A
meglévő autónk vagy autómaradványunk tervezett átalakításakor előfordulhat olyan
eset, amikor az adott gyári futómű helyett egy másik kerül a
kocsi alá. Futómű alatt kicsit nagyképűen a két kereket és az
azokat összefogó tengelyt értem a továbbiakban. Ha az új futómű
szélesebb az sem túl szép és ütközhet a kasznival, ha keskenyebb, akkor meg be sem fér az
adott helyre. Ilyenkor történik a futómű átalakítása vagy
újrakészítése. Ez az egyik irányú lehetséges mozgatása a
kerekeknek. A másik irányú mozgatása az ültetés/emelés, amire
szintén kitérünk.
Szép példája a kis süllyesztésnek és a nagyobb kerékkel együtt történt kiemelésnek. Nagyobb kerék esetén a kaszniban levő kerékívet is meg kell nagyobbítani
Új futómű
illesztése a padlólemezhez
Ha
kicsivel keskenyebb az új tengely+kerekek együttes keréktávolsága,
mint a rendelkezésre álló hely, akkor első körben az alábbiakat
tehetjük. Célszerű
megvizsgálni, hogy van-e arra lehetőség, hogy a kerekek tengelyt magába foglaló középső hengerének belső feléből valamennyit levágjunk. Ezek a
belső, tengelyre simuló részek szinte mindig kiállnak a kerék
belső síkja elé, hogy amikor a kerék – a lazasági játékának
megfelelően – csúszkál, akkor ez a rész érjen hozzá a
karosszéria vagy a padlólemez erre a célra kialakított
részéhez. Néha elég csak ezt megrövidíteni vagy levágni a kerék
síkjáig és a probléma megoldottnak tekinthető.
Másik
esetben – az előzővel együtt vagy attól függetlenül is – a
padlólemez kerékbelsőhöz hozzáérő részéből kell
lecsiszolni, levágni a megfelelő részt. Ez a művelet erősen
korlátozott szűkítést tesz lehetővé, mert általában a
tengelyrögzítő elemek is gyakorta teljesen kiérnek a padlólemez
széléig
A kiemelt kaszni és az eredeti egy kicsit nagyobb kerékkel. Ezért tűnik úgy, mintha süllyesztve lenne
Új
tengely készítése
Ha
a fentiek nem hoznak eredményt, akkor egyetlen lehetőségünk van, a
tengely újraalkotása. Itt jegyzem meg, hogy ha túl hosszú a
tengely az adott karosszériához akkor is az alábbi metódust kell
követni a megrövidített tengelyvég lezárásához, csak ott nem
kell új tengely.
A tengely egyik végének lezárógombája alakulóban
A tengely másik végének kialakításához való befogás egy példája
Az
új tengely esetében a tengely anyagául egy, az eredeti tengelyhez
hasonló átmérőjű és rugalmasságú huzaldarabot, tűt, szöget, acélszálat vagy akár megfelelő méretű – kiegyenesített -
iratkapcsot is használhatunk. Az átmérője és az anyaga (rugalmas
vagy merev típusú) mindig az adott padlólemezhez, a felerősítendő kerékhez illetve a
komplett tengelyrögzítő rendszerhez illeszkedik. Előfordulhat
olyan összetett eset is amikor teljesen egyedileg készül a tengely
felfogatása, itt szabadabbak a lehetőségek is a tengelyeket
illetően. Viszont a tengelynél figyelni kell arra is, hogy a
kerékbelső lukjába jól illeszkedjen, mert ha nem passzentos,
akkor billeg rajta a kerék, ami nem túl szép. Ha meg szoros, akkor a kerék nem fog forogni. Ebben az esetben még a keréken levő luk finom felfúrásával vagy tágításával javíthatunk a helyzeten. A legtöbb esetben
az iratkapcsot használhatjuk fel leginkább az új tengely
készítéséhez, a tapasztalataim alapján. A kiegyenesített kapcsot kicsit hosszabbra vágjuk
le, mint amire tényleg szükségünk lesz. Úgy fogjuk be a satuba,
hogy csak körülbelül másfél milliméter álljon ki fölül.
Ezután kalapáccsal finoman elkezdhetjük körkörösen lapítani a
végét, úgy, hogy lehetőleg központosan terüljön szét a
lezárógomba. Mintaként az az eredeti lezárást vehetjük. Amikor ez megvan, akkor fűzzük föl a kerekeket a
tengelyre. Figyeljünk arra, hogy jól álljanak és tényleg a
külseje legyen mindkettőnek kifelé. Ekkor a tengelynek az egyik
végén már fixen áll (pontosabban siklik) az egyik kerék. Most
van itt az ideje, hogy a pontos tengelyhosszt kijelöljük. Ezt csak
úgy végezhetjük pontosan, ha a karosszériához és a
padlólemezhez is egyszerre állítjuk be a keréktávolságot.
