a hasmagasság ilyen hóba
A mély hó nem akadály
Erdőn mezőn keresztül
Talán egy téliesebb mintájú gumi nem ártott volna rá
Keresztülmegy mindenen
Némi hóeltakarítás nem ártott volna a jobb kilátás érdekében

Időközben elállt a hóvihar és mire minden összeállt, még a nap is kezdett derengeni, így pont jókor lett kész a kocsi a téli fotózáshoz. Különösebb kunszt nincs is ebben a kocsiban, talán csak a drótból készült alkatrészek, viszont elmondhatjuk, hogy ismét bővült a nem egyedi és egyedi Ford pickupok virtuális sora

Mély nyomot hagy maga után
Profilból kimondottan jó
Terepen is száguldva

2012/12/24

Szolgálati Közlemény: Karácsony

Ezzel a karácsonyi üdvözlőlappal szeretnénk minden kedves olvasónknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánni.

A kép és az autó wmormo érdeme, hamarosan bővebben is olvashattok róla

2012/12/22

Matchboxon kívüliek: Grell - Trabant 601 u és IFA Camptourist

Nem is olyan régen volt, hogy beszereztem Grell modelljeim első két példányát, máris itt van a harmadik. Számomra ez a darab a legfontosabb, hiszen gyerekkorom autós utazásait Trabant 601 Universal hátsó ülésén éltem át. Nem írom, hogy egy, mert édesapám időközönként újra cserélte őket, majd egy négyüteművel fejezte be Trabantos pályafutását. Egy közös dolog azonban mindegyikben megvolt, mégpedig a kombi karosszéria. Ha jól emlékszem akkor volt egy zöld és egy vajsárga is, de többnyire a piszkosfehér volt a nyerő szín - az 1,1-es sárga volt. Értelemszerűen az utolsóra emlékszem a legjobban - az is volt meg a legtovább -, ez fehér volt és a végére egészen jól felextrázott. Volt jobb oldali tükör, hátsóablak fűtés, hátsó ablaktörlő, elöl és hátul ködlámpák valamint tolatólámpa. A szövet-műbőr üléshuzat autóról autóra vándorolt, ami sejteti minőségét, közel húsz év után csak egy kicsit ment össze és kopott meg a huzat, ilyet manapság már szerintem nehéz találni. A műszerfal alatt tartott kistáska, amiben az izzókészlet, a légnyomás mérő és hasonló kis apróságok voltak, az jelenleg a Corsám csomagtartójában tölt be hasonló szerepet, ennyi maradt meg a múltból - természetesen az emlékeken kívül.

A korábban megismert Grell modellekhez hasonlóan ez is igen szép és részletes kidolgozású, jól mutat ebben a matt zöldben, amit a fehér tető még jobban kiemel. A részletek kifestésénél leragadtak a hűtőrács, az első fényszórók és a hátsó lámpatesteknél, pedig akad még ezen kívül számos részlet, ami kaphatott volna plussz festékréteget. Kapásból az első indexek, a hátsó köd- és tolatólámpa, a kilincsek, a C oszlopon levő szellőző, a hátsó zsanér takarója, a tető pereme és a díszcsík, ami a karosszéria elemek csavarozását hivatott eltakarni. Persze egy reklám célokra szánt kisautótól nem várok el ilyet, de legalább leírhattam, hogy tényleg minden részlet a helyén van. A külsőnél maradva említésre méltóak még a króm lökhárítók, elöl a köténylemez is meg van, hátulra pedig egy jó hosszú, dupla csövű kipufogóvég került, nem is beszélve a szintén krómozott dísztárcsákról. A beltér is szépséges, bár lefotózni nem tudtam. A kormánya a kifutó széria négyágúja - a négyüteműé is ilyen volt -, viszont az mögött két kerek műszerfal domborulat van, ami inkább az utólagosan barkácsolt Trabikra szokott jellemző lenni, hiszen vagy egy kis, vagy egy nagy szögletes dudor szokott lenni. Összességében azonban szerintem nagyon jól sikerült darab, sokkal jobban tetszik, mint a Maisto kivitele, főleg azért, mert ez kombi.

