Matchbox MB-34 Volkswagen Camper

Szaporodnak nálam az olyan modellek, amikről régen elkönyveltem, hogy „áhh, nekem ilyenem sohasem lesz”. Aztán mégis. Ezek főleg a regular wheel sorozatból kerülnek ki – tiszta szerencse, hogy ezekről már régebben kinyilatkoztattam, hogy nem birizgálják a fantáziám, merthogy gyerekként kimaradtak.

Állítom, hogy vannak olyan autók, amikről még az is azonnal, első blikkre tudja mik, akiknek semmi közük az autókhoz. Ezek az autóipari gizai piramisok, vagy Eiffel Tornyok nagy részét megmintázta a Matchbox és párat már én is bemutattam, példának okáért a VW Bogarak és a Minik egy részét. Nos, a VW kisbuszok is pont ilyen, „még a nagymamám is tudja mi ez” autók. A típusismertetőt ezért teljesen feleslegesnek tartom, aki viszont szeretne ebben az ügyben képződni, az semmiképp se hagyja ki a TotalCar virágkorából való – kokós virággyerekek, vidám téli dürrögése mentesített, cenzúrázott – videót, a Transporter ötvenedik születésnapjára keletkezett cikket ugyanettől a periodikától, illetve a Wikipédia ide vonatkozó bejegyzését – itt bónusz fotóval az eredetiről.

A Matchbox története során előszeretettel dolgozta fel a különböző Volkswagen kisbusz típusokat. Elég ellentmondó információk állnak rendelkezésre a különböző forrásoknál, meg a nekem meglévő katalógusokban, ezért minden következő évszámot az AS/2-es szabvány (Ahogy Sikerül, de azt is oszd el kettővel) szerint vegyétek pontosnak. Az első a sorban az 1957-es kiadású MB-34 volt, ami Volkswagen Micro Van fedőnéven futott és a Volkswagen Type 2 alias Transporter 1 – röviden T1 – kisárú szállító verzióját mintázta. Egyszerű modell, se szélvédői, se belső tere, se ablak a hátsó rakodóajtón, ráadásul messze túl a megfizethetőség határain. Ez egészen 1961-ig szerepelt a sorozatban. 1962-től 1966-ig ismét T1 volt az MB-34, de már mint Volkswagen Caravette. (Hogy ezek a fedőnevek mit jelentenek, a Wikipédiát ajánlom figyelmetekbe, bár gyanús, hogy ezt valaki elszúrta. A VW-nél Caravelle van, nekem 65-től van katalógusom, amiben konkrétan Volkswagen Camping Car van. Szóval hogy tényleg ez van-e az aljára írva, vagy Areh szúrta el, azt nem tudom. A Kéznek is szemet szúrt, ő meg elég precíz gyerek.) Oldalán kétszárnyú ajtó engedett betekintést a bent elterülő két, egymással szembe fordított üléssorra és a köztük lévő asztalkára. A tetőn jókora ablak futott végig, de már rendesen szélvédővel, csakúgy mint elől. 1967-ben és 1968-ban is MB-34 marad a T1, de már mint Volksvagen Camper. Ezzel el is érkeztünk ehhez a verzióhoz, melynek a közelmúlt óta vagyok boldog tulajdonosa. A Caravette-hez képes ez egy emelt tetőt, azokra meg hat oldal- és egy tetőablakot kapott. Érdekes hogy 1969-ben és 1970-ben is megmaradt a Camper, de a magasított tetőt – ki tudja miért – lejjebb eresztették és eltűntek róla az oldalablakok. 1970-ben is regular wheel volt a camper, amennyire én tudom Superfast verzió nem készült belőle és valószínűleg jól tudom, mert az előbb linkelt katalógusrajzon ott a megjegyzés, hogy „nem-Superfast”.

Az én példányom már eléggé ütött-kopott, de az ajtói hiánytalanul megvannak, ami ezeknél a modelleknél minden, csak nem jellemző. Érdekes, hogy a Camper középső részében kiképezték a bútorzatot – mint ahogy arra már kitértem – de a vezető munkahelyét, illetve a hátsó traktust már egyáltalán nem. Ezt az apróságot leszámítva szerintem kifejezetten szép és jól kidolgozott ez a negyven év körüli modell.

