2014/09/22

Matchboxon kívüliek: Welly - 2001 Chevrolet Impala

Az előző, Matchbox Chevy Impala post után – senki sem számít a Spanyol Inkvizícióra! – mi következhet? Egy újabb Chevrolet Impala! Ezúttal a Wellytől, 37 évvel későbbről, és öt generációval odébbról!

A tökéletes álca
A 2000-es modellévben dobja piacra a GM az Impala nyolcadik generációját – jelenleg amúgy a tizediknél tartunk. A nyolcadik Impala, már nagyon nem az az Impala ami a típus addig volt. Persze még mindig jó nagy tepsi, úgy fél számmal kisebb, mint a szintén full size kategóriában induló Ford Crown Victoria, vagy mint a hetedik generációs Impala édes testvérének tekinthető, negyedik generációs, gömbölyű Chevrolet Caprice – az előbbi az utóbbi nagyobb teljesítményű változata amúgy.

Ez már bizony elől hajt! A hátsó kerekek meghajtása annyira magától értetődő tulajdonsága a nagy, amerikai tepsiknek, hogy az előző postban meg sem említettem, mert hát a nap keleten kél, nyugaton nyugszik, a tűz éget, a víz nedves, az amcsi batárok meg elől zörögnek, hátul kaparnak. Hát ez nem! Ez a kicsivel 5 méternél is hosszabb bálna bizony elől zörög és ott is kapar.

2001 Chevy Impala robbantott ábra (Kép: Conceptcarz.com)

Na de mi zörög ott elől? V6. Úgy bizony! Vagy 3,4 literes, vagy 3,8-as de „csak” V6. Nincs V8! A típus történetében először. A 3,4 literest 180 lóerőre taksálják, a 3,8-ast 200-ra. 2004-ben az Impala SS, 3,8-as blokkja feltöltőt kap és ezzel a teljesítménye 240 pacira ugrik, de az is csak automataváltóval rendelhető. Érdekesség, hogy az autót csak és kizárólag a GM kanadai üzemében gyártották, úgyhogy ez az amerikai, ez bizony kanadai!

A helyzet az, hogy a blogon szereplő kisautók eredetijeinek többségével ellentétben én vezettem Impalát valamikor a 2000-es évek elején, így saját tapasztalatokról is be tudok számolni vele kapcsolatban. De mivel ezt már megtettem korábban ugyanennek az Impala generációnak a Matchbox-féle, tűzoltó parancsnoki autójával kapcsolatban, elegánsan átkötnék e helyütt arra postra, hiszen a folytatásban a Welly értelmezését hasonlítani fogom a Matchboxhoz. Az alcím magyarázata szintén ott található.

Impalák egymást közt. A baloldali amúgy pont 1964-es, mint az előző post taxija.

Egy másik szint
Az igazság az, hogy játékautó fronton az előbb citált Matchbox termékkel is teljesen elégedett vagyok – bár ha kicsit vékonyabb lenne a festés, többet adna ki. A sokkal kevésbé kékvérűnek számító márka, a Welly azonban túlteljesíti a tervet. Az 1:6x közeli méretarányban olyan részletességre törekedtek, ami sokkal inkább az 1:43, vagy még inkább az 1:24-re jellemző. Nagyon elégedett vagyok vele, ami az apró részletességet illeti, akár belül, akár kívül. Nem spóroltak a világítótestek kiemelésével, az apró logókkal és a feliratokkal sem. Ellenben az öntési minőség közel sem tökéletes. Nem kezdeném el őket látványosan, nekifutásból rugdalni, egyrészt mert játékautó árban ez még mindig remek ár-érték arányt ad ki, másrészt a Mattel termékek mostanában pont ilyenek, sőt.

Nyilván nekem ez az autó azért érdekes, mert vezettem ilyet és tetszik is, miközben készséggel beismerem, hogy ez a forma maga az ásító unalom. Ha járőrautó lenne, mondjuk NYPD festéssel, biztos sokkal izgalmasabb lenne – hiszen használták ezt az évjáratot, bár mára már kikoptak a szolgálatból –, de így meg kitűnő civil rendőrautót lehet belelátni, nemde?

 Teljesen más szintet képvisel részletességben, mint a Matchbox. Viszont minőségben hagy némi kívánnivalót maga után. A fényképezőgép amúgy felnagyítja az öntési hibákat, a valóságban nem ilyen vészes.
 Részletes, na. Simán belelátom a civil rendőrautót. Ezért került ilyen környezetbe.
 Azért tettem ennyire tönkre a képet, hogy valamit sejtessek a beltérből, ami szintén részletes.
 Hátul sem spóroltak a festékkel és ez jó.

Nincsenek megjegyzések: