A hatvanas évek végéről,
és a hetvenes évekből származó japán autóknak van egy olyan
sajátságos bája, ami engem teljesen le tud venni a lábamról.
Egyáltalán nem értek hozzájuk, de csodálom a külső-belső
dizájnjukat. Ebből az érából származó kétajtós, Toyota kupé
a mai bejegyzés sztárja, egy alsó polcos gyártótól. Hozzá még
gyerekkori példányom is!
Corona Mark II hardtop
coupe (T70)
A
címben azt az elnevezést követtem, amit a kisautó aljára írtak,
de nevezzük nevén a gyereket, a pontos neve az, amit az alcímben
olvashattok. A Toyota Mark II kezdetben egy kompakt, később közepes
méretű szedán volt, melyet 1968 és 2004 közt forgalmaztak.
Természetesen idővel más karosszériaváltozatok is megjelentek, a
névhasználaton is változtattak de mindig a szedán, és a névben
a Mark II volt a hangsúlyos. A kilenc generációja közül mi most
koncentráljunk a legelsőre!
Az
1968 szeptemberében debütáló, első generációs Corona Mark II
afféle köztes modell volt, ügyesen beillesztve a kínálatba a
valamivel kisebb és kevésbé jól felszerelt Corona fölé és a
Crown alá. A négyajtós szedán kódneve T60. Nagyon nem akarok
elkalandozni a post tárgyától, de említésre méltó, hogy
akkoriban ez volt a Toyota kínálatában az egyetlen típus, melynek
pickup változat is volt. Mi több, duplakabinos, de még mindig
kétajtós verzióban is kínálták, ami egy eléggé érdekes
megjelenésű autót adott ki.
Az
1965-ben piacra dobott Crown 1600GT hardtop kupéra épülő Mark II
hardtop kupét 1965 szeptemberében mutatták be – ennek a kódneve
a T70. Kétféle felszereltségi szint és kétféle motor közül
választhatott a kedves vásárló. A csúcsot az 1900SL (Sport
Luxury) képviselte, az olcsóbb kivitel az 1900 Deluxe volt. Az SL
olyan hívságokat is felvonultatott, mint a motoros
odalablak-mozgatás, fűtőszál a hátsó ablakban. Négyféle
színből állt a választék, de a beltér mindenképp fekete volt.
A műszerezettség tekintetében nagyon is jól felszereltnek
számított. Alapáras volt a kör alakú fordulatszámmérő,
sebességmérő – jóhogy –, feszültségmérő, hűtővíz
hőmérő, olajnyomásmérő és természetesen üzemanyagszint
kijelző. A Deluxe-hoz szintén négyféle színpaletta társult, a
beltere lehetett piros, vagy szürke, de az 1970-es években divatos,
egészen „Lada-stílusú” sebességmérője volt, vízhőmérővel
és üzemanyagszint kijelzővel.
Mindkét
felszereltségi szint ugyanazt a négyhengeres, SOHC, 8R-C kódjelű motort
kapta, mely maximum 109 lóerőt adott le 5500-as fordulaton, de a
maximális 174 Newtonméteres nyomatéka már 3600-as fordulaton
rendelkezésre állt. (Ezek az Kaliforniába szánt modellek adatai.)
A Mark II a hátsó kerekeit hajtja, de az piaconként eltérő, hogy
hány sebességes és milyen kialakítású váltón keresztül!
Japánban a manuális váltó lehetett négy- és háromsebességes
is, míg az automataváltó csak kétsebességes. A háromgangos
automatával csak az exportpiacokra gyártották! A „születési
helyén” még Toyopetnek hívták, az exportpiacokon viselte a
Toyota nevet.
1969-es
szeptemberében a kupé kap egy ráncfelvarrást. Az 1900SL lesz az
alapmodell melyhez társul az 1900GSL és az 1900GSS is. Az utóbbi
erősebb motort is kap. 1972-ben váltja a második generáció.