Matchbox MB-34 Volkswagen Camper. Úgy negyven év körüli.

Ezt az emelt, ablakos tetejű verziót két évig gyártották.

A kétszárnyú ajtó belátást enged a belső térbe.

Itt-ott kicsit ütött kopott már, de minden porcikája egyben van.

Szépen kidolgozott, részletes regular wheel modell.

Matchbox MB-72 Ford Supervan 2 - UPDATE

Még júliusban foglalkoztam az 1985-ös, vagy 1987-es kiadású MB-72 Ford Supervan 2-vel és akkor egybehangzó véleményünk az volt, hogy kisteherautóban ez egészen vadállat, kár hogy a Ford szétbontotta, amikor már nem volt rá szükségük. Azóta bővült a készlet és British Petrol benzinkút kapcsán elő is vettem őket.

Hogy miért? Nos, a BP valamikor a nyolcvanas évek vége felé, Európában több országban is árult spéci, BP-promó festésű Matchbox kisautókat a benzinkútjain. Hogy pontosan hol, azt nem tudom, de Angliában és Hollandiában bizonyosan, de nagy valószínűség szerint további országokban is. Ilyen már szerepelt e lapokon, a Nissan 300 ZX-ből van egy ilyen verzióm. Abban a postban nem hangsúlyoztam a spéci BP festés mibenlétét, viszont feltettem egy képet a bontatlan BP-s blisterekről, amit az eBay-en leltem. A sárga alapszínű, BP-versenycsapat kísérőautónak látszó MB-72 is ebből a sorozatból való. A Matchbox készített nála sokkal szebb – kevésbé csiricsáré – MB-72-ket is, de nekem igazából ez is tetszik, egy rallye csapat járművei ilyenek.

A másik ez alkalommal megcsodálható verzióról – amiről csak egyetlen képet mertem feltenni – konkrétan azt sem tudtam, hogy létezik, míg meg nem láttam egy eBay aukción és ha már vettem egy s mást az embertől, elhoztam ez is. Nos, mit szépítsem? Ez bizony ronda! Olyan, mint egy zs-kategóriás utazócirkusz egyik járműve, melyben Ludmillát, a számoló oroszlánt és Kokót a tüsszögő tevét szállítják a szezonban. Esetleg még a "Super Gyorst" üzemeltető csapat járműveként tudom elképzelni. (E!) Higgyétek el, ez az egy kép bőven elég róla!

MB-72 Ford Supervan 2, British Petrol festéssel. Bár úgy veszem észre, hogy ezeket a darabokat is az 1-75 sorozat részének tekintik, ugyanakkor Code 2-ők is.

Nem a ti készüléketekben van a hiba, tényleg némileg elmosódott a festés rajta.

Ha már BP az a töltőállomás, hát gondoltam előveszem.

Egy picit jobbra dől az egész szerkezet, mert a futóművét hibásan rakhatták össze. Az alváz jól áll, a tengelyek állnak el. Amúgy alig lehet észrevenni.

Matchbox MB-72 Ford Supervan 2 "Starfire", NRFB. Szépnek éppen nem nevezném.

Matchbox Convoy premiersorozat: CY-3 Double Container Truck - UPDATE

Elég régen belekezdtem az 1982-es, első Convoy széria premiermodelljeit bemutató sorozatba, de valahogy mindig úgy alakult, hogy közbejöttek érdekesebb, fontosabb, izgalmasabb dolgok, és bár cakk-pakk nyolc különböző szerelvényről van szó, mindössze hármat sikerült eddig letudni. Hogy súlyosbítsam a dolgot, ez alkalommal sem egy új modellt veszek elő, hanem egy már tárgyalt szerelvény új verziójával fokozom a hangulatot. Ráadásul az eltérés egészen minimális. Nem feszítem tovább a húrt, inkább megmutatom!

Alapvetően nem vagyok "minden változat kell" őrült, de amikor Ikarus256 kollégánál eladó sorba került ez a szerelvény, azt mondtam, hogy kell. Az eltérés a már meglévőhöz képes a Peterbilt embléma a csőrön.

Így néz ki a teljes vas.

