Előttem az utódom – Part II.

Sántít kicsit a cím, de felvállalom – alább majd kiderül, hogy miért. A Matchbox a Mattel idők előtt nem nagyon birizgálta a Bajor Motorművek termékeit. 1976-ban jelent meg a 3.0 CSL – e sorok egyik tárgya – 1981-ben az M1 – a bajorok balsorsú szuper-sportkocsijának külön cikket szándékozom szentelni majd egyszer –, aztán 1985-ben az E30 323i. Később, már Mattel fennhatóság alatt persze sorban jöttek és jönnek az egyéb BMW modellek, de ezeket már nem tartom igazi Matchboxnak, nincsenek is meg és így tovább. Az „előttem az utódom” sorozatba csak attól került pont ez a két járgány, mert mindkettő bömös. Más nem igazán köti össze a CSL-t és az E30-at. A 3.0 CSL a BMW Motorsport részlegének első munkája. A „Batmobil” becenév a versenyváltozat jókora hátsó szárnya miatt ragadt rá. Szép sportsikerek fűződnek a géphez. Az első BMW melyben ABS is volt, 1973 és 1979 között ötször nyerte meg az Európai Túraautó Bajnokságot. Ez azért felettébb érdekes, mert a gyártása 1975-ben fejeződött be, hogy átadja a helyét az utód hatos sorozatnak. Köszönhetően a BMW hathengeres motorja folyamatos fejlesztésének – mely a hengerenkénti négyszelepes megoldásban csúcsosodott ki –, és a 3,2 literes lökettérfogata 3,5-re nőtt, a kezdetben 340 lóerőt produkáló versenyszörnyeteg végül már 430 mént eresztett a hátsó kerekekre. A versenyváltozat homologizációjához szükséges volt, hogy az utcai változat is megkapja a nagyobb motort. 1974-ben az utcai CSL a 3,2 literes erőforrással már 206 lóerőt produkált. Az autó Matchbox-féle értelmezése szerintem nagyon bénára sikeredett. Szerény véleményem szerint a narancssárga, nyitható ajtós kisautó köszönő viszonyban sincs az eredetivel! Hol van a határozott cápaorr, mely annyira jellemző a korabeli bömösökre? Vagy a csónakszerűen lefelé ívelt karosszéria? A Matchbox a valódi gyártás után egy évvel debütált – legalábbis az alvázán olvasható dátum szerint, és meglepő módon az első katalógus is, amiben felbukkan az MB-45, az 1976-os. Areh is csak két változatot jegyez, a mellékelt képeken is látható narancssárgát és egy rendőrségi festésűt.Stinger komával – helyiérdekű BMW szakértőnkkel – először egyetértettünk abban, hogy márpedig ilyen állat nincs is, mert a tisztességes E30-as kabrió az biza bukókeret nélküli szivar. Aztán rá kellett ébrednünk, hogy az internet jó barát és megleltük az eredeti képeit is. A Baur-Cabrio tényleg ilyen. Mint az az autóiparban oly gyakori, a hármas sorozatú E30-as BMW-k rongytetejű változatát a Baur nevű cég is készítette. Ebből kifolyólag az alváz szerint 1985-ben debütáló, de először csak az 1986-os katalógusban szereplő MB-39 korrekt reprodukciója gyermekkorom álomautójának. (Az eredetit csak a közelmúltban sikerült kipróbálnom.) Areh számos festési változatot jegyez, ami nem csoda, mert Twin Pack-ban, de még Convoy Action Pack-ben is felbukkan – ez utóbbiban mint az autószállító kamion egyik „utasa”. Ez utóbbi szépen kivitelezett, korrekt miniatúra, az előbbi azonban egyáltalán nem az.

"Gyere Batman..."

"száljunk be a Batmobilba!"

Kár, hogy a Matchbox köszönő viszonyban sincs ezzel az eredetivel. Természetesen nem a hátsó szárnyra és a spoilerekre gondolok!

