Amennyire én látom, a Matchbox viszonylag kevés katonai festésű – azaz olívazöld –, Superfast-jából meglepően sok a Mercedes-Benz termék. Ráadásul ezek is az errefelé ritkább és ezért méregdrága Twin Pack-ekben láttak napvilágot és hogy még durvább legyen a helyzet, ezek a katonai cuccok a Twin Pack-eken belül is a drágábbak. Óvatosan mozgok csak ezen a területen anyagi okokból, ezért nagy öröm, ha sikerül rátennem a mancsom egy új darabra. Areh 1979 és 1980 közé teszi azt a TP-14-et, ami a Mercedes-Benz Binz Ambulance és a Mercedes-Benz 300SE „besorozott” változatát tartalmazza. (Csendben megjegyzem, hogy Areh hiánypótló munkája pont a Twin Pack-ek esetében kicsit pontatlan, de jobb forrás híján higgyünk neki.) A két járgány azért is érdekes, mert sok változatuk létezik. Alapvetően mindkettő, mint Regular Wheel látta meg a napvilágot, de a Superfast-ra váltás keretében több részletük is módosult, majd aztán kivonták őket a sorozatból. A Binz-ben eredetileg volt hordágy és nyitható volt a hátsó ajtó. A hűtőrács és a két első lámpa az indexekkel az alvázból nőtt ki, és így „krómszínű” volt. A katonai változaton – de létezik ilyen polgári fehér is – már nem nyitható a hátsó ajtó, és csak a hűtőrács nyúlik ki az alvázból. A 300SE hasonlóképp először a nyitható oldalajtóit hagyta el a Superfast tranzíció során, aztán a nyitható csomagtartóját is. Érdekes gondolat, hogy pont egy kétajtós kupé lenne vezérkari autó, de fogadjuk el, hogy a Matchboxokat tervező mérnököknek is pont olyan nagy volt a fantáziája, mint a gyerekeknek, akik aztán a késztermékeket tologatták. Lehetséges, hogy bakot lövök, de én úgy tudom, hogy a két kocsi polgári változata, melyeket az 1-75 sorozatban készítettek, a vékony fajta Superfast kerékkel készült, míg a Twin Pack-ben széles, de kis méretű Superfast kerekeken guruló változatokat csomagoltak. További érdekesség, hogy mindkét autó alvázáról hiányzik az évszám – a helyén kis kitüremkedés látható csak.
2006/09/27
2006/09/17
Matchbox MB-66 Ford Transit
Megvan az a kisteherautó, amihez már majdnem illik arányaiban a Fork Lift Truck, amiről bővebben itt olvashatjátok, amit összehordtam. A Ford Transit az MB-66 -os sorszámot viseli az alvázán és 1977-es dátumot. Csodálkozik valaki, hogy az első katalógus, amiben szerepel az 1978-as? Érdekessége, hogy a plató egyik oldalfala „le van nyitva”. A rakomány „Fragile Spares” (Törékeny Pótalkatrészek) feliratot visel és gyárilag is befőttesgumi hivatott a helyén tartani.
A platót már a gyárban lehajtották nekünk.
Transit villástargoncával. Majdnem jó méretben.
2006/09/10
Matchbox MB-39 Mack CH600 és CCY05 C-M Convoy Collectibles – Labatt Blue Mack CH600
Sikerült ismét olyasmibe belenyúlnom, mint a Spectrum esetében: Valami olyasmi tetszik, ami nincs sehol dokumentálva, de igyekszem összeszedegetni a puzzle kis darabjait és a vége az lesz, hogy előbb-utóbb én tudok a legtöbbet a környéken a témában. (Csak szerényen, mint az ibolya…)
Az eBay-en korábban is láttam már Convoy Collectibles modelleket, de lövésem sem volt, hogy pontosan mik ezek. Csak az volt biztos, hogy 25-60 font között mérték őket. Aztán belebotlottam párba olcsón. Az esélytelenek nyugalmával licitáltam és nyertem. Így már tudom, hogy mi fán terem a Convoy Collectibles. Gyakorlatilag ugyanazok az 1:100-hoz közeli méretarányú kamionok, mint a „sima” Convoy sorozat, csak éppen alaposan feljavítva. Ezek már nem játékok, egyértelműen gyűjtendő darabok. Egyébként érdekes, hogy a Charlie Mack féle enciklopédia is egy kalap alatt tárgyalja a Convoy és a Convoy Collectibles modelleket, egyedül a gyári jelölések (CY/CCY) adnak némi támpontot.
A vonatatók alváza és felépítménye megegyezik, de a festésük, a kiegészítők és a kerekek különböznek. A mellékelt képeken a Mack CH600 Aerodyne két változata látható. A fehér az eredeti, 1990-ben az MB sorozatban debütált (MB-39), vontatmány nélküli változat. Természetesen a Matchbox itt is hozza azt a zavarba ejtő szokását, hogy az alvázon a fenti dátum szerepel, de csak az 1991-es katalógusban jelenik meg először. Jól látszik, hogy a kék színű Collectibles változat mennyivel finomabb fényezést és festést kapott. A lökhárítók, a hűtőrács, üzemanyagtankok, a fényszórók, szélvédőkeretek, de a karosszéria apróbb részletei is hangsúlyosabb festést kaptak. Feltűnő részlet a két visszapillantó tükör és rajtuk – mondjuk pont az a részlet szerintem túlzás – a feltűnő CB antennák. Mások a kerekek is. A játékszernek szánt darabon a jól ismert, nyolcküllős kerekek vannak, elől-hátul azonos méretűek. A Collectibles kivitel króm felniken és azokon gumi kerekeken gurul. Az első tengelyen lévő kerekek nagyjából fele akkorák, mint a hátsók.