Matchbox MB-31 Lincoln Continental - UPDATE

Olyankor jövök rá, hogy a Matchbox Memories-t nem tegnap óta csinálom, mint az ilyen esetek is. Először 2006 november elején írtam ennek az autónak a vékony Superfast kerekű verziójáról, most meg 2008 november vége van. Atyaég! Az akkor leírtakhoz mit tudok hozzátenni? (Már azon túl, hogy lecseréltem a YouTube-os videót egy másikra, mivel amit eredetileg linkeltem, már törölték. A fene vigye, hogy ebből meg pont a főcím hiányzik, de legalább Eloise van benne bőven.) A frissen beszerzett, kicsit megviselt regular wheel változatról készült képeket, Areh Lincoln kollekciójára egy linket, meg pár saját készítésű képet, melyeken eredeti élőhelyén, San Franciscóban figyelhető meg.

Matchbox MB-31 Lincoln Continental regular wheel.

Csak nekem tűnik úgy, hogy a regular wheel modellek és ez a régi benzinkút jól állnak egymásnak?

Nyitható csomagtartó. Ilyet mostanában nem fogunk látni egy új modellen.

Kiszívta a nap, a karosszéria elemeiből nincs kettő, aminek egyforma lenne a színe, mégis üt. A fehér falú gumik és a dísztárcsák megléte persze sokat dob rajta.

Ki ne húzódna le a szélső sávba, ha egy ilyen orr jelenne meg a visszapillantójában? De persze egy ilyen géppel nem jaszkarizni kell, hanem krúzolni. Hú, de kipróbálnám!

Matchbox MB-32 Jaguar E-Type

Szerény, mértékadónak egyáltalán nem mondható véleményem szerint, a Jaguar E-Type a világ egyik legszebb autója, a személyes listámon vezeti is az első helyet szépség téren. A Matchbox történetében kétszer dolgozták fel, a 2006-os (re)inkarnációját már fel is dolgoztam régebben, akkor abban a biztos tudattal, hogy az 1962 és 1967 között gyártott, Regular Wheel verzióm nekem úgysem lesz soha az ára okán. Nos, lett.

Charlie Mack négy verzióját említi ennek a szépségnek – bár ő következetesen Jaguar XK-E-nek hívja, merthogy az USÁ-ban így hívták az eredetit –, amiből három olyan vöröses bordó színű, mint az enyém is, egy pedig valamilyen bronzos árnyalat – ilyet még nem láttam, elképzelésem sincs, hogy milyen lehet. A négyből az én verzióm a leggyakoribb, de makulátlan állapotban egy kisebb afrikai ország teljes éves nemzeti össztermékét kérik még ezért is, úgyhogy én szívből örültem annak is, hogy legalább erre az ütött-kopott, megviselt darabra sikerült szert tennem. Kicsit félek attól, hogy a b-oszlop mögötti plezúr rajta valamiféle oxidáció jele. Nem csodálkoznék rajta, még ha a legutolsó adagból is származik, akkor is minimum 41 éves. Nagyon szeretem ezeket a küllős, RW kerekeket. Lesney Nielsen kolléga Ferrari Berlinettája alatt is ilyenek vannak, arra is érdemes vetni egy pillantást. A képeimen nem látszik igazán jól, de a Jaguar hátsó fertályának domborzati elemeit – lökhárító, lámpák – nemes egyszerűséggel nem dolgozták ki. A belsejében megvannak a típusra jellemző kagylóülések és kormánya is van, de se műszerfal, se az ülések mögötti tér sincs úgy kidolgozva mint az eredetiben, de ebben a méretarányban nem is várom el ezeket az apró részleteket.

Matchbox MB-32 Jaguar E-Type. Közel sem tökéletes, de minimum 41 éves.

Az autótörténelem egyik legszebb alkotása. Különösen a roadster.

Matchbox MG-1 Matchbox Garage - 1968

Talán emlékeztek rá, hogy a Matchbox Memories kezdeteitől fogva egy Matchbox PS-1 Container Port Playset-et használtam fotóháttérnek, jó sokáig. Abból – azt hiszem – mindent kihoztam, amit csak lehetett és igyekeztem más után nézni, mert unalmasak lettek a képek. Vettem a neten pár nyomtatható papír alapú hátteret és útalapot csilliómillió fontért, de igazán nem voltam vele elégedett. Elmegy, de nem az igazi. Törtem a fejem, hogy mivel lehetne feldobni a képeimet. Nem diorámákat szeretnék előállítani, a terepasztalokra való makett épületek túl törékenyek ahhoz, hogy bírják a fotózáskor az ide-oda pakolást és a léptékük sem felel meg teljesen a célnak. Tudtam, hogy léteznek még szép számmal Matchbox épületek, de az áruk, ajaj…