A Trabanthoz járt még egy IFA Camptourist névre hallgató, sátorrá alakítható utánfutó is, melynek a népszerű videómegosztón megtalálható a reklámfilmje. A Wartburghoz csomagolt vontatmányhoz hasonlóan ez is tiszta műanyag, de kellőképpen részletgazdag, a célnak tökéletesen megfelel. A teteje lepattintható, de teljesen üres, csak a sárvédő dobok törik meg az egyhangúságot. A dolognak az ad egy kis pikantériát, hogy a kétütemű csodához nem lehet rákapcsolni, mert azon nincs vonóhorog - illetve ez esetben lyuk. A bliszterben ugyan kóricált egy hártyavékony kis műanyag darabka egy lyukkal, ami gondolom egy öntéshibás vonóhorog akart lenni, vagy csak máshonnan származó sorja. Megmondom őszintén, ez az egy negatívuma van csak így ennek a készletek, de mivel számomra úgy is a négykerekű a lényeges, így ez nem fáj annyira, maximum majd gyártok rá egyet.

 Tetszetős ez a libavégtermékzöld fehér tetőve
 Jól áll neki a krómozott kerék
 Dupla csövű puska kipufogó és extra lámpák
 A jobb oldali tükör ekkor még nem nagyon volt divat
 Egyszerű, de a lényeg rajta van
 A klappfix is kapott lámpafestést
 Jól mutat(na) mögötte
Grell - Trabant 601 u és IFA Camptourist

2012/12/19

Átalakítás: Matchbox MB-31 Rolls-Royce Silver Cloud

Értem én, hogy a gyerekek kreativitásának teret kell adni, de mégis fáj a szívem a látványtól ami elém került. Annak idején én is „felülírtam” néhányszor a gyári designt. Talán ez egy kortünet lehet, az alkotóvágy kiélése, elégedetlenség a meglévővel. Vagy új gondolatok ébredése. Mai fejjel már jóval óvatosabban nyúlok ehhez a kérdéshez. A gyerekek mentségére szóljon,  hogy ők nem gyűjtők, hanem a játékkal játszó egyének. Kik így, kik úgy játszanak vele. Az eredmény mindannyiunk számára ismert. 

Ahogy megérkezett az életből a túlélés reményével

Az áldozat ezúttal egy Rolls-Royce Silver Cloud volt, amit az ügyes (?!) gyerekkezek teljes felületen, sőt a becsorgatott festéknek köszönhetően belül is (!) fehérre mázoltak. Ezek után bizonyos alkatrészek már eleve halálra vannak ítélve, nagyjából csak az alváz és a karosszéria maradhatott meg. 

Nem kímélték a falfestéket, jutott mindenhová, vastagon
Szétszedés után bebizonyosodott, belül is vastag festékréteg foltok vannak
Az ablak menthetetlen, nem csak ráfolyt, de meg is marta a felületet

A Matchbox változatról és az eredetiről is már teljes körűen szóltak korábban a kollégák a szomszédban. Az autó maga olyan pozitív kisugárzású, hogy mindenképpen meg akartam menteni. A formáról és a tartalomról lehet vitatkozni, azonban tény, hogy ez a kocsi kitörölhetetlen része az autótörténelemnek - plusz a Matchboxos vitrineknek -, a maga titokzatos előkelőségével és néha túlzóan hangsúlyozott arisztokratikus megoldásaival.

A festéktelenítés után új hűtőrácsot kellett faragni és az ablakokat is meg kellett alkotnom. A hűtőrács mozdíthatatlanul odanőtt és eléggé lerongyolt is volt, így nem maradt más csak a lerobbantás, majd a nulláról indulás. Nyilván könnyű kihívás lett volna egy másikból pótolni ezeket a hiányokat, de ez nem mindig lehetséges vagy nem éri meg. Vagy egyszerűen csak a kihívás a fontos. Vajon meg tudom-e csinálni elfogadható szinten saját magam is? A hűtőrács szerencsére elég egyszerű formájú ahhoz, hogy elő lehessen állítani. Ha nem is tökéletesen olyan lett mint az eredeti de tuningnak fölfogható. Bár a tuning szó egy Rolls esetében szerintem nem értelmezhető, maximum egyedi kívánalmak szerinti specifikáció. Ha mégis valakinek megszalad a keze a valóságban akkor meg ez lesz belőle. És ez már az ízlésrendőrség hatásköre. Lennonról és az ő vasáról most nem beszélek, azt némi gondolkodás után akár művészeti alkotásnak is lehet nevezni, ahogy ezt a BMW-nél is megtették pár évvel később.

A frissen kialakított egyedi specifikációjú új hűtőrács
Lakkozásra várva a festőállványon

Autómakettezős múltamnak köszönhetően rendelkezem fel nem használt alkatrészekkel illetve nyersanyagokkal. Ebből az alkatrészraktárból túrtam ki egy szinte teljesen azonos méretű és eredetileg is rácsozott műanyagelemet, amit minimális formázás után a helyére is tudtam illeszteni. Ha már újrakészül valami, akkor legyen benne valami, ami eredetileg nem volt. Megformáztam a kis angyalszobrocskát (hivatalos nevén: Spirit of Ecstasy) a hűtő tetejére. Az ablakokat átlátszó és barnított átlátszó iratborító műanyagból készítettem el oldalanként és pillanatragasztóval rögzítettem. Az ablaksötétítés talán elfogadható átalakítás ebben az úri autókategóriában is. Ha a limuzinokat nézzük – ahol ez természetes - akkor itt is megengedhető talán, hiszen ugyanazt a – külvilág elől rejtőzködni szerető gazdag vagy annak látszó - közönségréteget szállítják ilyen autókkal is.

Talán csak a korhűséggel vagyunk adósak ebben a kérdésben, de vajon mikortól fóliázták ilyen sötétre a felső tízezer autóablakait? Amellett meg ma is futnak szép számmal ilyen korú, sőt ennél jóval éltesebb korú Rollsok és Bentley-k a szülőföldjükön, ezt magam is tapasztaltam nem kis meglepetéssel. Ha gondozzák, ez az autó nem megy tönkre, a presztízse állandó. Mivel itt legalább annyi átalakítás történt, mint restaurálás, a kerekek helyett is kerestem valami másikat, szebbet. Lehet, hogy egyszer majd kap valami pofásabb dísztárcsával bíró kereket. Addig is valamilyen teljesen sima kinézetű dísztárcsa imitációvá alakítottam a meglévőt.
Így, ha nem is teljesen eredetivel egyezően de – arra nagyon hasonlítani akaró módon - egy újabb autó menekült meg a halálból és vált a vitrinem lakójává.

Uram, a kocsi ismét előállt...
Az a szép hátsó
Új hűtő, hűtődísz, ablakok. Ilyen nincs a többi "ezüstfelhő" tulajdonosnak

2012/12/14

Matchbox Porsche 911 Turbo

A Matchbox az idén kibővítette a választékát, aminek hozományaként elővettek már évek óta hanyagolt modelleket is. Ilyen például a sokat megélt Tractor Shovelt, a szomszédban minap mutatott BMW Z4-est és jelenlegi alanyomat, a Porsche 911 Turbo-t is. Ez a konkrét darab egy rendőrségi ötös pakkból származik - a szó legszorosabb értelmében-,  ahol ő az egyetlen civil jármű, gondolom egy potenciális gyorshajtó szerepét szánták neki. Tulajdonképpen nem sok extrával ruházták fel, egy jó árnyalatú piros fényezést, egy fekete dekorcsíkot és a Jolly Joker húszküllős felniket kapott. Ennyi kellett ahhoz, hogy egyből a szívembe lopja magát, annyira bejön oldalról, hogy kivételesen a lámpafestések hiánya sem fáj. Egyszerűen nagyszerű, ráadásul idén még kapunk belőle még egyet a normál sorból is.