Óriási az eltérés a vontatmányban is. A Convoy Mackre egy Ford Aeromax vontatóról kölcsönzött, „box truck” vontatmányt kapcsoltam, aminél a Collectibles vontatmánya – mely alvázán Matchbox Ultra feliratot visel – lényegesen hosszabb. De nem ez az egyetlen különbség. A vontatmány kézzel festett, teljes egészében fémből készült – beleértve a hátsó ajtókat is. A kerekek ugyanolyanok mint a vontatón és lényegesen hátrább helyezkednek el, mint a játékszer javarészt műanyag utánfutóján. Apró kiegészítőket is kapott, mint például sárvédő gumikat, lökhárítót és világítótesteket, felhajtható támasztó lábat és pótkeréktartót.
A kanadai sörmárka színeire festett Mack CH600 Aerodyne és vontatmánya egy felirat nélküli, fekete műanyag talapzatra csavarozva érkezett, de ez nem mindegyik Collectibles modell tartozéka. Maguk a modellek teljesen dísztelen, fehér papírdobozban érkeznek, melyeken belül masszív, hungarocell doboz gondoskodik arról, hogy ne sérüljenek meg a szállítás során.
Mack CH600 Aerodyne-ok egymás között. Na, melyik lehet a Collectibles?
Fedezze fel az apró különbségeket!
A sörös nagyobb.
Több részlet, fantasztikus festés.
Igen, másik oldaluk is van.
Egy közeli a pótkeréktartóról, meg a felhajtható támasztólábról. Ez utóbbi, ha le van hajtva, akkor gyakran nem akaródzik neki felhajtódni, ha meg mégis sikerül, akkor nem szeret ott maradni. Megoldás: NEM PISZKÁLNI!
2006/09/08
Motor City Online tribute - Part 1.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fantasztikus MMO autós játék. A Motorcity Online maga volt a non-plusz ultra minden amerikai autó megszállott számára, a tuningolás, mindent szétszedés és összerakás lehetőségével, megunhatatlan. Aztán… Aztán idő előtt lelőtték, mert pénzügyileg kudarcnak bizonyult. Óriási ostobaság volt, de csak az USA-ban forgalmazták. Ott, ahol a tuningolt import verdák a menők, a klasszikus amerikai vasak a fiatalok szerint csak a lúzer nagypapáknak meg a mexikói bevándorlóknak valók. Nem is értem az Electronic Arts-ot – a kiadót – az online bétateszt tele volt európaiakkal. Lehet, hogy csak az időeltolódás miatt, de a bétában sokkal több európait láttam, mint amerikait. Kedves emlékként őrzöm, mikor a nagyszájú „Suomi Power” nevű fiatalembert aláztam szénné. De nem ide akartam kilukadni.
A játék miatt szerettem meg a Ford A Model-t. A T Model, melyet 19 évig gyártottak, elsöprő siker volt, de 1926-ban a konkurensek már több luxust, fejlettebb autókat kínáltak ugyanazért a pénzért. A cégnek lépnie kellett. A finoman szólva is ősi T-hez képest az A óriási lépés volt előre. Az első autót 1928-ban láthatta a nagyközönség, és bár csak négy évig gyártották, igencsak népszerű volt. V8-as motorral szerelt változata volt az első, az átlagember számára is megfizethető nyolchengeres. A második világháború után az autó ikonná nőtte ki magát, hiszen olcsó és nagy számban rendelkezésre álló alapot kínált a szárnyait bontogató Hot Rod szubkultúrának. A Beach Boys „Little Deuce Coup”-ja pedig végképp halhatatlanná tette.
A Ford A-t rengeteg változatban gyártották, kétajtós, négyajtós, keménytetős, vászontetős, kupé, platós és dobozos kisteherautó egyaránt készült.
Ez utóbbiból számtalan különböző festésű látott napvilágot a Matchbox logó alatt. Úgyhogy akad, aki pont ezeket gyűjti. Igazából sohasem fordítottam nagy figyelmet az MB-38-nak. Szokás szerint kavar van az évszámokkal. A Model A-k alvázán 1979-es dátum olvasható, de legelőször az 1981-es katalógusban szerepel.
(Folyt. Köv.)
A játék miatt szerettem meg a Ford A Model-t. A T Model, melyet 19 évig gyártottak, elsöprő siker volt, de 1926-ban a konkurensek már több luxust, fejlettebb autókat kínáltak ugyanazért a pénzért. A cégnek lépnie kellett. A finoman szólva is ősi T-hez képest az A óriási lépés volt előre. Az első autót 1928-ban láthatta a nagyközönség, és bár csak négy évig gyártották, igencsak népszerű volt. V8-as motorral szerelt változata volt az első, az átlagember számára is megfizethető nyolchengeres. A második világháború után az autó ikonná nőtte ki magát, hiszen olcsó és nagy számban rendelkezésre álló alapot kínált a szárnyait bontogató Hot Rod szubkultúrának. A Beach Boys „Little Deuce Coup”-ja pedig végképp halhatatlanná tette.
A Ford A-t rengeteg változatban gyártották, kétajtós, négyajtós, keménytetős, vászontetős, kupé, platós és dobozos kisteherautó egyaránt készült.
Ez utóbbiból számtalan különböző festésű látott napvilágot a Matchbox logó alatt. Úgyhogy akad, aki pont ezeket gyűjti. Igazából sohasem fordítottam nagy figyelmet az MB-38-nak. Szokás szerint kavar van az évszámokkal. A Model A-k alvázán 1979-es dátum olvasható, de legelőször az 1981-es katalógusban szerepel.
(Folyt. Köv.)
1938-as "3 Window" kupék az MCO-ból
"Munka közben" - Ford A Model
NRFB
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)