Mint annyiszor, most is a véletlen segített. Lehet, hogy a gazdasági válság teszi, lehet hogy más, de a katalógus értékének a töredékéért vettem egy 1968-as British Petrol témájú játékbenzinkutat az eBay-en. Az esélytelenek nyugalmával licitáltam rá annyit, amennyit a zsebem megenged és bőven alatta elvittem.

A doboza elég ramaty állapotban volt – le sem fotóztam – és talán pont ezért nem repült rá más, de nekem nem a doboz kellett, hanem a tartalma. A kút közel tökéletes állapotban van, csak az épületről hiányzik a háromból az egyik zászló – gyanítom, ha ezt nem írom le, fel sem tűnik senkinek. Az alap egy nagyon egyszerű, mindenféle spéci kezelés nélküli, közepesen vastag kartonpapír. Az épület és az előtte álló pumpák a kis bódéval és a tetővel elég rideg műanyagból készültek. Hibátlanok, bár picit koszosak voltak, de a nedves szivacs csodákra képes. A kút előtt jókora BP-jel áll, ami a legtöbb képről le fog lógni, de kit érdekel? Fotóháttérnek, makettnek szerintem sokkal jobb, mint játékszernek, mert az épülettel nem lehet csinálni a világon semmit. A szerviz üvegajtaja fix, nem lehet begurítani az autókat, csak hátrafelé nyitott. Az üzletben nincs berendezés, de nyitható ajtó sem. Szóval játékként nem egy nagy durranás, de arra a célra, amire nekem kellett, szerintem nagyon ütős! A már említett útalappal kombinálva jól mutat, de majd még igyekszem finomítani rajta.

A kút alapvetően „jobbra tartsra” van szabva, így az első modell, amit a segítségével be fogok mutatni, egy igazi, vérbeli angol sportkocsi! Maradjatok vételen!

Matchbox MG-1 Garage. Nem látszik meg rajta a negyven év! A BP jel egy ici-picit görbe, de ennyi idősen nem lehet tökéletes. A kutak mellett a szürke kandelláberek nem hozzá tartoznak, de az eladó ezeket is beletette a dobozba. Tulajdonképpen megy hozzá, ezért felhasználtam.

Sajnos a shop, a kutak között a kis bódé teljesen üresek, de a szerviz ajtaja sem nyitható fel. Játéknak nem egy nagy durranás, de arra, amire nekem kell, kitűnő!

Matchbox MB-69 Plow Master 6000, update, update-jének az update-je, mezőgazdasági gép alapfogalmak ismertetésével, csak Önöknek, csak most!

Eredetileg mindössze ennyit követtem el:

Ez az újrakiadások megjelenésének hete. A Kéz jóvoltából jutottam hozzá az idei, amerikai 1-100-as sorozat MB-69 Tractor Plow-jához. (Tractor Plow, ejtsd: hóeke.) MB-69 Highway Maintenance Truck-ként már ismerjük, számos pofás változata volt az évek során, most ismét elővették. Így kár volt. A hóekéről lekerült a tolólap, de azért még hóekének hívják. Tolólapot minden hóekére!

Nos, a történet igaz, de nem hóekéket osztogattak, hanem blistereket szúrtak el. Mint arra Ikarus 256 kolléga felhívta a figyelmem – köszönöm ez úton is –, bizony ez is gyári hibás blister! A szám stimmel, a kártya is, mert ez is a Farm sorozatban jelent meg az Egyesült Államokban, de a neve Plow Master 6000-kellene, hogy legyen. Ha minden igaz, a teljes sorozat fele ilyen hibás kártyával jelent meg, tehát ez nem is egy igazán ritka gyári hiba.

