A helyzet az, hogy
tulajdonképpen ezzel a kisautóval foglalkoztunk már a múltban, de
csak nagyon érintőlegesen egy zseniális átalakítás kapcsán.
Nem akarok elébe menni a dolgoknak, haladjunk szépen sorban,
érintve az előbb említett átalakítást is!
W116
A
Mercedes-Benz 1972 szeptemberében mutatta be új zászlóshajóját,
az új S-osztályt. Így pont fél évvel fiatalabb csak nálam, bár
az „ő” fejlesztése már 1966-ban elkezdődött. A csúcsosztály
csúcsmodelljét az SEL kivitel jelentette, mely 100 milliméterrel
hosszabb volt a két kerék közt, fejétől a farkáig 5060
milliméter hosszú. A csúcsmodell csúcsmodellje pedig a 450 SEL
6.9 jelentette és ezzel kapcsolatban az a mázlim, hogy a Totalcar
méltán népszerű zsurnalisztája kitűnő
cikket jegyez vele kapcsolatban,
így én nyugodtan hátradőlhetek a típusismertetővel kapcsolatos
összes feladatot ellazsálva! Tessenek kedves lenni fogyasztani az
előbb linkelt anyagot, majd visszatérni ide!
A W116, azaz az első, hivatalosan is S osztály Mercedes-Benz, Delta stílusú ismeretterjesztő videója, gyári videókból összevágva. (Borzasztó zene van alatta, de legalább hangos. Óvatosan a hangerővel!)
Bezzeg régen...
A
Matchbox kínálatában a 450 SEL, 1979-ben debütál. Akkor még
mint civil jármű, egy igencsak visszafogott kék festéssel. A rá
következő modellévben is így találkozhatunk vele. (Van ilyenem,
majd egyszer láthatjátok itt is. Mi több, ezt
koppintotta a hazai kisipar, amiről itt olvashattok bővebben.)
1981-ben
és 1982-ben azonban már megkapja a jellegzetes, „német taxi
krémszínt” és egy szabadjelzőt a tetejére. A szín telitalálat
a típus viszont ha nem is tévedés, de semmiképp sem jellemző. A
kor elnyűhetetlen és szétüthetetlen, jellegzetes Merci taxija a
W123-as volt – ami úgy általában mint kisautó fájóan hiányzik
az 1:6x méretarányú játékautók közül. Ha megguglizzuk, akkor
igen, találni W116-os Mercit taxigúnyában, legalább három
darabot. (Ha jól emlékszem ilyenem is van valahol, szóval ami
késik az a vonat.)
1983-ban
és 1984-ben jön a német rendőrségi változat, ami e post tárgya
is. Ez megint olyan, mint a taxi, ha nem is lehetetlen, nem jellemző.
Normális esetben a bűnüldöző szerveknek pont semmi szükségük
nincs egy öt méter feletti hosszúságú luxuslimuzin járőrkocsira.
Ezzel
csak abban az értelemben van vége a típus történetének a
Matchbox értelmezésében, hogy eddig szerepelt az 1-75 szériában.
Mint arról
korábban részletesen írtunk, a Matchboxnál fantáziát láttak
abban, hogy kiterjesszék a gyártást és a forgalmazást a
vasfüggönyön túlra is.
A 450 SEL szerszámai hozzánk nem, de Bulgáriába eljutottak és
ott kismillió, egészen valószínűtlen szín összeállítású
változat készült, és mivel mind a mai napig nem lehet pontosan
tudni, hogy mi történt a Matchbox szerszámaival, az sem biztos,
hogy a múltidő használata helytálló. Még az is lehet, hogy most
is gyártják. Ezek közül láthattok
itt párat.
(Na, ilyenem nincs és nem is valószínű, hogy lesz, mert a bolgár
modelleket úgy általában nagyon túlárazottnak és túlértékeltnek
gondolom a gyűjtői piacon és pont a Mercijeik nem is tetszenek.
Becsszó, hogy nem a szőlő savanyú, mert mutatóba azért van más
bolgár cuccom!)
A fentiek szépséges triója megcsodálható itt a szomszédban, az Addiktológus kollégáknál, akiktől ez a kép is származik.
Az
alcímet az indokolja, hogy a 70-es, 80-as években úgy tartották
hat éven át ugyanazt a típust a kínálatban, hogy leütötték
azt a lasztit, hogy kihasználják az adott típus kínálta
verziókat. Azóta többször keseregtünk már afelett, hogy
mennyire kézenfekvő lenne egy-egy bizonyos modellnél megint
eljátszani ugyanezt, de...
Érdekes
amúgy, hogy a W116-ot hányan megmintázták még a Matchboxon kívül
a neves, minőségi gyártók közül! A Majorette értelmezése
nekem is megvan, Tomicára meg Schuchora pedig csak vágyom.
Hazai vonatkozás
A
pártállami időkben volt egy olyan időszak, amikor a legnagyobb és
legfeketébb „nagy fekete autó” pont a Mercedes-Benz 450 SEL
volt. Ez volt a legmagasabb rangú politikusok szolgálati autója,
ilyenekkel fuvarozták a külföldi VIP-eket és így – legalább
egy – rendőrségi uniformist viselő felvezetőautó is létezett
belőle. Hogy mikor volt mindez, annak pontos meghatározását ne
várjátok tőlem, ez olyan történészi kutatást igényelne,
amihez nincsenek meg a megfelelő eszközeim. Mondhatnám azt, hogy
„kézenfekvő volt tehát a Matchbox hazai rendőrségi uniformisba
bújtatása”, de ez bődületes lódítás lenne. Az ötlet nem a
mi fejeinkből pattant ki, hanem a Vaterán láttuk, amire
én akkor annyira rácsodálkoztam, hogy ékeskedtem is az idegen
tollakkal.
Tehát más
ötlete lett jelentősen finomítva porsche kolléga keze által, és
született meg belőle ez a példány,
amit azóta is őrzök lelkesen – most is kiemelt helyen, az
egyetlen kisautós vitrinemben lakik.
Jó, de...
A
Matchbox értelmezése a W116-ról szerintem a játékszer
kategóriában remek. Nyithatók az első ajtajai, az arányai jók –
még akkor is, hogyha a majd' hatméteres csatahajót eléggé le
kellett kicsinyíteni, hogy beférjen a Matchbox egyendobozba – a
részletek szépek. Kifejezetten tetszik az ötlet, hogy a civil
autóból taxivá és rendőrautóvá maszkírozták át. Egy dolog
fáj vele kapcsolatban: Ez nem a W123, azaz a Zöldséges, de ez –
nyilván – nem a kisautó „bűne”.
Szeretem a részleteit a nagy tepsinek!
Nyitható első ajtók.
Eddig fel sem tűnt, hogy a szélvédője és így a megkülönböztető jelzései mennyire kékeszöld színűek. Szabad szemmel inkább kék, mint zöld, bár a fotókon egyértelműen zöldnek tűnik. A hangszóró a tetején tud lenni krómszínű is egyes darabokon.
Igazság szerint árnyalati különbségek léteznek belőle, ami a háttérben áll példány, annyira sötétzöld is. Azt nem véletlenül mutatom meg közelebbről, mert egyáltalán nem eredeti, hanem utólagos felújítás nem túl jól sikerült eredménye és konkrétan átvertek vele egy internetes piactéren.
Közel sem patikaállapotú ez a darab, de kit zavar?
1 megjegyzés:
Világoszöld dekorú volt gyerekkoromban, tervben van a pótlása, mondjuk 1x már majdnem összejött.
Megjegyzés küldése