Percre pontosan húsz évvel ezelőtt jelent meg az első bejegyzés az akkor még Matchbox Memories nevű blogon, ami – dobpergés, fanfárok – ezen a jeles napon nevet vált. Picit ünnepeljük magunkat és a névváltoztatás okát is elmondom.
Ez történt korábban...
Alex „The Hoarder” Winson a Lamley Group szerzője nagy hatással volt arra, hogy hogyan komponálom meg a képeket mostanság. Ő volt az, aki ráébresztett arra, hogy nem muszáj megpróbálni elhitetni egy kisautóról, hogy nem kisautó, hanem nagy. Ő rengeteg olyan remek fotót készít, ami úgy van megkomponálva, hogy „kisautó elhelyezve valamilyen környezetben”, ami lehet akár egy könyvespolc is és mégis úgy jó ahogy van. Persze ő (is) ingadozik, sokszor készít olyan fotókat – mert meglát egy jó helyszínt –, ahol olyan perspektívában vannak elhelyezve az autók, hogy nagynak akarnak látszani és sikerül is nekik, csak azért mert jó a helyszín.
Küzdök azzal, hogy ne legyen egysíkú a tartalom. Az én érdeklődésem egyértelműen a tehergépjárművek felé fordult, amit nagyon-nagyon igyekszek egyensúlyban tartani minden másfajta járművel – ezért is nagyon fájó porsche távolléte akié nomen est omen a (szuper)sportautós vonal – de hát nyilván „abból főzünk ami van”.
Az öt évvel ezelőtti köszönetnyilvánítások mit sem vesztettek érvényességükből! Kérem mindenki vegye ismét magára, beleértve a közönségünket is! (Ennél körmönfontabban nem tudom csigázni már a kíváncsiságotokat és benneteket rávenni, hogy kattintsatok vissza arra a postra!)
Mivel nekem nem sok mondanivalóm akadt, megkértem legkitartóbb szerzőtársaimat, hogy idézzék fel azt, hogy hogyan és mikor csatlakoztak a Matchbox Memories szerzőihez! Át is adom nekik a szót:
Andrew0807
„Én
valamikor 2008 környékén csöppentem bele ebbe, az akkor még elég
undergroundnak számító hobbiba. Pontos emlékeim nincsenek, hogy
miért is indult ez az egész. Talán túl sok időm volt a nyári
szünetben és emiatt kezdtem el turkálni a Vaterát és a
Teszvesz-t unalmamban. Aztán valahogy jött az ötlet, hogy elő
kéne túrni a gyerekkori kisautókat – haha, 16 éves voltam.
Akkor a Matchbox Ford Flareside hiányzott éppen. Jó pár évvel
azelőtt amikor költöztünk, egy elég nagy kosár játék maradt a
régi lakásban, amiről én nem tudtam, mert a költözés alatt
rokonoknál aludtam. Tényleg nem emlékszem a pontos kezdetre. Abban
viszont biztos vagyok, hogy ebben a pár hónapban kezdtem el
irgalmatlan mennyiségű információt felszippantani az internetről.
Képeket túrtam elő katalógusokból, fórumokat bújtam és persze
blogokat. Így jutottam el a Matchbox Memories-hoz is.
Itt már pontosabb emlkéim vannak. Konkrétan emlékszem, hogy az első poszt, ami miatt megvettem egy kisautót, az az akkor frissen megjelent Volkswagen T181 "THING" poszt volt. Még arra is emlékszem, hogy a soproni Intersparban akasztottam le sulikzedés hetében. Innentől már összefolynak a dolgok megint. Ebből is látszik, hogy egy blogposzt mekkora hatással lehet valakire.
A második mérföldkőre köztem is a blog között kicsit később került sor. Ezt passzolom, hogy mikor. Lehet Joe megtalálja archív fotók között. Ugyanis közte és köztem az első találkozás az Örsön volt (Az Örs Vezér terén Budapesten - SJ), amikor egy ismerőstől hozzám került Connectables Stretch limót elbizniszeltük egymás között. Lényegében azóta jó barátságot ápolunk egymással.
Ha nem tévedek, akkor ez a Hot Wheels Deoráról szóló post Andrew0807 első bejegyzése a blogon 2012 áprilisából. Az első, amihez pedig kommentárt írt, a Tatra homokozódömperről szóló, 2009 május végén.