Viszont az, hogy a farm sorozatban jelent meg, kicsit elgondolkodtatott. Lehet, hogy azért hiányzik róla a tolólap, mert ez egy vetőgép akar lenni? Az oldalára – az én képeimen ez nem látszik, de Areh kolléga képein igen – magszóró feliratot írtak. Valami rémlik, hogy láttam én kölyökkoromban a nagyszülőknél nyaraláskor olyan IFÁ-kat, aminek a fenekén volt egy tárcsa, ami valamit szórt szét, de mint ahogy azt Ikarus 256 kolléga mezőgazdasági gépismeretének köszönhetően most már tudom, hogy az műtrágyaszóró! Szóval El Segundo-ban sem tudják, hogy mi a kettő között a különbség.

Csokibarna-arany műtrágya/só/tapadásjavító anyag szóró-hóeke. MB-69 Plow Master 6000, NRFB, amerikai kiadás, gyári hibás blisterben.

Csokinugátnak szuper, hóekének és műtrágya szóró mezőgazdasági gépnek eléggé béna.

Ha műtrágyázó, akkor tényleg nem kell rá tolólap, de akkor meg ne hívják plow-nak, könyörgöm!

Az iszonyatos terepgumik azért rendben vannak! Főleg ha mezőgazdasági gép.

Matchbox MB-67 Guzzler

Ismét egy újrakiadás! Ez a kis tartálykocsi volt már MB-53 Gas Tanker, MB-39 Gas Tanker és Stars of Cars Guzzler. Idén a keresztségben Guzzler nevet kapott és MB-67 számot. A tejes változat ugyan a katalógusban krómozott műanyag alkatrészekkel szerepel, de én még nem láttam belőle ilyet, és ahogy elnézem, Areh kolléga sem. A lila fülkés agrobióizészállítót meg még egész addig nem is láttam, míg belém nem botlott a hétvégi bevásárláskor.

Matchbox MB-67 Guzzler, NRFB. A tejes.

Matchbox MB-67 Guzzler, NRFB. A nemtudommiszállító.

Ezzel viszik az agrovalamit ami az agroüzlet jövője. Ez mind rá van írva és a nutriákhoz is valami köze lehet.

Matchboxon kívüliek: Majorette Toyota Prius

Furcsa dologra vetemedtem, vettem egy vadonatúj Majorette kisautót az egyik hypermarketben. Az ilyen helyek – tisztelet a kivételnek – „jó” szokása szerint egy nagy dobozba volt összeöntve Hot Wheels, Matchbox és Majorettte, meg minden noname cucc, szóval lelkesen turkáltam, miközben mellettem egy a harmincat alulról érintő kolléga osztotta az eszet a vele lévő nőneműnek. („Régen ezek nem ilyen vackok voltak!” Nem fejezte ki magát ilyen cizelláltan, de tulajdonképpen igaza van. „Volt bennük anyag!” Ebben is igaza van, csak ugye az ő gyerekkorában picivel többet ért az a pénz, amibe kerültek akkor a Matchboxok. Ha most hajlandó érte annyit fizetni, mint a szüleje akkor, olyan is van. „Ki lehetett nyitni az ajtajukat!” Hát már amelyiknek, de akkor még inkább eltángálták azt a hülyegyerek Móricákát, mintsem szénné perelték volna azt a kisautógyártót, amelyik gyártmányáról a kiccsávó letörte az ajtókat és feldugta a fülébe. „Mindegyik ugyanolyan méretarányú volt, nem voltak ilyen aránytalanok!” Itt azért ránéztem emberünkre, mert ez ugye kapitális ökörség. Észrevette, de nem tette fel a minden verekedés kezdettén elhangzó három mondat egyikét, miszerint: „Mi vaaaaaan?”) Szóval ilyen körülmények között ugrott bele a kezembe ez a Majorette, melyért ugyan pofátlanul magas összeget kértek, de el kellett hoznom. Kellett, mert egy igencsak megosztó járművet mintáztak meg, a Toyota Priust. Kellett, mert pontosan ugyanolyan színű, mint amilyet volt szerencsém még nyárom vezetni úgy ezer mérföldön át.

A másik blogomon hirtelen felindultságból elkövettem egy irományt amit akkor írtam, amikor kicsit elegem lett abból, hogy mindenki elfogult ezzel a járművel kapcsolatban. Tessenek fogyasztani és aztán visszatérni ide!

A véleményem mit sem változott. A Prius nem lett a kedvenc autóm, a kifogásaim és ellenérzéseim éppúgy változatlanok vele szemben, mint akkor, de az erényeivel kapcsolatban is változatlan a véleményem.

