Matchbox MB-44 Rolls-Royce Phantom V

Mostanában csupa regular wheel Matchbox kerül tőlem e lapokra, pedig igazán kevés ilyenem van – már legalábbis a Superfastokhoz viszonyítva. Mára egy igazi kékvérű darabot tartogattam.

A Fantom

A Phantom V egy nagy, ultra-exkluzív, négyajtós limuzin, landaulet vagy kétajtós kupé, amit a világ második legkékvérűbb gyártója készített 1959 és 1968 között. A motorjáról annyit lehet tudni, hogy 6230 köbcentis, 90 fokban döntött V8-as, ikerkarburátorokkal aljasítva. A teljesítményéről mit sem tudni, ezt az apróságot a cég nem kommunikálta. Mindig csak annyit mondtak sokat sejtetően: „elegendő” vagy „épp elegendő”. A négysebességes automata váltója a General Motorstól származik és nagyjából ennyi a közös a legyártott 518 példányban, hiszen a kézzel készült autókra az a jellemző, hogy a megrendelő kéréseire lettek szabva. Akkoriban a Rollsokra olyan karosszériagyártók készítették a bódékat, mint a... Na vegyük csak sorjában!

H. J. Mulliner. Nekik 1760-ra nyúlik vissza a történetük, akkoriban postakocsikat építettek a Királyi Postának, a Rolls 1959-ben kebelezte be őket és egyesítette őket a Park Ward-dal 1961-ben. Jelenleg a Bentlyhez tartoznak.

Park Ward. 1919-ben alapultak és 1923-tól kezdődött a hosszú-hosszú együttműködésük a Bentley-vel, de építettek karosszériákat Delage, Fiat, Sunbeam alapokra is. 1939-ben vásárolta fel a Rolls azon részvényeiket, amik addig még nem voltak az övék és így lett teljes egészében a tulajdonuk. 1961-től lettek a Mulliner Park Ward része.

James Young. 1863-ban kezdték az ipart, naná hogy ló vontatta kocsikkal. 1921 volt az év, amikortól számos Bentley-nek adták ők a ruháját, de persze építkeztek Alfa Romeo, Sunbeam, Talbo és Rolls-Royce alapokra is. 1937-ben a céget felvásárolta egy Rolls-Royce dealer, bizonyos Jack Barclay nevű úr. 1967-ben építették az utolsó karosszériájukat, Rolls-Royce Silver Shadow kupékat.

Hogy ez fent miért fontos? Hát mert ezért van az, hogy nagyon kevés az utolsó csavarig azonos Phantom V-öt találni. Ha dupla fényszórói vannak, akkor azt az autót 1963-ban, vagy később készítették.

A felhasználói közt olyan személyiségeket találni, mint Második Erzsébet (királynő), Mohamed Reza Pahlavi (iráni sah), illetve John Lennon (zenész). Ez utóbbi úr járműve pszichedelikus festéssel lett éktelenítve, amire a legenda szerint egy idős hölgy úgy reagált, hogy esernyővel támadt rá, miközben azt kiabálta, hogy „Te disznó, te disznó! Hogy merészelted ezt tenni egy Rolls-Royce-szal?” (Szerintem igaza volt.)

Végre saját fotókon tudok bemutatni egy ilyen különleges autót, ugyanis kettőhöz is volt szerencsém személyesen – sajnos csak bársonykötélen túlról.

1962-es James Young karosszériás, Rolls-Royce Phantom V kupé.

1962-es James Young karosszériás, Rolls-Royce Phantom V kupé. Nem, nem láttok duplán, ez egy másik autó! A történet hozzájuk megtekinthető ITT.

Apróság

A Matchbox kínálatában mindössze három évig szerepelt a Phantom V, 1964-1966 között. Az autó nagyon pici, 1:74 a méretaránya. A kivitelezése az RW-kre oly jellemzően részletes, bár a belseje csak jelképes: két üléssor és egy kormánykerék. Mindössze ötféle változata létezik, metál-hússzinű és ezüstszürke, fehér, vagy fekete kerekekkel, illetve a kakukktojás, metálszürke, ezüst kerekekkel. Na, ennek az ára messze a józan ész határaitól terül el északi irányban. Nekem két példányom is van a leggyakoribb, hússzínű-fekete kerekű összeállításban, de a kettő közt van némi árnyalatkülönbség, ami azt gondolom festékkeverő John alkoholszintjének köszönhető. (Milyen érdekes, hogy ezt pont nem jegyzi változatként a Matchbox biblia!) A jármű első kerekei ugyan minimálisat de rugóznak, illetve nyitható a csomagtérfedele. Hol tartott már 1964-ben a tudomány?! Érdekessége, hogy a fenekén elírták a nevét, a Rolls és a Royce szavak közé nem került kötőjel.

Nem túl gyakori, de közel sem ritka, aprócska Matchbox, ami a regular wheel-ek közt közepesen alacsonynak számító forintosítható értéket képvisel.

Matchbox  Rolls-Royce Phantom V, született 1962-ben.

 A kormánya a jobb oldalon van, naná!

Nyílik a csomagtérfedele. Hol tartott már a tudomány 51 éve?!