Porsche
a színen, avagy New Kidz on the Blog!
Ez
volt annak a bejegyzésnek a címe, amivel Joe beharangozta a
felbukkanásomat a blogon 2009. 04. 27-én, miután az
előző napon megjelent az első bejegyzésem a Matchbox
Pro-Stockerről. Ennek előzménye természetesen egy felkérés
volt, ami így hangzott: „Szeretnélek meghívni társszerzőnek a
Matchbox Memories-ra. Két dolog motivál ebben. Egyfelől
foglalkozol felújítással, amihez nekem se tehetségem, se
türelmem, ellenben nagyon tetszik. Arról már meggyőződtem, hogy
jól írsz, a helyesírásod kifogástalan és messze jobb fotókat
csinálsz, mint én.” Persze gyorsan jött is egyből egy ösztönzés
is: „Van kedved csatlakozni, küldhetek egy meghívót? Az első
postod rögvest lehetne is a Pro-Stocker - én úgysem foglalkozom
ezzel a méretaránnyal, annál érdekesebb lenne.” Kis gondolkodás
után, veszteni valóm nincs alapon úgy döntöttem, hogy kipróbálom
magam a blogolásban, így 2009 április 24-én 19:18-kor landolt az
e-mail fiókomban a „Meghívást kaptál Sam. Joe blogjának
szerzői közé” tárgyú levél.
Ezzel gyakorlatilag lerántottam a leplet a csatlakozásomról, na de hogyan is jutottam én el ideáig? Nyilván az sokkal érdekesebb téma számotokra! Először is sokkolóan hat számomra, hogy mindez már 17 éve történt, ebből adódik az is, hogy hajszálpontos beszámolót ne várjatok tőlem, csak nagy vonalakban tudom visszaidézni. Az tudható rólam, hogy foglalkozom felújításokkal és átalakításokkal, aminek a múltja még aktív, „kisautó tologatós” időszakomra nyúlik vissza. Az akkori autóimat idővel körömlakk, alkoholos filc és hibajavító használataival tettem egyedibbé, javítottam ki a kopásokat, stb. Később volt, hogy apukámat kértem, meg, hogy fessen át nekem egy-két autómat. Ő szétfúrta, lefestette és összerakta nekem. Eljött aztán az az időszak, hogy eltettem a játékaimat – kivéve a fekete Porsche 911 Turbo-t, az maradt a polcomon – és váltottam modellautókra, polcdíszekre. Olyan hetedikes-nyolcadikos lehettem ekkor. Ne képzeljetek ide túl komoly dolgokat, az 1:43-as Bburago Porschék kerültek a terítékemre, abból is az első egy utcai, piros 993-as volt. Aztán szép lassan folytatta ezt még pár a kínálatból. Egy-kettőt leszámítva már ezeket is elkezdtem csinosítgatni különféle módokon. A középiskola elvégzése után azonban ezzel sem foglalkoztam tovább, főleg, hogy a fővárosba költöztem, ezek pedig maradtak a szülői házban. Mindezek után talán jobban érthető az orientációm, vagyis az, hogy elég régóta foglalkoztat a kisautókkal való aktív foglalkozás.