Teljesen új tengely és tengelyrögzítés
Itt
fölmerülhet egyéb tuningmegoldás is, például a kerék döntése
esetén szűkebbre kell venni a keréktávot csakúgy mint az
ültetésnél, viszont ha nagyon széles jellegű futóművet
akarunk kialakítani, akkor meg egészen a karosszériát súrolhatja
a kerék külső síkja. Ezt kell most úgy beállítani, hogy a
tengelyhossz mintegy másfél milliméterrel álljon ki a kerék
tengelynél levő síkjától. Ha ezt bejelöltük és levágtuk,
akkor ismét a satuba fogjuk be a tengelyt, de most már az új rész
álljon ki fölfelé. Itt előfordulhat, hogy a satu pofája
vastagabb, mint a két kerék közötti távolság. Ekkor valamilyen
– célszerűen fém pofaszűkítő betétet kell oda még betenni,
hogy a tengely kényelmesen befogható legyen. A második lezárógomba
is hasonló módon - finom kalapácsütésekkel - készül, mint az
előző.
Ültetés,
kiemelés
Ültetésről
értelemszerűen sportosabb kocsik esetében beszélünk, míg
kiemelésre inkább terepjárók esetében van szükség.
Általánosságban nehéz jó tippeket és eljárásokat mondani,
mivel elég sokféle futómű és felfüggesztés létezik egy adott
léptékben is. Gondoljunk csak egyetlen gyártó, futómű és kerék
evolúciójára. És akkor még nem említettem a különböző cégek
felfüggesztési rendszerének nagy számát. Ezek természetesen
kombinálhatók, ha kellően ügyesen tudjuk a rendszerelemeket
illeszteni. Történhetnek kompromisszumos megoldások is, például
a rugózást is föláldozhatjuk adott esetben, ha – más megoldás
híján - fixen kell beragasztani a tengelyt. Viszont a kerekek
gurulását csak nagyon extrém esetben szabad föladni, mivel a
kisautó mást nem is igen tud, mint gurulni. Speciális esetben vagy
különleges átalakításokkor, amikor inkább dísztárgyként
szerepel a kisautónk, akkor el lehet tekinteni a gurulástól is
akár, de ne ez legyen a cél. Különösen fontos ez az ültetésnél,
amikor is a padlólemez már leér a talajra és ezáltal nem tud a
kerék gurulni. Előfordulhat egyes padlólemezeknél a kerekek
mellett, belül-alul egy kis kiemelkedés is, ezeket ilyenkor le kell
csiszolni. Nagyon fontos szempont az autó belterének az új
futóműhöz való igazítása. Ez lényeges mindkét irányú
tengelymozgatás esetén is mert vagy lötyögni fog a beltér vagy
össze sem tudjuk rakni a beltér és a padlólemez összefeszülése miatt a kisautónkat.
Mindenkor előre kell ezzel a műveleti résszel is számolnunk.
Betoldás vagy kivágás, ameddig az anyag és a térfogat engedi.
Fontos az előretervezés és a folyamatos próbálgatás is a
futóműállítás közben.
Amikor a beltér elemére némi magasítás kell, hogy a tengelyt is fogja és mégse lötyögjön a helyén. Ragasztóból vagy tapaszból kialakítva
Futóműtípusok
Néhány
verziót azért érdemes megvizsgálni az ültetés-kiemelés
témakörben is. Maradva elsősorban a Matchboxnál, de érintve
egyéb, hasonló futóművel rendelkező márkákat is. A
legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha a legújabb típusú,
tulajdonképpen rugózás nélküli vagy minimálisan rugózó
kerekekkel van dolgunk. Az ilyen rögzítés a legelterjedtebb a
többi kisautógyártó esetében is. Ezen tengelyek fölerősítése
úgy történik, hogy a kerekeknél, a padlólemez szélén a
kerékbevágásnál is ki van alakítva egy-egy „U” alakú vájat
a tengelyek számára illetve a fölső részben (második
padlólemez, maga a beltér vagy akár a karosszéria) is megvan
ugyanaz az „U” alakú vájat, csak szemből kialakítva. Ezek
közé kerül a tengely, így a két szemben levő elem pont a helyén tartja a tengelyt és a kerekeket. A szerkezet kialakításából következően
itt a vájat helyzetének megváltoztatásával lehet a tengely
helyzetét mozgatni a karosszériához képest. Aszerint, hogy
emelünk vagy süllyesztünk, a vájat megfelelő részéből kell
kivágni, az ellenkező részébe pedig betoldani valamennyit. Ezzel
a módszerrel nagyon pontosan lehet állítani a kaszni magasságát.
