2011/05/18

Matchbox MB-31 Cadillac CTS Sport Wagon – Matchboxon kívüliek: 2010 Hot Wheels #010 - '09 Cadillac CTS-V Update

Ilyen sem volt még, egy Hot Wheels és egy Matchbox modell ugyanabban a postban és talán címhosszban is rekordot döntünk! Nagyon jó indokunk van rá, ugyanis a játékautó gyártás két Mattel tulajdonolta bástyája testvérmodelleket mintázott meg és bizony bitang jó munkát végeztek.

Az egyik pályán...
Hogy logikus sorrendben haladjunk, adjunk elsőbbséget a Hot Wheelsnek, hiszen az idei kiadású CTS-V értelmezésük szerepelt már itt. A fekete szépséget méltató postot azért is érdemes felkeresni, mert ott érdemben foglalkoztam az autó eredetiével is. A mostani ezüstszürke változat egy egyszerű recolor, de annyira jól néz ki, hogy egyszerűen nem tudtam ott hagyni a boltban! Nem tudnám megmondani, hogy melyik tetszik jobban, ez vagy a fekete. Tartok tőle, ha egyszer belebotlom a még ezeken kívül létező bordó verzióba, akkor az sem fogom a polcon hagyni. Most az a szerep is jut neki, hogy a Matchbox Sport Wagon mellett láttassa, hogy a két kisautónak a világon semmi köze egymáshoz, holott két közeli istálló termékei, melyek két rokon autót mintáznak meg.

A másik pályán...
A fentebb már citált CTS-V postban, annak evolúciója kapcsán tisztáztuk azt, hogy mi fán is terem a CTS a Cadillacnél. Azt a nem könnyű szerepet is szánták neki, hogy új értelmezést adjon az amerikai luxusautónak, mint fogalomnak. Az új szeleket és az Európával – no meg úgy amúgy az egész világgal – sokkal kompatibilisebb hozzáállást jól jelképezi, hogy a 2007-ben debütáló második CTS generációt 2009-ben követte az ötajtós kombi – kombi amerikai luxusautó ami nem pompakocsi, vagy mentő? Skandallum! –, 2010-ben meg a háromajtós kupé.

Az a legszebb, a kombi Caddy-ben, hogy nem is olyan borzalmasan nagy batár, mint gondolnánk. Nagyjából 5-ös BMW kaliber. (A kép a Cadillac.com-ról.)

Lehetetlen elkülönítenem az igaziról és a modellautóról szóló részt, annyira összefonódik a történet, ami talán nem is lehet véletlen, mert én simán kinézem a General Motorsból, hogy a marketingesek megkeresték a Mattelt azzal, hogy az összes CTS karosszériaváltozatot szeretnék 1:64 közeli méretarányokban látni. Azt már fentebb tisztáztuk, hogy a Hot Wheels kínálatába 2010-ben került be a CTS-V és ugyanabban a modellévben a CTS Sport Wagon a Matchboxnál is debütál mint MB-31. Igen, a post második tárgya, a bordó kisautó. Jelenleg ez az egyetlen változata ismert, bár a 2011-es modellévre már MB-37 lesz a jelzése világszerte. (Az más kérdés, hogy hozzánk óriási spéttel érnek ide a Matchboxok, a 2010-es kiadások java része mostanában landol a hipermarketekben.) Mi több, szintén az idei modellévben dobja... dobta... – mit tudom én, szóval mint fent, Amerikában már van, nálunk majd talán lesz előbb-utóbb – MB-32-ként CTS kupé is. Így az a nagyon szokatlan – ám örvendetes – dolog történt, hogy egy abszolút kortárs márka mindhárom karosszériaváltozata elérhető.

Eredetiben is jól áll az a szín a CTS Sport Wagonnak, amit a Matchboxhoz választottak.