Itt ugornék olyan 7-8 évet az időben – közben túl voltam egy rövid ideig tartó LEGO gyűjtésen is –, amikor is valamelyik autós oldalon a kommenteket olvasva tűnt fel Joe megjegyzése, annak révén kattintottam a neve mellett szereplő linkre, ami természetesen ide a blogra mutatott. Ott nézelődve jöttek elő a gyerekkori emlékek és ha hiszitek ha nem, akkor az elejétől a végéig elolvastam az összes bejegyzést a blogon. Persze koránt sem volt még ennyi, mint most de arra pont elég volt, hogy elhatározzam, hogy lehozom a padlásról a kisautóimat és elkezdem felújítani őket. Első körben jött a ledöbbenés, hogy milyen kevés maradt meg. Na, itt jön egy kis filmszakadás, hogy pontosan hogyan is kezdtem el Joe-nak írni, talán először csak megjegyzéseket írni, aztán váltottunk e-mailre. Ott elkezdtem sorozni a képeimmel, gondolataimmal, stb. Ezek sarkalhatták arra, hogy kiegészítsem a blogot a saját dolgaimmal. (Én arra is emlékszem, hogy az e-mail váltások beindulása és a blog szerzői közé való meghívás közt volt egy személyes találkozó, amikor porsche kezébe nyomtam egy cipősdoboznyi donort a felújításokhoz. - SJ)
A jobb szélső volt az első, csak az maradt érintetlen - tudom, nem a legjobb a kép.Mint minden kezdet, ez is kicsit nehezen indult. Azt nem mondom, hogy azóta megy, mint a karikacsapás, a szöveg megírása nekem még mindig nehézkes, hosszú ideig tart. Egy kisebb bejegyzéssel is elvagyok órákat, a fotózást és a képek szerkesztését nem számítva. Amikor vissza linkelgetek többnyire el is olvasom a saját írásaimat. Sok esetben érzem azt, hogy mai fejjel már teljesen máshogy fogalmaznék, néha elmosolyodom azon amit írtam. De ettől függetlenül megszerettem a dolgot, szívesen osztom meg a nagyvilággal az adott kisautóról szóló gondolataimat. Főleg azt szeretem, mikor egy ritka kisautóról írhatok, amiről valószínűleg még sokan nem hallottak. De mégis az a legjobb, hogy sok embert ismerhettem meg a kisautó gyűjtés által.
Ebből a saját kisautó felújításból aztán láthatjátok mi lett, elindultam a lejtőn és gyűjtő lettem. Ennek voltak és vannak fázisai, jelen állapotban lekorlátoztam magam a Matchbox által készítette Porsche modellekre ami mellett egyetlen vadhajtás van, a GMC Wrecker. A gyerekkorom kisautóit sikerül összeszednem, olyan sok nem volt és azok is elég kommerszek, így azt az oldalt sikerült lezárnom.
Ilyen
távlatból elég nehéz visszatekinteni a blogos munkásságomra,
főleg, hogy ahogy fentebb írtam, nem nagyon kedvelem a saját
írásaimat, pontosabban nem érzem őket elég jónak. Amit talán
kiemelnék ezek közül, úgymond „büszke vagyok” rájuk az a
Matchbox Panamera bemutatója, átalakításból pedig megelőzve
a
kék Chevy pickupot, a
tartályos Peterbilt a kedvencem, minden szempontból,
elkészíteni és a végeredmény tekintve is.
Hogyan
tovább? Ez egy nagyon jó kérdés, azért is tettem fel! Jelenleg
azt tudom elmondani, hogy időm, illetve energiám nincs a hobbimmal
foglalkozni, a gyűjtést azért igyekszem visszafogottan, de szinten
tartani. Azt viszont elmondhatom, hogy továbbra is vágyom rá, hogy
visszacsöppenjek a kisautó fotózásba, átalakításba,
blogolásba. Nagyon remélem, hogy ez hamarosan bekövetkezik, de
addig még sok munka áll előttem. Addig is pár kósza negyed-fél
órát lopok magamnak ha energiám engedi egy kis fotózásra,
amikből néha Joe szokott bejegyzést kreálni. Volt már pár ilyen
és van is még nála néhány fotó ami arra vár. Egyszóval csak
egy klasszikust tudok idézni: „Visszatérek.”
(Darth Vaderrel
szólva: „Sérti a fülemet ez a hitetlen beszéd!” Ha porsche
nem lenne remek írásban is, soha nem hívtam volna meg a szerzők
közé és nem lenne az ennyi év után. SJ)
Az
névváltoztatásrul vala
A legfontosabb, hogy a Matchbox a Mattel levédett márkaneve. Igazság szerint nagyon is liberálisan állnak a névhasználati kérdéshez. A nonprofit, rajongói publikációkkal szemben soha nem léptek fel, hiszen egyfajta ingyen reklámot kapnak tőlük még akkor is hogyha mint például mi is nem fukarkodnak a kritikával. Nem utalnak arra jelek, hogy ezen érdemben változtatni akarnának. Abban sem vagyok biztos, hogy mi az eltelt húsz évben valaha is felbukkantunk a radarjukon. Még úgy sem, hogy én próbáltam a hazai képviselettel felvenni a kapcsolatot hogy marketing infókhoz jussak, sikertelenül. Még úgy sem, hogy anno sikerült Jason Richman-nel interjút készítenem. Mivel tapasztalatból tudom, hogy minden multicég legdinamikusabban fejlődő részlege a jogi, nem akarom megvárni, hogy esetleg egy buzgó jogász meggondolja magát. Lehet, hogy paranoia a részemről, de ahogy mondani szokták „jobb a békesség”, esélytelen lennék a multicéges ügyvéd-ninja hibridek ellen. Ha számszerűsíteni kell, akkor 10%-nyit nyom a latban a döntésemben.
