Ha van a Matchbox számára kötelező gyakorlat, akkor az mindenképpen az emeletes (jobbára) londoni busz. Végre is hajtották ezt fennállásuk alatt sokszor, de az én gyűjteményembe csak nagy ritkán találnak utat maguknak, mert mindig is azt gondoltam róluk, hogy túlságosan is aprók a többi járműhöz képest. Ez is az MC-20 szettből származik.
A második titán
A
Leyland 1978 és 1984 közt gyártotta ezt az emeletes autóbuszt,
jellemzően a London Transport, azaz a brit főváros
tömegközlekedési vállalata számára. A cirka 9,5 méter hosszú,
2,5 méter széles, 4,4 méter magas, alumínium karosszériás
buszokat két- és egyajtós kivitelben gyártották. Szülőhelyükről
mára kikoptak a használatból, de meglepő módon a világon számos
helyre – New York City, Las Vegas, Florida az Egyesült Államokban,
Melbourne Ausztráliában – került belőlük, hogy városnéző
buszként éljenek tovább, számos közülük nyitott tetősre
alakítva. (Hasonlók futottak Budapesten is, mint városnéző
buszok, de azok Leyland Olympianok voltak.) A nevet másodszor
használta a Leyland, az előző generáció(k) 1927 és 1969 közt
készültek, mind orrmotorosak.
70+
A
Matchbox legalább hetvenféle festéssel – beleértve a Code 2-ket
is – készítette el a Leyland Titánt – legalábbis én itt
adtam fel az összeszámlálásukat. Ez a verzió amit ebben a
postban láthattok és az MC-20 szettből jön – link a post végén
– amúgy 1986 és 1991 közt szerepelt az 1-75 sorban, az USÁ-ban
mint MB-28, mindenhol másutt meg mint MB-17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése