Matchbox Memories: Matchbox MB-46 Stretcha Fetcha

Van egy kérdésem, amire őszintén érdekelne a válaszotok: Volt olyan kisautótok kölyöknek amit szívből utáltatok? Ha igen, melyik volt az és mi lett vele? Nekem volt. Egy mentőautó, ami helyett úúúúgy szerettem volna egy tényleg mentőnek kinéző valamit, leginkább egy Binz-t. Igen, a mai post pont erről fog szólni.

Fantázia szörnyszülött

Sokszor leírtam már, hogy sohasem voltam oda a fantázia szülte Matchboxokért. Kölyöknek sem, felnőtt gyűjtőnek sem. Gyerekként nagyon szerettem azokat a kisautókat amivel lehetett nénózni a szőnyegen, de valahogy ezt a nyilvánvalóan fantáziamobil mentőautót sohasem szerettem, talán mert olyan rettenetesen furán nézett ki. Azt hiszem a csónakorr volt az, amit nem tudtam neki megbocsátani. A fantáziámból annyi még kitellett, hogy „biztos kétéltű”, de „akkor a hátsó ajtaja miért van olyan alacsonyan? Ott befolyik a víz!” Szóval szegény kapott kiképzést rendesen, a gyerekkori példányt kallasztom is a roncsos dobozban, ahol azok a gyerekkori darabok laknak, amiket nincs szívem nekiadni a kollégáknak átalakítási alapanyagnak, mert hát azért mégiscsak ezek azok a közel negyven éves darabok, amikkel felnőttem, akármennyire is le vannak harcolva.

Hülye nevek minisztériuma

Gyerekként persze lövésem sem volt a fura nevéről, ami egy elég gyenguska, de legalább lefordíthatatlan szójáték azzal, hogy valakit – egészen pontosan téged – hordágyra tesznek és idehoznak. Bosszúból levezetem, hogy szerintem mi lehetett, ne csak nekem legyen rossz! Szóval angolul a hordágy az „stretcher”. Nyújtózni, kifektetni meg „stretch”. A „stretcha” egy torzított butaság, nagyjából abban a formában, mint ahogy magyarul a „nem tudom” a „nemtom”, a „hagyjál”, meg a „haggyá'”. Eredetileg az akarhatott lenni, hogy „stretch you”, ami nagyjából azt teszi, hogy „kiterítenek téged”, némileg elvonatkoztatva – lévén egy mentőkocsiról van szó – „hordágyra raknak (téged)”. Mindez kicsit torzítva: „stretch ya'”, ami némi őrölt gabona erjesztésével és lepárlásával, majd fahordóban való érlelésével készülő, égetett szesz elfogyasztása után tud úgy elhangzani, hogy „stretcha”.

A „fetch” az annyit tesz, hogy „elhoz, ide hoz” – mi több, az ebnek elhajított tárgy visszahozását célzó játékot, amit mi leginkább úgy hívunk, hogy „hozd vissza!” is így nevezik. Ezzel nem vacakoltak sokat, csak a „you” lett az, ami a fenti módszer alapján hozzácsapódott.

DE! Van nekem egy kitűnő barátom, Armitage aki – többek közt – műfordító. Kíváncsiságból rákérdeztem nála, hogy mit gondol az okoskodásomról. Ő azt mondta, hogy „az -a végződés gyakran az -er végződés hanyag ejtését írja át”, tehát az ő olvasatában a „stretcher-fetcher” lehetett a kiinduló anyag, mielőtt jött az égetett szeszes kezelés, tehát a végeredmény szerinte „Hordágy-Szállító”.

Szóval valahogy így képezték a nevet. Hát nem óriási, hogy már 1972-ben hol tartottak a brit tudósok?!

Változatok egy bénára

A Stretcha Fetcha mint mentőautó, 1972-től, egészen 1978-ig riogatta a gyermekkorúakat az 1-75 szériában. (Más verzióit most ne birizgáljuk, azokból majd másik post lesz.) Zavarba ejtően sok verziója volt pont azokból a lényegtelen különbségekből, amiktől én pont rosszul vagyok és nem szoktam az ilyen eltéréseket halmozni. Ha valaki mégis elmerülne ezekben, akkor fáradjon erre!

Most, hogy jobban belegondolok, tiszta mázli, hogy az én gyerekkori példányom is szakasztott ilyen volt, kék színű szélvédővel és megkülönböztető jelzéssel, mert a borostyán sárga villogókat bizonyosan nem tudtam volna megemészteni.

Nem a legkedvesebb kisautóm, de fogjuk fel úgy, hogy „volt ilyen is, pipa”.

A csónakorr, amit kölyökként nem tudtam hová tenni. Fantáziamobil, de annak is jobbkormányos!

Viszont legalább van megkülönböztető jelzése - akkoriban támogatták ezt az iparágat -, és hozzá kék! 1972-ben született, pont mint én, de mennyivel jobban tartja magát...