Minek nevezzelek?
A Matchboxnak baja támadt azzal, hogy hogyan is hívják azt, amit blisterbe tesznek. A csomagoláson egyszerűen Cadillac CTS szerepel, ami nem stimmel, mert az a négyajtós szedán lenne. Az alvázon már egy fokkal előrébb sikerült jutni, ott „Cadillac CTS Wagon – 2010” szerepel, ami már majdnem jó, de a helyes megfejtés Cadillac CTS Sport Wagon. Nagyon mókás, hogy maga a GM is elrontja a dolgot, mert az autó weboldalán Sport Wagon olvasható, de a böngésző fejlécében Sports Wagont írnak. (Hogy végképp ne legyen egyszerű a történet, a CTS Sport Wagon van össz- és hátsókerék hajtással, 3- és 3,6 literes V6-ossal, 270, illetve 304 pacival, és az idei modellévtől van hátsókerekes CTS-V Sport Wagon is, feltöltős, 6,2 literes V8-assal, 556 – úristen! – lóerővel.) Őszintén szólva a Sport Wagon nagyon tetszik 1:1-ben is, kisautónak meg nem különben. Nagyon tetszik, hogy egy olyan színben hozták ki, ami nagyon közel áll az eredeti autó bordójához, a világítótestekre elől-hátul jutott festék, a hűtőcs és a Caddy embléma kidolgozottsága olyannyira dicséretesen részletes, hogy gyakran a drágább, spéci kiadások sem tudnak ilyet, nem hogy egy egyszerű 1-75 sorozatú darab, miközben hátul is ott figyel a CTS felirat, meg az embléma. Milyen érdekes, hogy hasonló minőségű festési munkára csak egy másik amerikai illetőségű kombiról, a Dodge Magnumról emlékszem, amit akkor nem átallottam „Amerika legdögösebb kombijának” titulálni. Mondjuk ezt most is fenntartom, a CTS Sport Wagonnak az „Amerika legelegánsabb kombija” kitüntető címet ajánlanám fel. Visszatérve a kisautóhoz: A beltérrel is teljesen elégedett vagyok, a műszerfal, az első ülések és a kormány is részletesen kidolgozott – bár ez utóbbi pizza, de részletekkel teli pizza – mint a Subaru Imprezánál. Apró hiba, hogy a hátsó ülések talán túl előre kerültek, az ülőlapjuk legalábbis valószínűtlenül rövid. Sohasem tudom, hogy hogyan értékeljem azt, hogy amelyik autónál az oldalablakok kereteit színezéssel próbálják beleolvasztani az üvegfelületekbe, azt a benyomást keltve, hogy az autónak nincs is B-oszlopa, ott a Matchbox a szélvédő üvegébe karcolt, jelzésszerű oszlopmegoldással operál. Nem mondanám, hogy rossz, ugyanakkor azt sem, hogy jó. Rugózása amúgy egyáltalán nincs a kisautónak, de ez nekem nem is fáj. Az külön tetszik, hogy a Mattel nem „lopott” saját magától a HW CTS-V-nek és a Matchbox CTS Sport Wagonnak az égvilágon semmi köze egymástól, teljesen különböző öntvény a kettő. Sőt, a HW egy picit nagyobbnak – leginkább szélesebbnek – tűnik, amit megerősít a Matchboxon feltüntetett 1:67-es méretarány.

A Hot Wheels Cadillac CTS-V értelmezéséről már régebben meggyóntam, hogy nagyon tetszik, a Matchbox CTS Sport Wagonjáról meg itt az ideje, hogy írásba adjam ugyanezt. Ami jó az jó, tessenek beszerezni és végül egyesíteni a teljes CTS családot! Én így fogok tenni, ha a CTS kupé is végre megjelenik nálunk, pedig az eredeti autónak ez a változata nem is tetszik igazán.
Balról a Hot Wheels Cadillac CTS-V értelmezésének recolorja, jobbról a Matchbox CTS Sport Wagonja. Már ebből a szögből is egyértelmű, hogy semmi közük egymáshoz, ez nem ugyanaz az öntvény átalakítva. Huhh, az a festett hűtőrács!
Hogy így mellette áll a Matchbox, nekem már hiányzik a visszapillantó tükör a HW-ről. Cserébe viszont a Matchboxon nincs cápauszony-antenna.
Egyszerűen mindkettő bitang jó, na! Addig vegyetek belőlük, amíg még lehet őket kapni!
Nem tudom, hogy mit gondoljak a szélvédőbe karcolt keretekről... Nem rossz, de nem is jó.
A beltér remek, bár a kormány pizza, de legalább részletekben gazdag pizza!
Ebből a szögből is jók! Még a "felnik" is tetszenek alattuk.
Mikor láttunk ennyire részletes festésű Matchboxot utoljára?
Na, ezt a csoportképet sajna még nem én készítettem, hanem kedvenc amerikai autós újságom blogja.

Végezetül pedig egy pár perces bemutató a CTS Sport Wagonról, teljesen véletlenül ugyanabban a színben, mint a Matchbox.

5 megjegyzés:

Andrew0807 írta...

Na most bogarat ültetek a füledbe. Hozzak bordó Hw-t? Az itteni müllerben utolsó tudomásom szerint még akad. Amúgy én is össze szeretném állítani a triót. Bár még a Wagon sincs meg. Pedig már belefutottam párszor. De nem fogom kihagyni.