Visszatérve a kisautóhoz: Bár a blister eléggé megviselt, marad NRFB. Érdekes, hogy az 1:59 méretarányú autó aljára nincs ráírva a gyártó ország, csak a blister hátuljából derül ki, hogy Thaiföldön született. Az ablakai teljesen átlátszatlanok, amivel megúszták a belső tér kialakítását – így még pofátlanabb a kért ár. A külsejét azonban ebben a méretarányban teljesen elfogadhatónak tartom. Még a – ha szemben állunk vele – jobb oldalon lévő, a vonószem betekerésére szolgáló lyuk is megvan az első lökhárítón.

Majorette Toyota Prius, NRFB.

Gondolkodtam rajta, hogy felbontom az eléggé megviselt blistert, de nincs olyan részlete...

...ami ne látszana jól így is. A fényszóró festése mintha ismerős lenne máshonnan, nemde?

Hogy belső tere nincs, azért az gáz.

Matchbox MB-03 Mercedes Benz-Binz Ambulance – Upadate II.

Én sokáig azt hittem, hogy a Binz ezeken a Mercedes mentőautókon elírás, aztán kiderült hogy nem, a Binz egy mentőautó felépítmények készítésével foglalkozó cég. (Az viszont bizonyosan elírás, hogy a Mercedes és a Benz közül hiányzik a kötőjel! Viszont ezt legalább következetesen teszik, az alvázon, a katalógusban és a dobozon is így van. Ez utóbbin még a Binz elől is hiányzik. Mindegy, tartottam magam ahhoz az írásmódhoz, ahogy az alvázon áll.) A Matchbox MB-03 még regular wheel-ként az 1966-os katalógusban szerepel először. Ezen a változaton nyitható a hátsó ajtó és tartozik hozzá egy hordágyon fekvő beteg – ami a legtöbb felmaradt darabból már régen elveszett. Túléli az 1970-es Superfastra átállást, de a vékony kerekű változathoz kibővítik a hátsó kerékjárati ívet és eltűnik a hűtőrácsról a csillag. Az 1973-as modellévben átadja az MB-03 stafétáját egy másik autónak, de valahol időközben a vékony kerekűt leváltja egy széles Superfast kerekű verzió. Érdekes, hogy azokban a katalógusokban amelyek nekem megvannak, mindenhol a vékony kerekű verzió szerepel. 1978 és 1980 között ismét előkerül az MB-03, mint a TP-10 Twin Pack része. Alaposan átalakítják, ugyanis a hátsó ajtaja többé nem nyitható, az első lámpák és a hűtőrács többé nem az ezüst színű lökhárítóból nőnek ki, hanem a karosszériából és már nem jár hozzá a hordágyon fekvő páciens. Ugyanez a verzió katonai zöldre festve az 1979-1980 közt gyártott TP-14 Twin Pack-be is bekerül – aztán végképp eltűnik az öreg csont a palettáról.

Az ok, hogy ismét elővettem a témát, hogy sikerült az eddig hiányzó második verzióból, vékony kerekű Superfastból beszereznem egy igencsak szép állapotban lévő példányt, melyhez megvan a páciens és a Superfast Type-B doboz is.

Matchbox MB-03 Mercedes Benz-Binz Ambulance, vékony Superfast kerekekkel.

A hűtőrács és a lámpák még a lökhárítókból nőnek ki, de a csillag már hiányzik.

A hátsó ajtó még nyílik, és a leggyakrabban hiányzó páciens is megvan.

Nem csoda, hogy elvész, ha ilyen apró és semmi sem tartja a helyén, csak a gravitáció, hátsó szélvédő pedig nincs!

Type-B Superfast dobozban lakik.

Ilyen alulról.

Matchbox 2008 Best of British: MB-01 Bentley Continental GT

Csupa szentségtörő dolgot fogok mondani - amivel bizonyosan nem fokozom majd a népszerűségem - egy autóról, amit sokan elképesztően gyönyörűnek és fantasztikusan kívánatosnak tartanak, csak azért mert pokoli drága és egy kékvérű márka emblémáját viseli.

