2025/11/04

Matchbox HKY05 9-Pack 2023 – MB-66 1932 Ford Coupe Model B 2022

Azt hiszem, hogy nagyjából a világ összes autószexuálisa tudja, hogy mi fán terem a Ford Model T. A Ford Model A-val kapcsolatban már nem mernék ilyen optimista kijelentést tenni, míg a Model B-ről egyenesen azt gondolom, hogy a legtöbben nem tudják mi az. Akkor most áldozunk az edukáció oltárán!

1932-1935

A helyzet az, hogy a Ford Motor Company két termékét is hívta B-nek! Az első egy 1904-1906 közt gyártott nyitott karosszériás, négyszemélyes felső kategóriás túraautó volt. Ez volt a cég első orrmotoros járműve, még a „rézautó” korszakból. A soros négyhengeres, cirka 4,6 literes motorja 26 lóerőt adott le. Természetesen jelen bejegyzésben nem erről van szó, hanem a másodikról!

A helyzet az, hogy tulajdonképpen már foglalkoztunk ezzel az autóval a Hot Rod és Muscle Car fogalmát boncolgató postunkban, ami akkor azért készült, mert nem szívesen használtam ezeket a kifejezéseket e lapokon úgy, hogy akkor a hazai online sajtóban nem létezett ezek definíciójáról szóló anyag. Mindenképp linkeltem volna, hiszen jelen szeánszunk tárgya egy Street Rod, de kivételesen nem intézem el annyival az ügyet, hogy „fáradjatok el oda olvasgatni”, hanem idézem a lényeget:

Az 1932 és 1935 között gyártott Ford Model B. Három év alatt 4,3 milliónál is több fogy az autóból, ami alapvetően ugyanazzal a négyhengeres motorral kerül piacra, mint ami az A-ban is dolgozott, ezen kívül egy másikkal is, a világ első, nagy sorozatban gyártott, átlagos felhasználókat célzó személyautóba – tehát nem luxusautókba, sportkocsikba – szerelt V8-asával. (A történeti hűség kedvéért megjegyezném, hogy eredetileg a V8-as Fordot Model 18-nak hívták – 1, mert első, 8, mert V8 – de mivel az erőművet leszámítva teljesen megkülönböztethetetlen a B-től, ezért alapvetően az utókor egy kalap alá veszi a kettőt – ha éppen nem Ford V8-nak hívja.) Ez előtt soros négyes, soros hatos motorok dolgoztak a hétköznapi személygépjárművekben, a V8-asok – sőt, V16-osok – a luxus és a teljesítmény biztos jelei voltak. A 3,6 literes V-blokkból 65-, 75- és 85 lóerőt hoztak ki a gyáriak a B gyártásának évei alatt. Hogy miért kellett a V8? Nos, egyfelől mert a konkurencia addigra már kellőképpen megerősödött ahhoz, hogy versenyezni kelljen vele és a Fordnál tudták, hogy a teljesítmény elad. Ezen kívül a V8 simábban és halkabban járt mint a korabeli konkurens soros négyesek, a fogyasztás és káros anyag kibocsátás majd csak évtizedek múlva lesz szempont, de ami a legfontosabb: Átlagos Vásárló Béla hajlamos elájulni attól, hogy neki becsületes kétkezi melós létére vényolcasa van.”

Mint annyiszor, most is amerikai modellévekről van szó, amely vagy egybe esik a naptári évekkel, vagy nem, de jellemzően egy évvel korábban helyezkedik el a naptári évekhez képest. Jelen esetben a gyártás megkezdése egybe esik a modellévvel, míg a gyártás befejezése 1934-re esik.

Az a szerencsés helyzet, hogy rendelkezésünkre áll az 1932-es katalógus. Ez egyrészt a Model B bevezetésének az éve, másrészt a Matchbox is ebből az évjáratból dolgozott. Harmadrészt autótörténelmi jelentősége is van, hiszen ez a Ford első V8-asa, illetve bátran kijelenthetjük, hogy az első – a tengerentúlon legalábbis – megfizethető V8-as. Minden karosszériaváltozatot bemutat, így pontosan tudhatjuk, hogy mi a különbség a De Luxe Coupe – két ajtó, két ülés, három ablak (az első szélvédő nem számít), vitathatóan sportosabb megjelenés, úgy is ismert mint háromablakos kupé – és a Coupe – két ajtó, két ülés, öt ablak, melyek közül a hátsó mindkét karosszériaváltozatnál letekerhető, hely némi csomagnak az ülés és a hátsó fal közt, tehát praktikusabb – között. Mivel a színes fotográfia ekkor még nem létezett, ez a katalógus is grafikákkal – vagy talán inkább festmények ezek? – operál, amiket én nagyon kedvelek és nálam ez már bőven művészet kategória.





















