Matchbox Moving Parts 2023 (Toyota) Centrury

Mekkora esély van rá, hogy két, egymástól független gyártó, ugyanabban az évben kiadja ugyanannak a ritka modellnek két, egymást követő verzióját? Jelen esetben pont ez történt!

A történetet a második generációs Century ismertetője végén ott fejeztem be, hogy: „Mindeközben a Mattelnél...” Nos, úgy folytatom, hogy „...a harmadik generációs Century, a 2018-tól gyártott G60-as modell megmintázásán dolgoztak.”

2018-tól
A G60-al már nagyon más érában járunk, mint az elődökkel. A V12-ből, ötliteres V8 hibrid lett. A negyedik generációs (2008-2017) Lexus LS600h/LS600h L hajtásláncát kapta meg a Century. Az ötliteres V8 375 lóerős, az elektromos motor 221, a kombinált rendszerteljesítmény 425 lóerőre jön ki. Az elődről azt írtam, hogy a „zen guruló temploma”, nos ez mit sem változott, sőt! A bődületes teljesítmény ellenére a gyári fogyasztási adat – nagyon szívesen leellenőrizném – mindösszesen 7,4 liter száz kilométeren, szemben az előd 10 literes fogyasztásával – ezt is lelkesen leellenőrizném.

A G50-nél sokat foglalkoztam azzal, hogy miért tartom roppant vonzónak a Century ars poeticáját, ami a G60 kapcsán sem változott kicsit sem. Viszont rájöttek arra, hogy nagyjából feleslegesen próbálkoznak „hazán kívül” a Centuryval, a hűvös eleganciába burkolt tökéletesség egyszerűen nem divat. Ezért a nagyon alacsony darabszámban – havi 50 –, szinte kézi munkával készülő G60-ból már mutatóba sincs balkormányos.

Szerintem meg tudták tartani a Century egyedi megjelenését, ami hatalmas erény. Én nem látok bele semmilyen más márkát, ellenben tudok olyan luxusautót mondani, amibe viszont mérsékelten ugyan, de belelátom a G60-as Century generáció vonalait.

Hagyományosan most következik az a rész, amiben ellátlak benneteket olvasni meg néznivalóval az eredeti modellről. Nem számítottam rá, hogy magyarul találok róla tesztet – a G50 is meglepetés volt –, úgyhogy egy olyan ausztrál videót választottam, ahol egyrészt az előző generáció mellé állították, másrészt van egy rész, ahol megmutatják, hogy a G60 úgy lép hatalmasat, hogy közben odabent templomi a csend és a nyugalom. Hirtelen elkezdett foglalkoztatni az Ausztráliába emigrálás gondolta! Ha már rossz oldalon hajtanak, legalább izgalmas dolgokat, lehet ott vezetni és az angol mellé szerintem egész hamar megtanulnám az ausztrált.

Erről a generációról is leltem katalógust, amit a maga 60 oldalával természetesen óriási túlzás a Blogger felülete nyújtotta lehetőségek keretei közt, azaz albumba rendezés lehetősége nélkül rátok zúdítani, de mégis megteszem, mert iszonyúan elfogult vagyok ezzel az autóval kapcsolatban. Nyilvánvalóan csak japán nyelvű brossúra létezik, amiből azért választottam a 2019-est, mert az elérhető későbbiek már 100 oldal feletti terjedelműek.

Az ilyen informatív utolsó oldalt, mint ez is, ilyenkor soha nem tudom kihagyni...

Közel tökéletes

Alapvetően elégedett vagyok a Matchbox feldolgozással. Rendben, hogy a szerintem kissé erősen árazott Moving Parts szériában jelent meg, de így is a megfizethető és elérhető szintre hozta a Centuryt, ami amúgy a Tomica, Kyosho, Hobby Japan, DCM, LCD felségterület és nehezen elérhető és/vagy megfizethetetlen – de inkább az „és” dominál a relációban.

A részletek a helyükön vannak, igaz festékből. Nem operál olyan elegáns megoldásokkal – gondolok itt a szélvédő anyagából kiképzett első világítótestek – mint a Majorette, de cserébe nyitható a csomagtartója. Ami kellett az festékes kiemelést kapott. Megkockáztatom, hogy nagyjából egyformán magas minőséget képvisel a Majorette-tel. Ez is játékautó, tehát ennek is egyenkerék jutott, de abból elegáns. Az ilyen egyedi részlet már más árkategória lenne.

Ami nem tetszik, hogy indokolatlanul túlszínezettek az utastér ablakai. Nem elképzelhetetlen az ilyesmi egy luxusautón, de a Century hagyományosan függönyökkel operál. Annak fényében pedig dühítően béna, hogy a beltér egészen részletes és – dobpergés, fanfárok – a kormánykerék is az!

Remek, tetszik, örülök, hogy létezik és elérhető közelségbe került egy ennyire rétegmodell. Reménykedem benne, hogy lesz belőle recolor, a katalógusban ott van még a három, szóba jöhető szín!

Oké, festékből van a java, de a részletek! Külön pirospont a "Century" rendszámtábláért!

Jól áll neki az egyenkerék. Ha nem ilyen lenne alatta, nem ennyibe kerülne.

Teljesen indokolatlan az ennyire agyonsötétített ablak, főleg hogy szép, részletes beltere van, amiben még a kormánykerék sem csak egy pizza!

Ugye-ugye, hogy a krómcsík az legyen krómból!?

A feliraton azért lett volna még mit dolgozni, de nem lázadok, legalább van! A krómnak nincs pótszere mint a mellékelt ábra is mutatja.

Többhullás csomagtartó. Azt nem tudom, hogy hány, a japán-, USA- és EU szabványok eltérőek.

Bőrönd és sporttáska.

Jobb oldalon is van oldala.

NRFB

Kézenfekvő volt, hogy egymás mellé állítsam a két különböző gyártótól származó generációt. Már csak azért is, mert úgy nézem – bár az ilyesminek a megsaccolásában sohasem voltam jó – hogy nagyon hasonló méretárnyúak lehetnek és a G60 nagyjából annyival nagyobb a G50-nél amennyivel a valóságban is az. A Majorette amúgy feltüntette a méretárnyt az alvázon: 1:67. Azt csak most észleltem, hogy most pont a Majorette spórolt a krómmal, de náluk a Century felirat az bizony tűéles.