Sam. Joe írta...

Árfüggő, de abszolút érdekel, ja! Köszi! Megbeszéljük emilben.

Névtelen írta...

Hogy kombi és nem mentő vagy pompakocsi? Persze hisz, ahogy írtad is ez nem akkora batár, BMW 5-ös. És ezzel ki is mondtad a varázsszót: ez a Caddy már nem az a Caddy. Ez már az, ami sok más amerikai márkával együtt betagozódott az uniformizált, globális, jellegtelen buborékfazonok mellé, élen az európai kocsikkal! A 2004-es Pontia GTO-ról először azt hittem, hogy Toyota! Azt hiszem ez mindent elmond erről a dologról. Ugyanakkor azt nem mondanám, hogy csúnya vagy ilyesmi, ez konkrétan egész pofás kocsi, bár én még nem vettem. Egyszerűen csak hangulatban nincs sehol, tedd csak mellé a a 69-es Caddy-t és meglátod! Szerintem igenis lehetne hangulatos, szép, jellegzetes amerikai autókat építeni az új vívmányokkal együtt is, nem kellene okvetlenül mindent, ami egykor az amerikai autót jellemezte külsőleg feláldozni! (Meg akkor már az eorópait sem!)
Azt meg már csak szomorúan teszem hozzá, hogy az USA eladási statisztikái szerint két amcsi pick-upon kívül csupa japán(!) márka van az élbolyban! Így múlik el a világ dicsősége? Talán nem, van egy két autó, pl Dodge Challenger, Chevy Camaro, remélem lesz több is! Üdv!

Sam. Joe írta...

Nézd a kombis dolog természetesen irónia volt.

A GM kimondva és nyíltan akarja megváltoztatni a Cadillac nagypapis, lomha, benzinzabáló batár imidzsét. Ha nekiállnának retro kinézetű batárokat faragni, ugyanott tartanának, mint ahol most vannak, mert a piac nem ilyesmire vágyik. Éppen ezért mennek el abba az irányba, amit a BMW M5, a Lexus, az MB képvisel és ez színtiszta logika. Fogyasztói társadalom, azt gyártják, amire igény mutatkozik.

Hogy a kinézetük miért olyan, amilyen? Mert ez a divat. Az, aki valami kicsivel is a sorból kilógóval próbálkozik, az vagy nagyon belenyúl a dologba - lásd PT Cruiser, ami valami kilenc évig volt gyártásban, többé-kevésbé változatlan külsővel és a sornégyes ellenére is imádták az amerikaiak, mondjuk én is szerettem volna ilyet - vagy iszonyúan megszívja - lásd Chevrolet SSR. Szóval lutri, én bizony nem hibáztatom őket, ha a vacak gazdasági helyzetben biztosra mennek.

Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy az amerikai autóiparnak változnia kell(ene) már évtizedek óta, mert a vásárlóknak kisebb, kevesebbet fogyasztó, praktikusabb autókra van igényük. Hogy ennek áldozatul esik az egyediség, az sajnos sokszor igaz, de szerencsére vannak remek kivételek.

Hogy mennyire fair egymás mellé állítani egy hatvanas évek végéről származó Fleetwood Eldoradót, meg egy CTS-t... Hát... Tedd egymás mellé a Sixtusi Kápolna freskóit, meg mondjuk a Boros-Szikszai könyvborító grafikát! Mindkettő a maga kategóriájának a csúcsa, mégsem mérhető össze a kettő.

Névtelen írta...

Persze biznisz, ez teljesen világos, de amit mondtál is a PT Cruiser, az tényleg jó húzás volt, érzésem szerint pont amiatt, hogy sikerült a régi dizájnt az új fejlesztésekkel összehozni. Erről beszéltem én is.

Fogyasztói társadalom, nos igen... szerintem eligénytelenedett egy kissé, de ez talán azért nem baj, mert idővel felfedezheti, hogy "jé ilyen autók is voltak?", és ismét divatba jön az egyediség az unalmas "egyen cipók" után.

Szó sincs versenyeztetésről, inkább azt mondanám mi marad meg jobban az utókornak és mi lesz az, amire eséllyel pár év vagy évtized múlva szinte senki nem emlékszik már (nem megbántva az említett művészeket): egy Sixtusi Kápolna (69-es Caddy) vagy fantasy festmények (Caddy CTS)? Nekem meg van a sejtésem ez ügyben...
Világos, hogy ehhez a biznisznek nem sok köze van, de azért jó ha a kettő találkozik. Üdv!