A Bentley Continental GT-t 2003-ban mutatták be. A Volkswagen csoport tulajdonában lévő Bentley emblémáját viselő, gigantikus kétajtós grand turismot egy 6 literes ikerturbós W12-es motor hajtja. Ez a szörnyeteg akkora nyomatékot produkál, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy mind a négy kerekét hajtja a 4,8 méter hosszú, négyszemélyes rémnek, egy hatfokozatú automataváltón keresztül - és nem egy manuálison át a hátsó kerekeket. A Continental GT ugyanarra a platformra épül, mint a Volkswagen mérsékelten sikeres Phaeton-ja. A Phaeton sikertelensége – nomen est omen – abban keresendő, hogy Volkswagen. Ki akarna egy „Népautó” nevű luxuskocsit megvásárolni? Bezzeg, ha Audi lenne!

Nem attól vannak ellenérzéseim a Bentley Continental GT-vel kapcsolatban, hogy Volkswagen alapokon nyugszik, hiszen fantasztikus számokat produkál teljesítményben, elképesztő minőséget képvisel. A forma barátaim, a forma! Tegyétek a szívetekre a kezeteket: Ha ilyen ikerfényszóró párt és hűtőmaszkot látnátok mondjuk egy koreai autón, nem az lenne a reakciótok, hogy „szánalmas Mercedes koppintás”? Oldalról még csak-csak – bár az autó mérete brutális – de a fara... Sokáig kerestem rá a jelzőt de azt hiszem megtaláltam; drabális! Elnagyolt formák mindenütt, számomra olyan mintha félbehagyták volna a tervezést, mintha már nem jutott volna idő a lökhárítókat kitalálni és finomítani a formán. Biztos kisebbségbe szorulok a véleményemmel, de a Bentley Continental GT az én szememben nem testesít meg szépséget, csak fennhéjázást.

Unalmas lesz a végére, én tudom, de nem fogom véka alá rejteni azon véleményem – bár megvettem őket – hogy az idei spéci, „Best of” kiadásokkal át vagyunk verve, újabb bőrt nyúznak le rólunk és egyszerűen nem érik meg azt a plusz pénzt, amibe kerülnek a hétköznapi modellekhez képest. A Continental GT 2007-ben debütált az 1-75 sorozatban, mint MB-01. Különböző ötös – meg talán tízes – csomagok részeként közben is fel-felbukkant, de még csak arra sem veszik a fáradtságot, hogy az idei szériából kivegyék, hogy joggal mondhassák, hogy valami pluszt kapunk a BoB-el az 1-75-höz képest. Nekem nincs ilyenem – pontosítok: azt hiszem, hogy nincs, bontatlan 5-packekben szinte biztos, hogy rejtőzik valahol – ezért kénytelen vagyok Arehra hagyatkozni verziók ügyben. Nézzétek meg! Hány eltérést láttok a Best of British verzióhoz képest? Más a színe, de ennyi. Ugyanúgy van kifestve, ugyanolyanok a kerekei, mint a sima, fele ennyibe(se) kerülő 1-75-sorozatú változatoknak. Tényleg ennyire sokat számít az a mellékelt papírdoboz? Azt azonban el kell ismernem, hogy az Matchbox szép megvalósítása az eredetinek! Az viszont érdekes, hogy még a Best of British változatban is bal oldalon van a kormány.

Matchbox 2008-as Best of British sorozat első tagja: Bentley Continental GT. NRFB.

A modell ellen semmi kifogásom - csak az ára ellen. Nem nyújt semmi pluszt a hétköznapi verziókhoz képest. Ér ennyit az extra papírdoboz?

Lehet, hogy "Best of British", de a kormány a bal oldalon van.

A modell nem tűnik olyan drabálisnak, mint az eredeti.

Matchbox MB-02 '69 Cadillac Sedan Deville - UPDATE

Beszereztem az idei legfrissebb támadást a jó ízlésem ellen a Matchboxtól. Piros autót két esetben tudok elfogadni: tűzoltó, vagy sportos jármű. Na, ez a bitang nagy Caddy ez nem az. Ki vesz ilyen böhömöt pirosban? A rózsaszín persze más történet, az kifejez valamit – bár azzal a valamivel nem tudok azonosulni, bocs. Amit érdemesnek tartottam erről a darabról leírni, azt megtettem már korábban, az óarany verzió kapcsán.

Matchbox MB-02 '69 Cadillac Sedan Deville, NRFB. De miért piros? Miért? Miért nem fekete, vagy ezüst, vagy az a borzalom metál-almazöld, amit az amik úgy szeretnek?