Azt
gondolom, hogy a Matchbox Memories egyik egyedi vonása, hogy mindig
igyekszünk katalógusokat is prezentálni a bemutatott kisautók
eredetijéről. Az alább látható USA brossúrát a forrás az
1970-es modellévre datálja, tehát 1969-ból való kell, hogy
legyen és még pont azt a premierverziót mutatja, ami minket
érdekel. Ugyanakkor a
Toyota japán oldalán található egy egészen szenzációs
katalógusgyűjtemény is, amivel kapcsolatban arra biztatnálak
benneteket, hogy semmiképp se hagyjátok ki, lapozgassátok végig!
Saját kútfőből?
Érdekesen
ellentmondásos darab. Magának az öntvénynek a minőségével én
teljesen elégedett vagyok és rá merem fogni, hogy felveszi a
versenyt gyerekkorom „pedigrés” kisautóival. Még az alváza is
fém. Ugyanakkor az összeszerelés minősége gyalázatos! A hátsó
futómű gyárilag leszakítva érkezett hozzám – becs' szó nem
én voltam – és a szélvédő is furán áll benne, ami leginkább
a hátsó ablakon látszik. Gyanítom ez az impozáns fényhíd
pontatlan belső rögzítése miatt van, egyszerűen lenyomja a másik
műanyagot. Civil változata is van, 10 körüli változatot adnak ki
a különböző szín- és kerékváltozatok.
Hogy
úgy fogalmazzak, a Playart szellemiségétől nem áll távol, hogy
más kútfőből merítsenek. Sokkal jobban kéne ismernem a
távol-keleti kisautók világát, hogy magabiztosan ki merjem
jelenteni, hogy másolták-e valakiről a Mark II értelmezésüket,
vagy sem. Az biztos, hogy a Tomica is megmintázta a típust, de az ő
feldolgozásuk nyitható ajtókat is felvonultat, illetve az
első-hátsó lökhárítók is az alvázzal képeznek egy
alkatrészt. Hogy a Playartnál vettek-e mintát a Tomicáról? Nos,
erre a válaszom egy magabiztos „talán”.
Tomica Toyota Corona Mark II hardtop coupe. (Kép: eBay)
Az a kérdés is felmerül, hogy a Mark II kupé hiteles-e mint rendőrautó. Próbáltam kideríteni, hogy a szigetország rendőrei használtak-e Mark II-kat. Nos, úgy fest, hogy későbbi generációs, négyajtós szedánokat igen. A Yonezava készített 1:43-as méretarányú Diapet Mark II kupé járőrautót – már a ráncfelvarrás utánit. Sőt, a Tomy is dobott piacra második generációs Mark II kupéból fekete, Kojak-lámpás, jelöletlen rendőségi járművet – mocskosul vagány amúgy. De úgy tűnik, hogy az első generációs Mark II mint járőrautó teljesen légbőlkapott.
Elfogult vagyok vele, hiszen gyerekkori példány és összeszerelési bajai is vannak, de szívemnek kedves kisautó!
A króm nem pótolható semmivel. Szürke műanyaggal meg végképp nem. Hallod Mattel fiam? #regenmindenjobbvolt
A kisautókon az eltúlzott méretű fényhidak mutatnak jól. A Playartnál támogatták a fényhíd-ipart!
#regenmindenjobbvolt
Már leszakított hátsó futóművel vettem ki a dobozból. El is voltam miatta szontyolodva, emlékszem.
A szélvédő műanyag alkatrészét, a fényhíd pontatlan rögzítése nyomja le. Ilyen összeszerelési nyűgjei vannak, közben az öntvény remek és még az alváza is fém! #regensemvoltmindenjobb
Króm... Ja, már mondtam.
A kisautó civil változata gyakoribb, 10 körüli verziója van, amit a fényezés a kerékváltozatok adnak ki.
Japán rendőrei későbbi generációs Mark II szedánokat biztos használtak, de hogy első generációs kupéval felszerelték volna őket, arra nem találtam bizonyítékot. Mondjuk ez nem is japán "egyenruha"...
A 17-es rendőrőrs valószínűleg fantáziaországban terül el. De ettől ez még egy klassz játékszer.