 Jelen esetben könnyen megbocsátom a lámpafestés hiányát
 Innen néz ki a legjobban
Ha gyorshajtunk, tegyük rendszám nélkül

2012/12/13

Átalakítás iskola lV. rész: Mielőtt a festésnek nekiugrunk

Miután megtörténtek a karosszéria javításai vagy átalakításai az esetleges tapaszolás utáni végső finom csiszolást már vizes csiszolópapírral végezzük, így kapunk igazán finom felületet. Én a sima fém felületeken is át szoktam finoman menni egy nagyon finom csiszoló polírpapírral. Jöhet a festési művelet, melyhez igencsak elő kell készülni.

Az eszközök
Ecsetek, jó minőségűek, vékonytól a közepesig. Kis edények, kupakok az ecsetmosáshoz vagy a festékek keveréséhez. Rongyok törléshez. Festékek a hozzájuk való hígítóval. Papíralátét (1-2-3 réteg A4 vagy akár A3 lap, egyik oldala használt is lehet legyen használt már. Mi ez ha nem recycling?) a lecsöpögő festék ellen, és a – fényezőkabinokban elvárt - tisztaságérzet erősítése miatt is. Próbafelületek ahol a festéket beállíthatjuk a kívánt színre és sűrűségre. Célszerűen a festendő felülethez hasonló legyen (anyagban, alapozásban, színben). Csipeszes tartó a kis alkatrészek megfogásához (forrasztáshoz használnak ilyet). Szórópisztoly esetében kell még levegőellátás is (kompresszor vagy palackos levegő, én egy időben autókereket használtam). Állványok a modell megtartásához festés közben és a száradás alatt. Keverőpálcika a festékekhez. A szórópisztolyokról a neten lehet többfelé információkat találni valamint az ilyen jellegű fórumokban leírt okosságok is hasznosak lehetnek. Nagyon mélyrehatóak is tudnak lenni ezek az írások. Ki-ki a maga szintjén hasznosítsa az ott olvasottakat.

A festéshez szükséges eszközök alapkészlete
Keverőedény, keverő/adagoló pálcikával
Egy tipp az apróbb alkatrészek megfogására, rögzítésére festéskor és száradáskor