Street rod
Amit a Matchbox megmintázott, az egyértelműen egy street rod. Ilyen állapotában a második világháború után jelentek meg az Egyesült Államok útjain – a miérteket és hogyanokat már részletesen tárgyaltuk a fentebb linkelt bejegyzésben. Minden jellemző stílusjegyet hordoz. Leszerelték róla a lökhárítókat, sárvédőket és fellépőket a súlycsökkentés érdekében és a tető oszlopait is megkurtították (chop-top) egyrészt ugyanebből az okból, másrészt és főként a légellenállás csökkentése érdekében. A kipufogókat kivezették oldalra az első kerekek mögött, melyektől a hátsók nagyobb átmérőjűek. Tulajdonképpen meglepő, hogy a motor két oldalán a borítás rajta van, jellemzően ezeket is levették a súlycsökkentés és talán a jobb hűtés okán.

A Matchbox ezt az öntvényt 2021-ben mutatja be az 1-100 sorban, mint MB-08. Élénkpiros, fekete dekorral az oldalán, mely felvonultat fekete lángnyelveket, amik borzasztóan bénák és alkatrészgyártó logós kívánságlistát a hátsó kerekek előtt, ami meg abszolút stílus- és éra idegen és egyáltalán nem is értem. Cserébe az egyik az összes eddig megjelent közül melynek krómozott alkatrészei vannak – bár szerintem közel sem ott, ahol indokolt lenne.

2022-ben MB-66-ként debütál az 1-100 sorozatban az a változat amit ebben a bejegyzésben láthattok. Ezen kívül még 2024-ben bekerül a Road Cruisers ötös csomagba is – kép majd alább. A dekor az oldalán annyira visszafogott, hogy szinte keresni kell az övvonalon végigfutó inkább szürke, mint fekete csíkot, illetve a hűtőrácson lévőket. Alapvetően nagyon is elégedett vagyok vele, azt is megkockáztatom, hogy tetszik az a fakó-kék, mert hiteles. Amikor ezek a rodok a reneszánszukat élték, akkor inkább szóltak a menésről, mint a megjelenésről és nem egyszer egyenesen a roncstelepről kitolt autók voltak a kiindulási alap az elkészítésükhöz. Ugyanezért nem lázadok azért sem, mert a szürke különböző árnyalatai alakítják a krómot.

2023-ban még Super Chase is születik belőle metál-narancssárga színben és olyan dekorral, ami nekem egyáltalán nem tetszik. (Nem, tényleg nem azért mert savanyú az a bizonyos gyümölcs.) 2023 úgy fest ennek az öntvénynek az éve, mert a Coffee Cruisers IV ötös csomagba bekerül egy metálzöld, nagyon csinos versenyfestésű változat, ami aztán egy 2024-es 8-as csomagban is megjelenik.

Ezeddig az utolsó verziója a 2024-es Coffee Cruisers V, ötös pakkban lévő, Mooneyes dekoros citromsárga versenyfestésű, ami szerintem az összes közül a legvonzóbb, még a Super Chase-t is elfogyasztja reggelire.

Jó tempóban haladunk az ebben a 9-es csomagban található járművek bemutatásával, úgyhogy ha kíváncsiak vagytok a HKY05 9-Pack teljes tartalmára, akkor kattintsatok erre a linkre, vagy a megfelelő tag-re a címkefelhőben!

Nincs lökhárító és sárvédő. Elfogadom, hogy a hűtő szürkével van kiemelve, mert amikor a street rodok a legnépszerűbbek voltak, akkor - kezdetben legalábbis mindenképp - inkább szóltak a menésről, mint a megjelenésről.

A street rod Deuce Coupe-ok összes jellemző stíluselemét hordozza! Sorolom őket itt és alább: Kipufogók oldalra kivezetve, oldalfellépő eltávolítva.

Kicsit meglepő, hogy a motort oldalról takaró lemezek megvannak. Nektek van ötletetek, hogy az ajtó előtt az a kitüremkedés micsoda? Ha igen, akkor mindenképp kommenteljétek be!

A hátsó kerekek nagyobbak, mint az elsők.

Hátul sincs lökhárító.

A hátsó-, ötödik ablak befalazva. Talán az egyetlen részlet ami nem tetszik ezen az öntvényen.

A tető oszlopait megkurtították - ez a chop-top. Lehet, hogy ennek esett áldozatul a hátsó ablak? Vagy ez is súlycsökkentés okán lett?

Az oldalán lévő, inkább szürke, mint fekete dekort jóformán keresni kell, de nekem így tetszik, mert pont ilyennek képzelem a háború utáni, valódi rodokat.

2023-ban ebbe a csomagba is bekerült. (Kép: eBay)

Jelen bejegyzés tárgya a HKY05 9-Pack, 2023-ból. (Kép: eBay)

Nincsenek megjegyzések: