Matchboxon kívüliek: Fast Lane (Realtoy) BMW 7

Annyira bosszantott az újabb reménytelenül félrenyomott, gyári hibás Hot Wheels felfedezése – ami a tegnapi cikkben látható –, hogy mérgemben elővettem egy minden ízében tökéletes kisautót, dafke egy olyan gyártótól, ami másodvonalbelinek számít.

E65

7-es BMW ügyekben úgy állunk, hogy egy szintén másodvonalbelinek számító gyártótól, az MC Toy-tól – ami a Maisto elődje – szerepelt már itt az E32-es, azaz a jelen post tárgyánál két generációval korábbi. (Az előbb linkelt postot már csak azért is bátorkodom ajánlani, mert rendbe teszi az E-kódok ügyét. Másfelől meg ismét hozza azt, hogy az ázsiai gyártóknak el tud sülni a keze, szerintem messze szebb, mint a Siku értelmezés. Ez pedig egy még szebb változat ugyanebből.) Más viszont nincs, a 7-es széria nem éppen gyakori ebben a méretarányban és nem is mindig sikerül jól feldolgozni, szerintem több a „bár csak ne tettétek volna” mint a jó. Elkalandoztam!

Az E65 2001 és 2008 közt regnál. Édes testvére a nyújtott tengelytávú E66, a páncélozott E67 és a hidrogént fogyasztó E68. Amikor megjelent, kapott hideget-meleget egyaránt. Egyrészről ez volt az (egyik?) első Chris Bangle vezetése alatt tervezett BMW, ami bevágta a hokedlit az addig konzervatív, ámde egységesen szépnek tartott megjelenésű autókat előállító cég összes hagyománya közé. Sőt! Ugyanazzal a hokedlivel módszeresen agyon is csapkodta az ijedtükben szerte-szét szaladó kis hagyománymanókat. Az aggódó szülők pedig rémülten takarták el a kisdedek szemét, amikor egy E65 felbukkant az utcán, megóvandó őket a későbbi, költséges pszichoterápiától. Tény és való, az E65 valami olyasmi, amit általában vagy szeret valaki, vagy őszinte rémülettel utál. Én valahol a kettő közt állok véleményben, szerintem úgy szép, mint ahogy egy Tigris harckocsi szép tud lenni – már ha egyáltalán –, de készséggel elfogadom, hogy léteznek olyanok, mint Csudabogár, aki szerint a Tigris „olyan szééép”.

Ami a teljesítményadatokat illeti, az E65-öt sorhatos – ezek a dízelek is –, V8-as és V12-es motorok hajtják, a teljesítményük pedig 214-től, 431 lóerőig tart. A hátsó kerekeket pedig öt-, vagy hatsebességes automataváltókon keresztül forgatják meg.

Gyári E65 imidzsfilm - igaz, ez már a ráncfelvarrás utáni verzióról készült

Az E65 volt az első BMW ami a világra szabadította az iDrive nevű eszközt, amivel az autó akkoriban minden tekintetben a csúcsot jelentő elektronikai rendszerét vezérelni lehetett. Ennek a fogadtatása csak annyira volt rideg – tetézve a radikális megjelenéssel –, hogy a vásárlók közvetlenül az E65 megjelenése után valósággal lecsaptak, az egyel korábbi 7-es, azaz az E38 akkor még hozzáférhető, új autó készletre. Tény és való, az iDrive valami olyasmi, ami abból szempontból megelőzte a korát, hogy annak a nemzedéknek szól, akinek egy érintőképernyős okostelefon kezelése nem valami pogány mágia, hanem magától értetődő dolog. Igen ám, de még az iPhone első generációja is csak 2007 júniusában jelenik meg, szemben az E65 2001-es debütálásával! (A BMW legnagyobb mázlijára, mert az iDrive névért az Apple finggá perelte volna őket.) Nem tudok érdemben nyilatkozni arról, hogy az első generációs iDrive mennyire volt jó, vagy sem, mert én csak egy E60-asét, azaz a 2003-ban debütáló 5-ös BMW-jét tudtam akkoriban kipróbálni és nem volt vele bajom. Nyilván a 2003-as autó iDrive-ját számtalan és egy ponton változtatták meg az E65-höz képest. Azt viszont én sem tudnám eldönteni, hogy vezetés közben mennyire lehet jó, vagy nem – esetleg egyenesen veszélyes – egy iDrive-ot piszkálni. Viszont hajlamos vagyok hinni a TotalCar ítészeinek, akiktől egyáltalán nem állnak távol az olyan világi hívságok, mint az informatika és mégis lelkesen szapulják a fedélzeti elektronikát, például felróva azt, hogy a rádió hangszínszabályozását soha nem keresnék az alatt a menüpont alatt, ahol van.

Első generációs E65. (Kép: Wikipédia)

Mivel ők első kézből szerzett információval bírnak az E65-el kapcsolatban, semmiképp sem hagytam volna ki, hogy megemlítsem e helyütt Winkler Robi írását az autóról, amely – ha nem értek félre valamit – a legeslegeslegelső TotalCar TV adásának vonatkozó részét is tartalmazza beágyazva. Tessenek fogyasztani! Mi több, Karotta már a ráncfelvarrott E65-ről is forgatott egy anyagot, amit pedig itt lehet megtalálni. Érdekes, hogy ő is ekézi a javított iDrive-ot vastagon.

 

Az amerikai német, aki kínai

Mai szeánszunk tárgya ijesztően régen várja a sorát, hogy egyszer terítékre kerüljön e lapokon, merthogy még 2007-ben (!) vásároltam Tajvan fővárosában Taipeiben, az amerikai Toys "R" Us játékboltlánc egyik helyi üzletében. A bonyolult alcím is innen jön. A Fast Lane, a Toys "R" Us saját márkája, amit amúgy a kínai illetőségű Realtoy gyárt.

Innen van: Toys "R" Us, Taipei - az egyik, mert hogy azóta több is lett.

Nagyjából ez volt az a vásárlás, ami után rájöttem, hogy aki autószexualitási indíttatásból gyűjtő, az jobban teszi ha minőséget vásárol – értsd: mindegy ki gyártotta, ha megüti az elvárt színvonalat, meg kell venni – és nem visel szemellenzőt egy gyártó termékeivel kapcsolatban. És igen, azt is nagyjából innentől mondogatom, hogy “vigyázó tekinteteteket az ázsiai gyártókra vessétek, mert el tudni sülni a kezük!” Hogy ez mennyire így van, arra ékes példa az előbb linkelt Fast Lane Superliner kamionon túl még a döbbenetes Isuzu Vehicross – amiért csak külön megvettem volna az egész gyűjteményes hóbelevancot –, meg a Nissan Fairlady Z – aka. 350Z is. Persze szó sincs arról, hogy ne tudnának döbbenetes vackokat is gyártani, de hát mint fent. Amúgy a Realtoy készíti a Tesco kisautókat is, amiket szintén érdemes figyelni. (A BMW azért nem látható a Superlinerben, mert külön vettem, blisterben, meg még mást is.)

Hogy végre rátérjek a kisautóra magára: Az van, hogy nem látom hibáját! De tényleg. Ez egyértelműen a legelső E65 generáció a ráncfelvarráson innen és minden részletével elégedett vagyok, és két árkategóriával feljebb, a gyűjtőknek szánt színvonalon is az lennék – igaz akkor már igényelném a gumis kerekeket. Ahol festék van rajta – első-alsó hűtőrács, BMW-vesék, lámpák, rendszámtáblák, BMW embléma, ablakkeretek – minden a helyén van, nincs elcsúszva, nem csálé, nem béna, hanem tökéletes. Pont. Az autó arányai jók, a részletek a karosszérián a helyükön vannak és pontosak, a beltér részletes – ne feledjük, az 1:6x méretarányban vagyunk – vannak visszapillantótükrei, nincsenek rajta csúnya öntésnyomok, úgy jó ahogy van. Hozzá ez nem egy, “na jó, hát ez jól sikerül” egy szál fecske, aki nyarat próbál csinálni. Az előbb linkelt kettőhöz még passzintanám ezt az Audi RS4-est, ami legalább ilyen, nem lehet belekötni abba sem.

Ennek a fényében azt mondom, hogy szégyen és nagyon szomorú, hogy a Mattel 2014-ben nem képes megugrani azt a színvonalat, amit egy ázsiai, inkább mennyiségi, mint minőségi gyártóként elkönyvelt gyártó már évekkel ezelőtt igen – és azóta is produkál –, és mind a Hot Wheelsek, mind a Matchboxok színvonala a béka alfele alá tart!

 Részletes és ahol festék van rajta, az a helyén van, nincs elcsúszva, nem csálé.

 A fényképezőgép kiemeli a metál szemcséket a festésben, a valóságban ennél lágyabb a színe. Nahát! Innen is hibátlan!

 A beltér is nagyon részletes, pedig ez 1:6x méretarány és "csak" egy Realtoy. Ja, és nincs rajta katasztrofális diszkókerék sem, hozzá még nem is eltérő méretűek.

 Hátul is minden pontosan ott, ahol kell. Tessék csak megnézni azt a kalaptartót! Mit mondtam az előbb a beltérről?