A festékek
Ez egy külön tudomány amely meghaladja ennek a posztnak a kereteit. Bővebben a makettezős oldalakon illetve a forgalmazó cégek ismertetőiben olvashatsz róla. Alapvetően annyit kell tudni, hogy vannak vegyi oldószeres (például lakkbenzinnel hígítható a legtöbb makettfesték) festékek és vannak vízbázisú (akril) festékek. Mindkettőnek megvannak a maga tulajdonságai. Mindenkinek a maga igényei és beszerzési lehetőségei határozzák meg, hogy melyik típust használja. Lehet vegyesen is (nem keverve természetesen, hanem rétegenként, száradás után) használni csak figyelni kell a teljes száradásra és arra, hogy ne támadja meg egymást a két anyag. Célszerű próbákat végezni. Én a kis kiszerelésű makettezőknek gyártott festékeket használom elsősorban, abból is többfélét. Márkát nem írok, mert viszonylag kevés gyártó van, és ezek termékei találhatók meg a szakboltokban. Ki kell próbálni a különböző gyártók különböző festékeit, hogy lásd, neked melyik fekszik jobban, melyikkel tudsz szebb eredményt elérni. még azt is meg merném kockáztatni, hogy ecsethez és pisztolyhoz sem egyformán illik mindegyik festék. van amelyik ehhez jobb van olyan ami ahhoz a technikához. Használhatók még festékspray-k is, bár ezek elég drágák egy kisautó festékigényéhez viszonyítva. Ilyeneket a nagy japán duplacsillagos logojú makett és modellhatalom gyárt. Viszont a festékboltokban ma már rendkívül sokféle és sokszínű sprayt festékszóró palackot lehet találni. De ha esetleg más célra használt ilyen festék még marad az ilyen palackban ne dobjuk ki, mert nekünk csak kevés kell belőle és ezek a plusz színek is változatosabbá teszik a színvilágunkat. Az alapozásról most csak annyit, hogy mindenképpen ajánlott. Egyrész szebb, egyenletesebb színe lesz a fedőrétegnek másrészt egyfajta tapadóhidat képez a fémfelület és az alsó fedőréteg között. Célszerű tehát egy jól tapadó és valamilyen világos színű (de a fedő festéktől mindenképpen eltérő színű) matt alapozót használni. Ennek a fajtájára is lehet kísérleteket végezni de kapható kimondottan erre a célra gyártott makett alapozó festék is a szakboltokban. Meg kell említeni még a tollakat is. Lakkfilc néven fut az a filctoll típus amely több színben (ezüst, arany, fehér) is létezik és nagyon pontosan, finoman lehet vele kis foltokat, csíkokat (lámpa, hűtő) festeni. De adott  esetben egy fekete (élvédő?) vagy narancs (indexlámpa?) alkoholos filc is jó szolgálatot tehet. A makettező ahogy egyre jobban belemélyed a műfajba, úgy szerzi be fokozatosan az eszközeit anyagait. Nyitott szemmel kell járni az ilyen (makettezős vagy művészellátó) üzletekben, hátha megakad a szemed valami használható újdonságon.

A festékkészlet egy része

A munkahely
A festéshez – akár ecsettel akár szórópisztollyal dolgozunk – elő kell készülni. Ami nem kell ehhez a művelethez azt tegyük el az útból. Az ecsetes festés esetén kisebb előkészület kell, de azért itt is biztosítsuk a kellően meleg, huzatmentes, pormentes, jól megvilágított munkahelyet. A szórópisztolyos festés esetében – a fentieken túl - el kell burkolni a környezetet a szálló kilőtt és gomolygó festékpermet káros hatásától. Ha valaki sokat használja a szórópisztolyt akkor célszerű egy kis festőkamrát építenie elszívóval, világítással. Fontos a szellőzés biztosítása és az előírt védőfelszerelések használata a kisebb nagyobb mérgezések elkerülése érdekében. Célszerű, minél fehérebb (napfényhez közeli színű) fényt használni mesterséges világítás esetén. Figyeljünk rá, hogy a fény lehetőleg úgy essen a festendő felületre, hogy ne legyen soha árnyékban az ecset hegye vagy a szórópisztoly. A karosszériát állványra helyezve jó festeni. Az állványt még a festés előtt el kell helyezni és rá kell próbálni a karosszériát, hogy stabilan álljon. Nekem egy alap állványom van amire pluszként egy flexibilis drótból hajlított kiegészítő tartozik például a kabriók festéséhez. Az alap állvány talpa nehéz legyen, hogy a fújási légnyomás ne billentse el az egész konfigurációt. Az enyémnek az alja forgatható is, ez mindig nagyon jól jön, amikor fél kézzel a pisztolyt vagy ecsetet tartva kellett körbemozdítani a karosszériát. A nehéz talpra egy olyan átmérőjű hengeres dobozt ragasztottam ami a minden legtöbb kisautó kasznijába belefér és a tetőn tud megtámaszkodni stabilan. Fontos itt megemlíteni, hogy a kasznihoz alulról is hozzá kell férni az ecsettel vagy a szórópisztollyal, ezért kellően magas állványt használjunk. Mindig legyen kéznél törlőrongy vagy papírzsepi. Ami még hasznos dolog bár első pillanatban horrorfilm díszletnek tűnhet a képen: A pisztolytartó edény. Másoknál csak állványt láttam eddig. Az is jó, de az én megoldásom többet tud . Ez szerintem nagyon lényeges dolog. Azon túl, hogy tényleg megtartja a pisztolyt függőben, amikor nincs rá szükség pillanatnyilag, de még festék van a tartályban, arra is jó, hogy a pisztoly mosásakor kifújódó, egyre inkább hígítóval teli káros permet ne a levegőbe szálljon és minket szennyezzen, hanem az üveg aljában gyűljön össze. Magyarul: ebbe fújom bele a hígítót és nem a szoba levegőjébe (lokális környezet és egészségvédelem!). Én egy kis ronggyal szoktam a rést ilyenkor eltömíteni a cső és a pisztoly között, a permet bennmarad, a levegő – a rongyon, mint szűrőn keresztül – meg ki tud jönni.

Egy kevéssé igényesen kialakított - mondjuk úgy kialakulófélben levő - festési munkahely
A tartóállvány és a szórópisztoly
Kiegészítő - a festendő autókarosszéria méretéhez és alakjához hajlítható - drótkeret 
A pisztolytartó és hígítógyűjtő installáció

A színkeverés
A festék sűrűsége nagyon lényeges dolog. Nem jó a nagyon sűrű, de a túl híg sem. Inkább két vagy több réteg festék kerüljön a felületre, mintsem a túl vastag festék meghullámosodjon vagy eltakarjon finom részleteket a karosszériából. A festéket használat előtt jól fel kell keverni. Ehhez műanyag vagy fa pálcika ajánlott. Ha esetleg megkötött, bőrös rész lenne benne, azt el kell távolítani mert csak gondot okozhat. Ha több színből keverünk ki egy újabb árnyalatot, akkor azt egy külön edényben (én Nivea dezodor kupakot használok, méretében, formájában és anyagában is jól bevált) végezzük, ahová egy közepesen vastag ecsettel vagy célszerűen színenként a keverőpálcikával csepegtessük át a festéket – szinte - cseppenként. Így nagyon finoman be lehet állítani a kívánt árnyalatot. A nagyon jól fölszerelt hobbisták pipettát is használnak erre a célra. A hígítót is ezzel a módszerrel adagoljuk a kikevert festékhez. A cseppentéses módszer a legkiválóbb a kívánt sűrűség beállításához. Kis autóknál kevés festék kell, ezért a cseppekben való adagolás egyáltalán nem túlzás.

A következő fejezetben már valóban festeni fogunk. Ilyen ez a makettezős élet: hosszú előkészület, kicsi  lényeg, hosszabb utómunka, viszont szép eredmény!

1V. rész: Mielőtt a festésnek nekiugrunk
V. rész. Festés
Vl. rész: Dekoráció
Vll. rész: Rozsda

2012/12/12

Mások gyüjteményei / Matchboxon kívüliek: Hot Wheels 2011 #8 - Volkswagen Brasilia UPDATE

Még a megjelenésekor, Andrew0807 kolléga jegyzet egy postot a VW Brasilia, Hot Wheels értelmezésének premierváltozatáról. Amit most láttok az a közvetlen folytatás, egy év közbeni recolor. Azért szerepel a „mások gyüjteményei” rovatcím is, mert a képek lelkes olvasónktól, KoMá-tól érkeztek. Köszönjük!

 Így szemből egész morcos.
 Ez aztán tényleg egy népautó Népautó...
 ...ezért szerintem a szokásos, Hot Wheels szekérkerekek fokozottan bénán állnak neki.
 Hát a kormány az bizony pizza.
 Kiemelték a hátsó világítótesteket és típusjelzésre is futotta. A márkajelzés meg az a dudor lehet ott középen...
 Valami azt súgja, hogy KoMa, VW rajongó lehet.
VW Brasilia NRFB.