Matchbox MB-47 Trash King

Tegye fel a kezét, aki gyerekkorában nem akart kukás lenni, vagy legalábbis nem nézte száj tátott áhítattal a dög nagy, hangos, csattogó izét, meg a hátulján lógó szörfösöket! Senki? Gondoltam!

Éppen ezért egyetlen kisautó gyártó sem követheti el azt a hibát, hogy tűzoltó-, rendőr- és kukásautó ne legyen a kínálatában! Az előbbi kettővel lehet nénózni, az utóbbival meg csühögni-csattogni, szóval kötelező jellegű gyakorlat. A kukáskocsival kapcsolatban meg még azt is megbocsátjuk a gyártónak, hogyha semmiféle típust nem ír rá, hanem csak a fantázia szüli a megmintázott darabot. Az idei modellév MB-47-je pont ilyen, és bár ugyan nincs feltüntetve típusa, élek a gyanúperrel, hogy látta a Scania P-sorozatát az, aki tervezte.

Andrewboy már jegyez erről egy postot korábbról, amit nem csak azért érdemes megnézni, mert ő nem hagyta a blisterben a példányát, hanem azért is, mert az ő verziója alá más típusú kerekeket szereltek.

Matchbox MB-47 Trash King, NRFB.

Szerintem Scaniából van.

Oda be lehet tüfködni mindenféléket... Minden kisautógyártónak kell hogy legyen kukás a kínálatában!

Matchboxon kívüliek: Ford - Shelby Mustang GT500

Ford Mustang. Legenda. 1964-ben született és az sem tudta tönkretenni, amikor az 1970-es években az OPEC embargó alatt egy egészen borzasztó, vérszegény valami kapta meg a Pony Car fogalmát meghonosító, négykerekű legenda nevét. A Mustang hosszú-hosszú postokat megérdemelne és megígérhetem, hogy fog is kapni, hiszen a Matchbox sok-sok változatát feldolgozta az évek során. Ígérem, hogy ezeket pótolom is a maguk idején és igyekszem sorba venni a nekem meglévő változatokat a márka története alapján. Most azonban teljesen összekuszálom a szálakat és a legutolsó, 2005-ben bemutatott változattal indítok, ami ráadásul nem is Matchbox. Nem tudom, hogy ti hogyan vagytok vele, de én egyszerűen nem tudom megunni ezt az autót – na, nem mintha olyan nagyon gyakori lenne mifelénk.

Még szeptemberben kísért haza ez a szépség az Egyesült Államokból. Egy egyszerű szupermarketben találtam. Amit megmintáz az a majdnem-csúcsmodell Mustang, a Shelby GT500. Efelett csak a GT500KR (KR, mint King of the Road) modell áll a táplálkozási láncban. Az is megérne egy külön misét, hogy ki az Carroll Shelby és mit tett a Fordért és miként kerül a neve egy autóra. Igyekszem majd ezt is celebrálni, hiszen adandó alkalom lesz rá Matchbox ügyben, de ugyanakkor hajlamos vagyok azt hinni, hogy azért a benzinnel oltott olvasóimnak most nem mondtam eddig semmi újat. Igazándiból egy fontos mondanivalóm van vele kapcsolatban: Az 1:64 méretarányú apróság azt testesíti meg, amit én a Matchbox 2008-as „Best of…” sorozataitól elvárnék, de azok jobbára nem nyújtják. Fentebb linkeltem a Fordtól a képgalériát, úgyhogy magatok is összehasonlíthatjátok, szerintem a modellbe egyetlen ponton lehet csak belekötni: a kerekek túl keskenyek, de mindössze ennyi. Nagyon szép, a méretarányához képest különösen részletesen kidolgozott kisautó, melynek gyártóját örök homály fedi, mert a blisteren csak a Ford és Shelby emblémákat tüntették fel.

Úgy korrekt, ahogy a csomagoláson van: Shelby GT500. A Ford Mustang ennek a változatának a nevéből hiányzik ez a két szó.

A méretarányhoz képest meglepően részletes.

Minden egyes részlete a helyén, a legapróbb emblémák is.

Ez a szög leleplezi az egyetlen hiányosságát: szerintem keskenyek a kerekei.