Matchboxon kívüliek: Schuco VW Käfer 1302 S ADAC (302833)

Kissé nosztalgiába révedve nézegettem a gyűjteményem oldtimer darabjait, és megállapítottam, hogy némelyik elég becsületesen el van készítve. Hozza a műszaki tartalmat, a hozzáértést, a hangulatot. Innen visszanézve, az adott kor hangulatát. És ez egy jó érzés, hogy egy ilyen kis fémdarab, komoly emlékeket villanthat föl a memóriákban.

Bogár-e vagy angyal?

Természetesen mindkettő, hiszen az univerzális Volkswagen kafer erre is alkalmas volt. Ezért a német ADAC segélykocsinak használta. Csak összehasonlításként, mifelénk akkoriban a segélykocsik – sárgaangyalnak hívták többnyire – kis Steyr Puch-ok voltak, amiket aztán fokozatosan váltottak le a Trabant kombik. Tény, hogy sok felszerelést még a Volkswagen sem vihetett magával, jobbára inkább a szerelő tudására és tapasztalatára lehetett támaszkodni. Jó dolog - az elsősorban német - modellautó gyártók részéről, hogy igyekeznek a mindennapok járműveit megjelentetni kicsiben.

Indulásra készen a segélyszolgálat

Bogár vagy (sárga)angyal

A – közel negyven éve – a birtokomban levő példány, kisebb kopásoktól eltekintve, elfogadható állapotban maradt fenn. Annak ellenére jól megőrizte eredetiségét, hogy anno olykor-olykor még elő is vettem a szivacsbetétes műanyag(!) dobozából és kicsit játszottam vele. Olyan nagyon eredeti korában sem gurult, ennek valószínűleg a lágy tengely korai elgörbülése, a gyárilag a műanyag doboztető által a szivacsba szorított kerekek voltak az okai. Ez a legtöbb Schuco kisautónál jellemző volt, mert így rögzítették a kisautót a dobozban, hogy ne mozogjon. A doboz aljába egy kis kartonlap volt illesztve amin az aktuális modellkínálat volt fölsorolva. Akkoriban én itt jelölgettem be a kívánságlistámat.

A műanyag doboz immáron a szétporladt szivacs nélkül

A doboz aljában levő kis terméklista a megjelölt óhajokkal

Mindezeken felül én inkább finoman tologattam anno a járműveimet az autópályás gyorsulások és a korabeli filmekből ellesett karambolos akciók léptékhelyes lemodellezése helyett. De nem is ezért okozott örömet a kézbevétele. Valahogy nagyon éreztem vele azt a németes precizitást, ahogy arrafelé a műszaki dolgokat megálmodják és elkészítik, legyen az eredeti méretű vagy modell nagyságú. Nagyon aprólékos, nagyon arányos. Mindenesetre érdemes elidőzni a részleteken, a hűtőrácsok finomságán, a lámpakiképzéseken a vékony ablakokon, a sárga villogó finom kidolgozásán vagy az autentikus öntapadós matrica apró, olvasható betűin.

Szépek a feliratok

Az alján a pontos típusmegnevezés és a főbb adatok találhatóak, a műszaki részek inkább csak jelképesek

Meg kell jegyezni, hogy a modell matricázása hiányos az eredeti autóhoz képest, de ez valószínűleg gyárilag volt ilyen, nem az idő során kopott le róla. A katalógusfotó alapján még a tetejének is fehérnek kellene lennie, de ez is csak sárga maradt. Még a dísztárcsáit is igyekeztek Volkswagenesre kialakítani. Ez is egyébként jellemző volt a Schuco modellekre, külön dísztárcsa járt az egyes típusoknak. A nyitható ajtók finoman, pattanásmentesen nyílnak-záródnak.
 

Ilyen egy finom Schuco ajtómechanika. Az a kis műszerfal öntvény megérdemel egy komolyabb rátekintést, mert nagyon finom kialakítású

Belső tér kidolgozása minimális, de az eredetihez hasonló. Érdekesség, hogy a Schuco modelleknél a főbb adatokat megjelenítették a kocsik alján is. A kocsi állapota ennyi év után is jónak mondható, némi játszási kopás természetesen előfordul rajta. Igazából nincs is mit ragozni rajta, beszéljenek a képek és nosztalgiázzunk egy kicsit.

Azok a hetvenes évek, persze tőlünk kissé nyugatabbra

Testvérek, unokatestvérek, rokonok

Talán a keréktávolság egy kissé szűk, de a többi rész rendben van

Nagyon finoman nyílnak az ajtók és igen stabilak is

Elindult szolgálatba

A kormány fémből van, az ülések műanyagból