Sokkal fontosabb, hogy nekem nagyon régen elmúlt a Matchbox csőlátásom, még akkor is, hogy arányaiban bizonyosan a Matchbox kisautók jelennek meg a legnagyobb számban e lapokon és nagy valószínűséggel ez így is marad a jövőben is. Porsche kolléga egyenesen csak Matchboxokra tisztázta le a gyűjteményét, de így is az az érzésem, hogy a blog neve már nem fejezi ki azt amiről már nagyon régen szól: úgy általában a kisautók iránt érzett rajongásunkról. Mi több, a "Memories", azaz emlékek a névben azt sugallja, hogy csak régi kiadású kisautókkal foglalkozunk, pedig erről szó sincs. Tehát ez a két ok a maradék 90%.
„Az
én kerekeim”
Jó ideje dédelgetem már a névváltoztatás gondolatát, de sehogy
sem találtam olyan nevet, amit elég kifejezőnek éreztem volna,
nem foglalt, vagy nem gondolom azt, hogy béna. A közelmúltban
született meg a „My Wheels” ötlete, amit jó darabig
ízlelgettem míg végül úgy döntöttem, hogy megérkeztünk.
Gyorsan tisztázandó, hogy mit is jelent. Semmiképp sem azt, hogy „az én kerekeim”, mint ahogy a „hot wheels” sem forró kerekeket jelent, hanem kb. menő járgányt. A „My Wheels” jelentése az „Én Járgányom / Járgányaim”. Hogy miért maradtam angol névnél? Nos, egyrészt felvállaltan némi sznobériából, másrészt mert angolul sokkal jobban hangzik, mint magyarul. Most őszintén, ki hallgatná a világ legjobb bandájának a dalait, ha „Királynőnek” hívnák és nem „Queen-nek”?
Mi
változik?
Nos, ami a legfontosabbat, a tartalmat illeti: SEMMI! Maradunk a
szokásos stílusnál, a fotóknál és az írott, olvasni való,
ember és nem AI gyártotta tartalomnál, természetesen azon a
természetes, lassú fejlődési íven, ami eddig is jellemző volt
ránk. A videózást jobbára elengedtem, rettenetesen időigényes a
videók felvétele, szerkesztése, publikálása, nem is szeretem
csinálni. Van még pár kész videó, azokat valamikor elsütöm
talán.
A blog neve, a blog Facebook csoportjának a neve, a YouTube csatorna neve azonban igen – már ha engedi ezeket cserélni az összes érintett szolgáltató. Kutattam az ügyben, úgy tűnik hogy nincs akadálya, de sajnos csak azután fognak ezek kiderülni, ha megpróbálom.
Bejegyeztettem a www.mywheels.hu-t ami már egy ideje a blog főoldalára mutat.
Minden régi, Matchbox Memories-os URL megmarad! A legfontosabb, hogy a Google Blogger, „www.matchboxmemories.blogspot.com/valami” formátumú URL-jei is, így a számtalan link nem fog elveszni. A jövőbeni bejegyzések is ilyen URL formátumban kerülnek majd fel. Tehát a jó hír az, hogy semmin nem kell változtatnotok, mindent ugyanúgy értek majd el, mint eddig.
Hogy IT szakmázzunk kicsit: Ennek a legfőbb oka, hogy a Blogger sajnos két különböző Blogspot cím között nem kínál belső 301-es átirányítást. Meg lehetne elvben oldani egy script trükkel, de egyrészt kockázatosnak találom, mert a Google nem fejleszti a Bloggert, hanem inkább sorvasztja, ha megszünteti a kiskaput, 20 évnyi meló megy a levesbe. Másfelől a mywheels.blogspot.com foglalt is, nem működne.
Nos, mégegyszer: Köszi, hogy vagytok, olvastok, kommenteltek és együtt rajongtok velünk ezért a hobbiért!


















































