Matchbox Memories: Átalakítás: Matchbox MB-12 Citroën CX Ambulance

Az átlagos, vagy megnövelt kombiautóba senderített, bármilyen küldetéssel és felszereltséggel bíró mentőegység kialakítása és használata valószínűleg nagyon erős a franciáknál, hiszen nem csak a valóságban látunk számos példát rá, hanem a kisautó történelem is sokféle kialakítást megmutat számunkra.

A kombi rész kissé megemelt tetőlemeze

A CX Break alapesete

Az 1974 és 1991 között legyártott közel 1,2 millió különböző fajta CX jelű Citroën nem kis sikerről tanúskodik. Még az év autója címet is elnyerte 1975-ben. A cégnél nem (volt) ritka a jó formaterv, az áramvonalas és előremutató DS irányzat kötelez. Így sok ponton az előd megoldásai, jellemzői köszönnek vissza, akár továbbfejlesztve is. A CX elnevezés az egyébként Cw névvel illetett légellenállási tényező francia megfelelője. Ez is utal az igencsak előremutató formatervre, az áramvonalas karosszériára. '74-ben azért még ez nagy szó volt, amikor az aerodinamikus karosszériák maximum a koncepcióautók szembetűnő jellemzőjeként villantak meg, az utakon meg újdonság volt az egyes Golf meg a D Kadett.

A hidropneumatikus rugózási rendszeren már nem csodálkozhatunk, de az egyküllős kormánykerék, a digitális műszerfal, a teljesen szokatlan belső design, a furcsa kapcsolók, az idegennek ható tervezési és működtetési logika nagyon kiemelte még a kategóriájának többi kortársa közül is.

Ötajtós, break (azaz kombi) és a 25 centivel hosszított tengelytávú, egyéb speciális célokra használt változatai voltak. A Robert Opron tervezte karosszéria kialakítására az SM formavilága és néhány egyéb technikai megoldása (például az ott megjelent sebességfüggő kormányszervo) is hatott. Az áramvonalas karosszériát a Kamm-féle hátfalkialakítás teszi még érdekesebbé. A kocsi 20 centiméterrel rövidebb, mint az elődje a DS, köszönhetően a keresztben beépített motornak. Itt említendő meg, hogy eredetileg Wankel-motorosra tervezték, ezért is kisebb a motortér a szokásosnál, de szerencsére – a végső gyártásba adás előtt - végül meggondolta magát a gyártó, így került bele a jó öreg bevált soros (2 és 2,2 literes karburátoros) négyhengeres. Csak később a GTi verziónál jelent meg a motorpalettán a 2,5 literes 128 lóerős injektoros verzió, és erre került rá a turbofeltöltő pár évvel később. Amúgy ez meg fából vaskarika, egy luxuslimuzinból GT verziót kreálni? Viszont meglepő, hogy csak 1981-től lehetett automata váltóval megvásárolni és a gázolajos (legerősebb) motor is csak két évvel ezután jött ki. Hogy milyen az élet a CX bálnájával, arról kitűnő cikket jegyez Csík a TotalCar hasábjain, érdemes átkattintatni rá!

Olyan versenytársai voltak, mint a W124-es Merci, a 100-as Audi, vagy a bajor 5-ös sorozat. Ezek meg nem kispályáztak, fejlesztettek és nyomultak A Citroën, a PSA társcégei által viszont igen korlátozottan fejleszthettek csak. Így a ~~dizájn fészliftelése~~ formai részletek apróbb módosításai maradtak csupán számukra, ami előrevetítette a széria befejezését. Mindazonáltal az autótörténelem egyik legjobban átgondolt formavilágú sorozatban gyártott autója volt. Az alapkarosszéria sok-sok átépítésnek adott alapot, ezzel meg is szűntetve a kocsi szépségét.

NPV Rapid Response Unit

Persze mentőautó is készült a kombiváltozatból. Kisebb-nagyobb hátsó tér módosításokkal számos variációban találkozhatunk velük. Ezeket is szívesen mintázták meg a kisautógyártók. Az én átalakítási alapom is egy ilyen kékfényes jármű volt, egy mentőautó. Mivel az előző életét már kiszolgálta, nálam jött el az idő, hogy újjászülessen egy másik funkcióban. Bár ez csak kissé más, mivel egy versenypályákon, autóversenyeken használt gyorsbeavatkozó egységről van szó. Itt is van kékfény, mentős szakember, és sok technikai eszköz ami a roncsok közé szorult versenyzőt hivatott mielőbb kiszabadítani és elsősegélyben részesíteni, amíg a nagy és jól fölszerelt igazi mentőautó meg nem érkezik.

Ahogy első életéből érkezett

A csomagtér ajtó átalakulás közben

Az ablakpanel a kettévágási folyamat közben

Dizájn (át)értelmezés

Nos, mindezek után néhány szó essen a módosításokról. Első és legfontosabb, hogy kiegészítettem a hátsó ajtó hiányzó sarkát és egyúttal fixen be is építettem a kaszniba. Egyrészt mert – az anyagjellemzőkből adódóan - nagyon bumfordi volt a kialakítása, másrészt meg sok funkciója nem is lehetett a szűkös nyitási lehetőségek miatt. Ennek okán ha már úgy is csak a műszaki és humán mentős cumók vannak belül, akkor minek rá ablak. Ezt is megszüntetve talán kissé teherautós lett a fazonja, de mindenképpen jót tett a hátsó rész arányainak.

Így jobban érvényesül a rikító narancs szín

Az ablakpanelból csak az első részre volt szükségem ezért ott is eltávolítottam a fölösleget. Mivel nálam a Matchbox lemezelt oldalú verziója volt, nem a sima kombi, így az ablakok megszüntetésével nem kellett foglalkoznom. Az ablakpanel meg egyforma mindkét verziónál és szerencsémre eléggé épségben megúszta a korábbi viszontagságokat. Viszont belekerült egy hátlap a vezetőülés mögé, ezzel is lezárva a hátsó részt.

Az ilyen kocsiknál célszerű a feltűnő dekoráció, hogy a még pályán levő többi versenyző is idejében meglássa a helyszínre igyekvő vagy éppen ott álldogáló speciális járművet. A dekorációt a feltűnőségi elvek alapján találtam ki és valósítottam meg. A motorháztetőn levő tükörképes feliratok inkább csak érdekességként jönnek szóba, mert nehéz elképzelni egy akármilyen pályaversenyautót amint a tükrében egyszer csak megjelenik egy kombi Citroën és a pilóta nem tudja hirtelen, hogy mi is az. Sokféle dekorációja volt már ennek a kisautónak, de ilyen még nem. Íme.