Szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hogy a mai modern autók közül hány olyan van, ami picit is lázba hoz. No nem vagyok az a modern autó köpködő, egyszerűen csak nem nagyon váltanak ki belőlem ingert. Na az Alfa Giulia az egyik ilyen kivétel.
Már akkor izgalmas volt számomra, amikor még csak szó volt arról, hogy az FCA egy új, hátsókerekes platformot fejleszt az Alfa számára. Amikor elkezdtek feltűnni az utcán az első Giuliák, mindig felkaptam rájuk a fejem, így amikor 2020-ban a Matchbox kínálatába is bekerült a típus, nagyon bíztam, hogy jól fog sikerülni.
Bónuszként a Majorette is rákontrázott és szintén ebben az évben kihozta a saját verzióját belőle, ami szülte az ötletet, hogy ebből egy remek összehasonlító posztot lehetne írni. Amikor a kezembe került a Majorette láttam, hogy ez nem fog összejönni.
A típusismertető lepötyögésétől eltekintenék, mert az alábbi videóban úgy is benne van minden, amit tudni érdemes:
Túl jó nő a csajom
Ami miatt végül elvetettem, hogy valódi összehasonlító tesztet írjak a két kisautóról, az az, hogy igazából nem éppen egy kategóriába tartoznak. Azt be kell látnunk, hogy a Mattel ugyanazokat a szabályokat tartja a Matchboxnál is, mint a Hot Wheelsnél. Azaz ez egy egydolláros kisautó - legalábbis az Egyesült Államokban - és ez az ökölszabály számít. Nálunk ez az utóbbi időben valahol 600-1200 forint körül mozog függően attól, hogy milyen üzlet polcán lelünk rá, míg a Majorette bő 300 forinttal drágábban indul. Ez abból is adódik, hogy a Samba-Dickie szándékosan följebb is pozicionálta a márkát, mert szerintem rájöttek, hogy fölösleges hadba szállni a Mattellel. És milyen jól tették!
Azt hiszem érződik, hogy melyik irányába is húz a szívem, de el tudom magyarázni, hogy miért. A Majorette, hasonlóan az ős-, Lesney Matchboxhoz egy szintén nagy múltú kisautógyártó. Ami az érdekessége és erőssége is, hogy inkább olyan autókat mintáztak meg, ami a hétköznapi forgalom szerves része. Ezt a mai napig, az új tulajdonos is tiszteletben tartja, követi a hagyományokat. Számos hiánypótló autót kaptunk tőlük: Fiat 127, Audi 80, Renault Twingo, Toyota Yaris - hogy csak párat említsek - amikre más nem is gondolt. Ráadásul mindezt úgy, hogy a minőségre sem lehetett panasz. Végig megtartották, néhány kivétellel, a rugózó futóművet és ami érdekesebb, egy valamilyen nyíló alkatrészt. Persze nekik is voltak sötét időszakaik, amikor a rally szériák parádés festését azzal ellensúlyozták, hogy sötét szélvédővel leplezték a beltér hiányát.
2011-ben meg beütött a ménkű, vagyis inkább a monszun, és az árvíz elmosta a maláj gyárat. Szerencsére kis trükkökkel kimásztak a gödörből - kínai, jobbára nevenincs gyártóktól származó, de minőségi termékeket dobtak piacra a Majorette márkanév alatt - és miután talpra álltak, lehetett érezni, hogy már más kategóriában kezdenek játszani.
Minimumból közel a maximumot
A Matchbox Giulia ugyan 2019-ben már megjelenik egy speciális Toy Fair kiadásként, de az 1-100 sorozatban csak egy évvel később, mint MB-12. Régi Matchbox hagyományként a csúcsmodell QV-t mintázzák meg. Ami furcsa, hogy nem kapott második színvariációt eddig, így csak pirosban lehet találni. Viszont azon közel minden ott van, ami kell. Elöl részletes és pontos tamponnyomással a fényszórók és a pajzs. Hátul a lámpát nem lustálkodták el azzal, hogy "úgyis piros az autó", sőt kis karbon spoilerek is kaptak egy kis feketét. A hátsó embléma mellett még futotta Giulia feliratra és rendszámra is! A felnik közül is a lehető legjobb választás volt a grafit ötküllős, mert remek kontrasztot ad a kasznival.
A beltér a szokásos. Az ülések és a műszerfal a középkonzollal viszonylag kidolgozott, de a kormány megint csak jelzésértékű, a pizzánál kicsit kidolgozottabb. Ezeket megint be lehet tudni a kis költségvetésnek.
Az egyetlen negatívum amit észrevettem, hogy valami nem stimmel az arányokkal. Túl rövid a feneke és ezért nagy kár, mert így olyan kicsit, mint egy kompakt BMW.
Nagyon közel a tökéleteshez
Nagyon érződik a Majorettnél, hogy az elmúlt pár évben igyekeznek mindent beleadni, hogy ínycsiklandó dolgokat hozzanak össze, mindezt úgy, hogy nem hagyták el a régi hagyományaikat. Már náluk is több sportautó van a palettán, de ugyanúgy megmaradtak a mindennapi városi autók. Az ajtók, vagy a motorháztető még mindig nyílik, a legtöbbször az első fényszórót a szélvédő műanyagából formázzák meg és a rugózást is megtartották. Utóbbinak volt egy nagy gyerekbetegsége, mégpedig a hasmagasság. Emiatt elég sok szupersportautó lett aránytalanul magas, de az Alfánál ezt már kiküszöbölték. Igazából nagyon nehéz belekötni. A szín már alapból sokkal közelebb áll az eredetihez, a tamponozás pontos és részletes, akár a Matchboxnál. Itt ugyan nem kapunk rendszámot, mert hátul ott van illesztve a karosszériához az alváz és a hátsó spoiler se kapott feketét, cserébe körbe az ajtókon ott a fekete keret és az első sárvédőn és a motorháztetőn is meg vannak festve a ki-beömlők.
A beltér pazar és könnyebb is kivenni a részleteket a nyíló ajtók miatt. Rendes kormányt kapunk, bár az egész autó nagyobb, mint a Matchbox. Az alján 1:60-as méretarány van feltüntetve, míg ha ehhez mérem a Matchboxot az közelebb van az 1:64-hez. Elöl a hűtőrács az alvázból van kialakítva, ami miatt kissé mélyebben ül, mint kellene, de ezt betudom a technológia határának. A kerék viszont tényleg nem ez alá való. Ahogy néztem most ez az általános egyenkerék, bár a prémium szériában van nagyon hasonló a a gyári felnihez. De ez most nem egy átalakítós poszt.
Egy szó, mint száz, vigyázó szemetek Majorette-re vessétek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése