DeAgostini Legendás Buszok a Múltból sorozat – Ikarus 55

Ma egy újabb 1:72-es Ikarust tárok elétek, de ezúttal olyat, ami teljes joggal szerepel egy olyan sorozatban, aminek a nevében szerepel a „legenda” szó.

Nagyon igyekeztem, hogy abban a sorrendben mutassam be az Ikarusokat, ahogy azok a valóságban is napvilágot láttak, de be kell lássam, hogy ez sajnos lehetetlen. Eleve ugye a 66-ossal kezdődött az egész, másrészt azok a darabok, amiket utólagosan szándékoztam beszerezni késnek. Ezért mostantól minden ikarusos posthoz mellékelek egy időrendi táblázatot a korábbi bejegyzésekről az eredetik gyártási sorrendjében.

A porszívó
Mint azt Hamster óta tudjuk: „...a németek szinte mindennek gúnyos becenevet adnak... Pl. az a mozdony, ami másutt Krokodil, az náluk Vasdisznó.” Szóval az alcímben szereplő néven (staubsauger) sem átallották a németek emlegetni a legszebb közúti járművet, amit a keleti blokk produkálni volt képes. (Ezt személyes sértésnek veszem és bosszúból soha, de soha nem fogok Maybach termékeket vásárolni! Ez majd jól betesz nekik!) Ezzel nagyjából le is tudtam, hogy legalább egy olyan dolgot mondjak a típusról, amiről már mindent olvashattatok nálamnál sokkal jobban hozzáértők tollából. Az Ikarus 55 online elérhető irodalma is tetemes méretű. Az ok, amiért többeket is idézni fogok alább az, hogy nyomoztam kicsit az eredeti után és számos helyre szóródtak szét a nyomok.

 

Béke "Csirketelep" Tóni 55-öse hasonlít, de nem stimmel a modellhez.

Tulajdonképpen pontatlan
Hogy őszinte legyek a fotózáskor tűnt fel igazándiból, hogy ez az Ikarus 55 nem az az Ikarus 55 amire én zsenge gyerekkoromból emlékszem. Először a felső, turistagrillező ablakok tűntek fel amiről természetesen a VW Samba ugrott be. Meg persze az, hogy mennyire kellemetlen lehetett egy verőfényes nyári napon ezek alatt pácolódni a légkondicionálatlan, csak részben és csak résnyire nyitható nagy ablakok mellett. A kilátás nyilván pompás, szóval valamit valamiért. Aztán az tűnt fel, hogy ennek bizony érdekes ajtó elrendezése van (0-1-0), azaz középütt van rajta be és kijárat. Elkezdtem túrni a netet képek és videók után. Csirketelep Béke Tóni 66-osa hasonlított, volt rajta tetőablak – beszél is ezekről úgy 10 perc környékén a fentebb elterülő videóban – de az ajtó elrendezés az amire én is emlékeztem, a két végében (1-0-1).

 

Először az Origo cikkében találtam egy képet, ami nagyon hasonlított arra, amit a DeAgostini gyártatott Bangladesben. (Igen, „Made in Banglades” felirat van a csomagolás dobozán.) Csak éppen a „rossz oldala” volt lefotózva a Malév színeket viselő 55-ösnek.

A Busport-online.hu-n találtam meg számtalan más fotó közt azt, ami már a „jó oldalról” mutatja meg ugyanezt a buszt, csak még mindig fekete-fehérben. (Sőt, az ajtóeloszlás tudományos jelölését is innen sajátítottam el.)

Az Autónav!gátor cikkét viszont már színes fotóval illusztrálták a Malév, 1960-ban vásárolt, öt Ikarus 66-osának egyikéről. Innentől fogva kijelenthetjük: A modell pontatlan, mert hiányoznak róla a „Malév” és a „Hungarian Air Transport” feliratok.

Ha átpörgetitek a fentebb linkelt oldalak képeit az eredetikről, akkor fogtok látni hasonló iszonyatos uszonyokat a magasságjelző lámpák alatt más buszokon is, nem csak a Maléveseken, de nem ekkorákat.

A vezető saját bejárata, hasonló szögből mint az első fekete-fehér képen, amit találtam az eredetiről.

 

Innen bizony hiányzik a "Malév" és a "Hungarian Air Transport" felirat. A minta vitán felül gyönyörű.

 

A 0-1-0 ajtókiosztás - gyanítom a legritkább mind közül. Felirathiány mint fentebb. Vajon használták valaha is a tetőcsomagtartót?

 

A tetőcsomagtartó kialakítása is stimmel a Maléves buszokéval.

 

A legendás far. Porszívó ám az eszetek tokja!

 

Eddigi Ikarusos bejegyzések a megmintázott eredetik gyártásának sorrendjében:

• 1951-1957 Ikarus 30
  
  
• 1952-1973 Ikarus 66, és egy másik Ikarus 66 post
  
  
• 1954-1973 Ikarus 55 (Jelen bejegyzés, amit most olvasol.)
  
  
• 1959-1971 Ikarus 630
  
  
• 1960-1972 Ikarus 311

Katalógusok: Matchbox Collectors Catalogue 1974 (UK)

Én a makettezéshez mit sem értek, de pont ezzel kapcsolatban érdekes ez a katalógus. Egy évvel vagyunk az után, hogy a Lesney piacra dobja az első makettjeit. Az egyáltalán nem értem, hogy a katalógusban miért vannak két külön szekcióba bontva a repülőgépmakettek. Kézenfekvő lenne, hogy civil és katonai gépek, de erről - mint a mellékelt ábra mutatja - szó sincs. Az majd csak 1979-ben lesz, hogy felvásárolják a makettgyártó amerikai AMT-t, szóval az sem jön szóba, hogy egyik rész a saját fejlesztésű darabokról, a másik az átvettekről szólna. Ha valakinek van erre egy jó tippje, ne habozzék megosztani!

 

One Two Fun - Auchan - Maisto Ford Econoline

„Joe vagyok, vanitiszes.” Régen kezdtem már így postot, pedig ez a hely a (nem annyira) anonim, zárt kisárusszállító-kedvelők gyülekezőhelye. Mai szeánszunk tárgya olcsó, de nem híg a leve, és ez az első Econoline amit a Ford készített.

Ha blogunkon megkattintjátok a „van” címkét, akkor a kisárusszállítók széles skáláját csodálhatjátok meg. A Fordot közel nem nevezném alulreprezentáltnak, de egyértelműen az európai Transitokból áll a derékhad. Amerikai piacos modellből is akad puttonyos Ford A, F-sorozatú panel delivery is nem kevés, de a klasszikus, „téglatestű doboz” E-sorozatból én erre az egyetlen egyre emlékszem itt ni, amit vagy már elkunyeráltam porschétól, vagy csak el akartam kunyerálni, vagy most szólok, hogy ez nekem kell ha neki nem. (Tisztességes eltulajdonlás útján már az én gyűjteményem erősíti. A szerk.)

Evvan
Ez úton kérek elnézést a Rájen-stílusú szóviccért – egy perc néma csendes sajnálkozás a Szirszarjaim blog kisautóktól elfordulása okán –, de valamivel fel kellett vezetnem a sztorit. A Ford 1960-ban indítja útjára a teljes méretű dobozos kisárusszállító E-sorozatot, felváltandó az F-sorozat ledobozolt verzióját. A Ford Econoline és Club Wagon néven is ismert sorozat azóta négy generációt ért meg. Ebből most tudjuk le az elsőt, ami az 1960-as naptári, tehát az 1961-es modellévtől regnál és 1967-ig uralkodik. (A negyediket már ugye letudtuk a fentebb linkelt golyónyomos szürkeséggel. Az 1992 óta ez az aktuális sorozat kisebb-nagyobb változtatásokkal, ami azért nem semmi.) A Ford a tervezéskor egyértelműen a Volkswagen T2, a Chevy Van, a Dodge A100 – na erre aztán tényleg hasonlít is nagyon – képeit nézegette, miközben a saját alkatrészládikájában turkált. A kivitelek a szokásosak: teljes doboz négy ajtóval (szeánszunk tárgya), hatajtós ablakos, nyolcajtós ablakos, pickup.

  

A premierév brossúrája. A Maisto ezt a kivitelt és pont ezt a színt próbálja hozni, utóbbit inkább több, mint kevesebb sikerrel.

Fennmaradt példány, már pimpelt felnikkel. (Kép: Wikipédia)

Olcsó, de milyen jó!
Nem mondom, hogy az egész kisautó felhalmozás elején nem azt mondtam, hogy csak a majom Matchbox érdekel, mert így volt, de ez gyökeresen megváltozott. A Maisto által, az Auchannak gyártott olcsó márka tényleg filléres kisautó, közben meg ennél tán már nem is lehetne akkurátusabb. Minden apró részlet a helyén, feliratok, rácsok, kilincsek, zsanérok, világítótestek és maga a színe is egészen közelíti a katalógusban (lásd fent) láthatót. Két helyen lehetséges belekötni: beltér egyáltalán nincs, amit teljesen átlátszatlan ablakok hivatottak leplezni. Bocsánatosnak tartom, ha már nem nyílik semmije akkor egy nagy fémdobozban mi legyen? Jó, oké, húsvéti tojás, de ha nincs semmi, akkor nem baj ha nem látszik. A másik a ronda bling-bling felni. Szódával elmegy, meg a jelennek fennmaradt példányokat már úgyis pimpelték, szóval a régi informatikus szólás szerint: „Ez nem bug, ez feature”. Minden valószínűség szerint van ennek pickup verziója is – vagy legalábbis úgy alakították ki az öntvényt, hogy lehessen neki. Ez jól látszik körben az övvonalnál, hogy két darabból áll a felépítmény, plusz van egy alváza, szóval összesen háromból van, mint Gorcsev Iván, alias Tintoretto Kázmér szimbolája.

Filléres kis gyösz, hűen hozza az eredetit és nekem a kisautóknál ez az elsődleges szempont. Ajánlom figyelmetekbe!

NRFB. Mocskosul utálatos dolog blistert fotózni. A valóságban ennél kicsivel világosabb.

Pablo péksége - hírdeti a felirat az oldalán. A pékség előtt álló jármű az övvonalig fémből fentebb műanyagból VAN. Felkészül a pickup verzió. A valóságban ennél kicsit sötétebb és a két darab tökéletesen azonos színű, ami sokkal patinásabb márkáknak sem sikerül mindig.

Részletek kiemelve az orron. Betekintés kizárva, átlátszatlan "ablakok" fedik el az üres belteret.

Kétfelé (nem) nyíló ajtók. Pajtaajtónak becézik az ilyesmit a tengerentúlon. A bling-bling diszkófelnik bocsánatosak.

Még a hátulja is részletes, tamponnyomva, ahogy kell. A képéletlenségért vállalom a felelősséget.