E30 323i kabrió Matchboxban...

...és eredetiben. Mindkettő nyammm!

Kettecskén

Mégkettecskébben

Matchbox rajongói mobil

Kicsit rajongó? Igaz, hogy Mattel féle, kortárs Matchbox-okkal ékesített, amiket én alapvetően ipari hulladéknak gondolok, de akkor is kafa. Ytse lelte fel. (Mivel ez az átok már megint tojik megkattinthatóan megnövősre kitenni, itt az eredeti kép.)

Rend a lelke...

Nekiduráltam magam és 2006 legvégén kipakoltam a gyűjtemény feldolgozatlan darabjait, átcsoportosítottam a dobozokat és átrendeztem a tartalmukat. Mivel nagyjából rájöttem, hogy hogyan tudok elfogadható képeket készíteni - köszönet Greg Apónak a tippekért -, a rendrakás után valószínűleg felgyorsulnak itt az események. Már csak idő kell majd hozzá, hogy gyárthassam a postokat szép sorban. A mellékelt képen a már kipakolt, de még dobozolatlan állapot látszik. Bevallom engem is meglepett a mennyiség! ;-)

ur-Quattro Extravaganza

1980 volt az év, amikor a Genfi Motorshow-n bemutatták azt az autót, mely mindörökre megváltoztatta a rallye világát. Az első, széria, nagyteljesítményű személyautót, mely állandó öszkerékhajtással rendelkezett: az Audi Quattro-t. Mivel az Audi az évek során számos modelljénél használta a Quattro nevet, az eredeti, ős-Quattro-t a szépséges négyszögletes kupét ur-Quattro-nak szokás nevezni. Hogy miért, az tán még meglepőbb. A német nyelvben az első, ember építette város – mely mezopotámiában állt – nevét az „eredeti” szó szinonimájaként használják.

A Matchbox 1982-ben jelenteti meg az MB-25-öt… illetve… szóval tudja a fenyő, hogy mikor, mert a régi jó szokásnak megfelelően az alvázon 1982-szerepel, de az első katalógus amiben felbukkan a 83-mas. Mivel az az év, amikor tíz éves lettem más miatt is kedves a szívemnek – a Sinclair Research ekkor dobta piacra a ZX Spectrum-ot –, egyezzünk ki az első dátumban! Areh négyféle festés változatot tart nyilván – plusz egy ötödiket, melyen másfajta kerék van, mint az összes többin – és örömömre ebből három meg is van. Bánatomra viszont kettő meglehetősen bánatos állapotban. Pont a két versenyfestésű verzió az ami eléggé kopottas, így kis fantáziával futamokon szerzett sérülésnek is gondolhatjuk a festés folytonossági hiányosságait.

A Matchbox-féle értelmezés érdekessége, hogy ingolstadti – az Audik szülővárosa – rendszámot kapott. (IN – NA 3)

Matchbox Michelob Kenworth Cabover

Ami a Kenworth Cabover-t illeti, sok hozzáfűznivalóm ehhez a modellhez nincs azokhoz képest, amit a korábbi Kenworth Cabover-eknél már leírtam (Jiffy Lube, Moosehead). Ami meg a sör részét – merthogy ez is söröskocsi – illeti a dolognak: A Michelob állítólag szuper-prémium lágersör, ugyanattól az Adolphus Busch-tól, akinek a Budweiser-t is köszönhetjük. Itt a mese vége, a lényeg a képeken van.

Matchboxon kívüliek: Corgi Juniors U.S. Van

Változatlanul vallom, hogy a Matchbox az igazi, de néha-néha, be-becsúszik egy-egy „Matchboxon Kívüli” darab is a gyűjteménybe. Jobbára azért, mert része valami csomagnak, amit valamelyik online aukciós oldalon kótyavetyél el valaki, aztán már nincs lelkem megválni tőle, mert tulajdonképpen tetszik. Jelen darabok kivételt képeznek. Pgyuri cimbinél csorgattam rá a nyálam a Corgi Juniors furgonokra, ő meg volt olyan gáláns, hogy nekem ajándékozta őket. Az apropó, hogy kora kisiskolás éveimben a Charlie Angyalai sorozat logóját viselő kis járgány legalább akkora májerség volt, mint később egy olcsó tajvani Walkman koppintás, vagy kvarcjáték. A Corgiról túl sok mindent nem tudok azon túl, hogy éppúgy Brit cég, mint a Lesney – a Matchbox-ok eredeti gyártója – volt és ezt is csak a Wikipediáról tudom. Ami a járgányokat illeti, azt gondolom, hogy az 1980-as évekbeli Chevrolet Van-t mintázzák, de a U.S. Van felirat úgy kerülhetett az aljára, hogy nem akarták, vagy nem volt pénzük a Chevy licencet megvenni. Vagy nem adták nekik – ki tudja? Minél többet nézem, egyre inkább úgy tűnik, hogy picit elrontották az arányokat és túl szélesek. Azzal együtt szép emlékek fűződnek hozzájuk, klassz játékok!

U.S. Van Charlie angyalai ...

... és Adidas logóval

Kéne 2000 euró...

Nincs valakinek 2000 eurója? Ennyiért kínálják ugyanis ezt a pre-production, soha meg nem valósult Convoy modellt az eBay-en. Nem is tudom, hogy sírjak, vagy nevessek. Azzal együtt kár, hogy nem lett belőle semmi, mert nekem tetszik.

Jiffy Lube Kenworth Cabover

A Matchbox különböző tulajdonosok közti vergődése és a különböző földrészeken piacra dobott változatok érdekes eredményeket szültek. Ez a darab több szempontból is érdekes. A Kenworth vontató első kerekének felnije teljesen eltér a Moosehead Kenworth Cabover-en lévőtől – pedig az Convoy Collectibles kiadású –, de a Convoy sorozat Kenworth Caborver-én lévőtől is. Ezzel szemben ez, a Jiffy Lube vontató valami más. Nem vagyok dobozgyűjtő, de ennek a darabnak ez a része is igencsak érdekes és magyarázatot is ad arra, hogy mi ez. A Premiere Collection feliratú apró dobozt – mely olyan pici, hogy az ember nem is érti, hogy hogyan férhet bele ez a szerelvény – amerikai kiadásnak gondolom. A rajta lévő „C.O.E.” rövidítést nem tudom igazán mire vélni. Collectors Edition? Cabover valami? Passz! Cserébe a tréler is érdekes. Ez az első – és mindezidáig egyetlen – olyan vontatmány a birtokomban, amit a Convoy Project Super Star Transporter néven emleget. Bevallom, hogy szerintem ez az első jele a Matchboxoknak a jelenlegi, jobbára igénytelen kivitelű modellpalettája felé vezető útnak! A lefelé nyíló, rámpa stílusú ajtó, a régebbiekéhez képest igénytelen kidolgozású és gyenge minőségű műanyagból lévő doboz még akkor is kiábrándító, hogyha a Collectibles-ére hajazó, tetővilágítást mintázó festést kapott. Szeretem a gyűjteményem precízen dokumentálni, de ez a darab homokot szór a bürokratizmusom gépezetébe. Elképzelésem sincs, hogy mi lehet a „típusjele”! Talán a 32814-0911 a dobozról? Újabb passz!

Az ablakok nem színezettek, belteret ennek ellenére sem kapott

Raktérajtó zárva ...

... és nyitva

Semmi részlet nincs kidolgozva az ajtón

Ebben a dobozban lakik

Sinclair Oil 1939 Peterbilt

Miért szerettem bele ebbe a Matchbox Collectibles modellbe első látásra? Egyfelől ugyanúgy 1:100 méretarányú, mint kedvenc Convoy sorozatom darabjai, másfelől gyönyörűen részletgazdag – valami olyasmi, mint a Convoy Collectibles sorozat –, de ami a legfontosabb, a rajta lévő Sinclair felirat. Persze az amerikai Sinclair Oil Company-nak semmi köze a nagy szerelem Sinclair Research-höz. Ahhoz képest, amit egy régebbi postban már leírtam, sok újat és okosat nem tudok mondani. Amivel ki tudom egészíteni az ottaniakat, az pár, a megszokott környezetben készített fotó és két további egy eredeti 1939-es Peterbilt vontatóról. Igaz ennek nincs dupla hátsó hídja, de a piros-fekete festése nagyon hasonló.

Matchbox Unimog extravaganza

Mindig meglep, hogy hány Mercedes-Benz típust dolgozott fel a Matchbox az évek során. Az Unimog mindig is az egyik kedvenc haszonjárművem volt, mert van benne valami az elefántokra emlékeztet – talán a budapesti utcaseprő gépek miatt. Kedvesen bumfordi jószág. Amit érdemes róla tudni, azt ebből a TotalCar cikkből meg lehet tudni.

Az első MB-49 1966-ból származik. Gumi kerekekkel, jócskán a Superfast éra előttről. Az én változatom sajna több sebből is vérzik. A gumikerekei lejárnak a kerékagyról és az alváza is rozsdásodik. 1970-ben a Superfast átállás évében elkészül a a nagykerekű MB-49 is. Az alvázat jelentősen módosították, de érdekes, hogy megmaradt az előző változat gumi pótkereke a tartóban. 1973-mas katalógusban váltja fel egy felettébb randa chopper motor az MB-49-et, de a TP-13-mas Two Pack részeként, katonai festéssel és egy löveg társaságában egészen 1980-ig gyártják.

1983-ban jelenik meg a szögletes Unimog, MB-48 képében. Érdekessége, hogy a komplett alváz műanyag, illetve a jókora hóeke az elején. Ez a változat is Twin-Pack része lesz (TP-112), az utolsó katalógus amiben megtaláltam az 1991-es.

Interstate ’76 Tribute

Az első dolog, ami eszembe jut erről a Mechwarrior 2 grafikus motorra épülő autós játékról: A PC történetének legjobb soundtrackje! Az alternatív 1976-ban játszódó autós akciójátéknak még csak véletlenül sincs Mad Max-es, posztapokaliptikus hangulata. Bár számtalan fegyver jelenik meg, a konfliktus oka az eldurvult olajválság. A történetben felbukkannak iskolabuszok és hamburgersütödék, végig szól a fantasztikus funky. Anno 1997-ben megjelent, teljesen lenyűgözött. Amikor 1999-ben az Activision meghívott Írországba egy fantasztikus kastélyba, hogy hamarosan megjelenő játékairól meséljenek fél Európa újságírói között nekem is, hol érdekelt engem a Mechwarrior 3, vagy a SiN? A folytatás érdekelt, az Interstate ’82 – ami aztán ha bukás tán nem is lett, de nem volt éppen sikeres.

Az Interstate ’76 egyik központi karaktere Taurus, a hatalmas afro hajkoronát viselő figura. Az ő autója Eloise, a játékban 1969-es Jefferson Sovereign, a valóságban pedig Lincoln Continental. Hogy ez utóbbiból milyen évjárat, arról gőzöm sincs, mert 61-től 69-ig tök ugyanúgy nézett ki a kezdetben 7, aztán 7,5, majd 7,6 literes V8-as csataszörny. A Lincoln volt a kor amerikai csúcsluxus járgánya, Lindon B. Johnson is ilyenen járt, de hogy mást ne mondjak, a John F. Kennedy-t is egy ilyenben merényelték meg Dallasban.

A Matchboxnál Areh szerint 1964-ben jelenik meg, természetesen mint Regular Wheel modell. (Nem tudok utánajárni a dolognak, mert az első katalógusom 1965-ből való.) Az viszont bizonyos, hogy egészen 1971-ig marad az MB-31 a sorozatban, vékony Superfast kerekekkel. Be kell lássam, hogy ezek a kerekek idétlenül nagyok a 74 az 1-hez arányú modellhez, de még mindig jobban néz ki, mint a már idézett Areh-nél látható széles Superfast kerekű változat, amihez teljesen új kerékjárati íveket kellett vágni a karosszérián, teljesen tönkrevágva a modellt. Olyan, mint valami őrült pimpelés áldozata. Számomra a vékony Superfast kerekű változat az „igazi”, lévén gyerekként ilyenem volt. Az összes kerékváltozatú Lincoln csomagtartója nyitható, ami azonnal áldozatává szokott válni a gyerekkéznek. Ja igen! Még egy ilyen ronda színű – valami óarany szörnyűség – Matchbox talán nincs is másik!

Ilyen a valódi.

Az Interstate '76 Nitro Riders intrója.

Matchbox Fiat 1500

A Matchbox cakk-pakk kétszer nyúlt Fiathoz. Egyszer 1965-ben, jelen sorok alanyához, aztán ehhez az Abarth-hoz 1982-ben. Vajh' miért? Érdemes elkukkantani Areh-hez, mert az ő oldalán lévő, azonos színű darabhoz képest az enyémen pont fordítva van a tetőn a csomag. Gondolom ez csak attól függ, hogy éppen hogy esett a kezébe a kis műanyag izé, a Lesney gyárban dolgozó néninek. Az utolsó Regular Wheels évből 1969-ből az 1-75 UK Guide katalógusában már nincs benne, de a nekem – szkennelve – meglévő német katalógusban még ott van. A kezdetekről pedig kénytelen vagyok Areh-nek és a saját katalógusgyűjteményemnek hinni, mert ennek a járgánynak az alvázán sincs keltezés. A korábban tárgyalt Ford Corsair-hez hasonlóan ez is viszonylag apró 64 az 1-hez arányú, kisebb, mint a későbbi MB autók. Szépséges Regular Wheels modell ez is, szinte tökéletes állapotban.

Jól megpakolt a tetőcsomagtartó

Vonóhorog is akad

Így fest a valóságban.

Matchbox MB-45 Ford Corsair

Ahhoz képest, hogy a Regular Wheels modellek nem érdekelnek olyan nagyon, mostanság egész sokba szerettem bele. Bevallom a Ford Corsair-ről azt sem tudtam, hogy eszik-e vagy isszák. Persze a neten minden fent van. Rákerestem és egy olyan autót találtam, ami leginkább a későbbi – már nekem is ismerős – Ford Taunus-ra emlékeztet. Ami a Matchbox MB-45-öt illeti, az 1-75 Guide még éppen tartalmazza, hiszen a Regular Wheels utolsó évével (1969) indul. Sajnos az enyémről hiányzik a tetőcsomagtartó és a csónak, de ettől még szép modell, festett első fényszórókkal és hűtőráccsal. Az alvázon nincs keltezés, így kénytelenek leszünk elhinni Areh-nek, hogy a bevezetés éve 1965. Érdekes, hogy sokkal kisebb, mint a későbbi MB sorozatú autók, mindössze 71 az 1-hez méretarányú. Így viszont méretben sokkal jobban illeszkedik az 100 az 1-hez közelítő arányú – hé! Ez nem a TT játékvasút méretaránya pont? – Convoy kamionokhoz.

Ford Corsair, 1965-ből. Csak hét évvel idősebb mint én, és mégis mennyivel jobban néz ki!

Ugyanaz szemből. A tetőcsomagtartó és a csónak hiányzik a tetejéről, de gyönyörű a festett fényszóró és hűtőrács az elején.

Ilyen a valóságban.

Engem valamiért a későbbi Taunus-ra emlékeztet. De valószínűleg csak azért, mert ezt ismerem.