Nagyon jól nyomon követhető, hogy a Matchboxnál a hetvenes években igyekeztek kiszolgálni azt, amit az amerikai piac igényének gondoltak a Hot Wheels-szel rivalizálásban. A nagy, amerikai családi kombiknak az 1-75 sorozatban szerepeltetését is ilyesminek gondolom.
Mercury bárka
Amit
1978 és 1981 közt MB-74-ként a Matchbox piacra dobott, az 1977-es
Mercury Cougar Villager kicsinyített mása. Ha jóérzésű
autószexuálisként próbálna valaki annál az elképzelésnél
maradni fejben, hogy a Cougar a Ford Mustang puccosabb változata,
akkor azt én teljesen megértem és támogatom is! Akkor javaslom ne lépjen túl
az első generáción, és ez esetben ne is olvasson tovább, de sürgősen
kattintson át ide, meg
ide! Úgy fest előbb-utóbb minden patinás típusnevet elér a
végzete.
A Cougar negyedik generációja a hetvenes évek végén, egészen pontosan 1977-ben aljasodott szedánná, meg családi batárrá – bár kétajtós kupé is maradt belőle. Hogy a Cougar Villager milyen autó volt? Nos, valószínűleg szörnyű. Túlméretes, benzinzabáló négykerekű bárka. Az 5,67 méter hosszú, 1,91 méter széles és 1,33 méter magas szörnyeteget csak és kizárólag háromsebességes automata váltóval lehetett rendelni. Ugyan V8-asok dolgoztak az orrában, de még a nagyobb 400-as, (6,6 literes) is csak 173 lóerőre volt elég. Az alapáras 351-es (5,8L) blokk 149 lóerős volt.
A Matchbox szerintem téved az elnevezésben, mert 1977-ben a Cougar Villager egy felszereltségi szint volt, ami kívülről egy cseresznyefa-utánzatú borításban nyilvánul meg. Ennek hiányában helyesen szerintem Cougar Station Wagonnak kéne hívni. (Lásd a katalógust!) Amiben nem tévednek, hogy a hátsó ajtó lefelé és balra-oldalra is nyitható volt – lásd a katalógusfotót – ami kisautóban kivitelezhetetlen. Jó érzékkel a nehezebben letörhető és egyszerűbben kivitelezhető lefelé nyitást választották. Így rögtön értelmet nyer a keret nélküli, letekerhető hátsó ablak, hiszen egyrészről lefelé nyitva az ajtót azonnal eltört volna az üveg. Másfelől opcionálisan harmadik, hátrafelé néző üléssor is rendelhető volt az autóhoz. Ezeket jellemzően a csemeték fuvarozására használták a jenkik – helló biztonság!
Mellékeltem az 1977-es, csak a Mercury kombikról szóló katalógust, érdekes csemege.
Falusi
A
jenki családi kombit a Cougar SW előtt a Mercury Commuter
képviselte a Matchbox kínálatában. 1969-ben
mint még regular wheel,
aztán 1970
és 1973 közt már vékony Superfast kerekeken.
Ez a zöld árnyalat annyira beégett, hogy még
a SuperKings (SpeedKings) változat is megkapta.
Aztán
a legvégén érkezett a piros változat.
Ezek szellemi leszármazásának tartom az 1978-ban debütáló, cirka ugyanolyan zöld Cougart, mely 1981-ben lesz kék és ez is egyben az öntvény utolsó éve.
Bolgár barátaink ezt is gyártották, kb. bármilyen színben is – de köztudottan én nem becsülöm sokra a bolgár Matchboxokat, rettentően túlárazottnak gondolom őket.
A Commutereket meg a Park Lane-eket én kimondottan kedvelem – bár nem gondolom őket jó autónak – és ez kiderül a Bubba-Gump listából. A Cougar SW méltó utódjuk ezért a szívemnek kedves.
1 megjegyzés:
Sokáig azt hittem én is, hogy vonóhorognak van ott a műanyag, de nem, ez gyárilag így készült, mert a csomagtérajtó alján lévő két horony ezen a műanyagon átbuktatva tartják csukva az ajtót, amik a fémen gyorsan elkoptak volna. Zseniális! Ezzel együtt elviseltem volna a vonóhorgot is, miközben a 911 Porsche meg kapott, ami a valóságban teljesen alkalmatlan vontatásra. Ilyen a játékbiznisz.
Megjegyzés küldése