A legmodernebb és legegyszerűbb megoldás a rugózásmentes tengelyre, az "U" vájatba a beltér által leszorított futómű
Következő
jellemző futómű, a központi hosszúkás acéllemez leszorította
tengelyek esete. Ez már bonyolultabb és nem is lehet olyan nagy
méreteltéréssel alkalmazni. Az acéllemezt le kell óvatosan
szedni a tüskéről amire rá van feszítve a kis karmai által. Ezt
a karmok finom kihajlításával tegyük meg, ügyelve, hogy ne
teljesen hajlítsuk ki a kis karmokat, csak amennyire szükséges a
lecsúsztatáshoz. Ha nem süllyesztünk túl sokat (maximum másfél millimétert és a tüske teteje még ép, akkor erre a tüskére
vissza is csúsztathatjuk a lemezünket a végén. (előfordulhat olyan eset is, hogy a lemezt az eredeti helyére vissza tudjuk tenni a tengelyek fölemelése után is, mert a lemez rugalmassága és hossza ezt megengedi. Kicsit keményebb lesz a rugózás de ez nem is árt ebben az esetben. A lemez visszapréselése előtt a kihajlított kis karmokat egy kicsit hajlítsuk vissza, hogy
jobban harapjanak majd rá a tüskére. Ha a rögzítésünket megemeltük, a tengelyt is meg kell emelni. Ez
alápolcolással lehetséges legegyszerűbben. Sztirollap(ok)ból
lehet bevarázsolni a rétegeket. Célszerű olyan téglalapokat
kivágni amik a tengely alatt a padlólemezen kialakított
tengelyrögzítő vájatokig tart, mert így jobb lesz a fölfekvése,
nem billeg majd. Durvább esetben elfogy majd a vájat, ekkor azt is
újra kell csinálni, hogy a tengely pozícióját megtartsuk.
Szintén a sztirolból való kifaragását javaslom.
Ha
nagyot süllyesztünk, akkor előfordulhat, hogy a tengelyrögzítő
lemezt már nem tudjuk a tüskéjére visszatenni. Ilyenkor egy
alkalmas ragasztóval kell a lemezkét a helyén rögzíteni.
Alkalmas alatt azt értem, hogy míg például a ragasztópisztolyos
anyag vagy a kétkomponensű raganyag rendelkezik helykitöltő
térfogattal is, addig a pillanatragasztó csak felületet ad. Ez
utóbbi esetében alá kell polcolni a lemezt is (sztirollap ismét)
a jó felfekvés érdekében. Az első esetben a ragasztó biztosítja
majd a felfekvést is a rögzítésen túl.
Ezt a félig meddig rugalmas, de vékony lemezt kell óvatosan lefeszegetni a központi tartótüskéről
Az ábra első részében a központi acéllemezes rögzítés alapesetét látjuk metszetben, míg a második ábrán a kasznisüllyesztés miatt megemelt tengelyt és tengelyrögzítést láthatjuk
A
nagyon nagy műtétet kívánó emelés vagy süllyesztés módszere
az, amikor a teljes padlólemezt szétvágjuk keresztben és némi
toldásos csatlakoztatásokkal együtt újra összeragasztjuk. Kicsit részletesebben:
ezek jellemzően a Superfast érából való futóművek, (de a
magasítás esetében bármely kisautónál alkalmazható) ahol a
vékony acél tengelyt egy belső – a padlólemezre szegecselt -
műanyag szétnyújtott „H” elem rögzíti az autó aljához.
Nehezíti az esetet, hogy a műanyag elem két szárának alján
vannak azok a kis műanyag pöckök, amik a tengelyt hosszirányban
pozicionálják, és a helyén tartják rugózás közben is. A
helyzetet cifrázza, hogy a padlólemezből van általában
kialakítva az autó eleje vagy hátulja vagy mindkettő rész
valamilyen módon, akár csak egy lökhárító vagy rendszám
erejéig. Tehát ez elem a karosszéria része is, magassági
mozgatására nincs lehetőség. Viszont a teljes futóművet
mozgatni szándékozunk függőlegesen. Ekkor kell kivágni a futómű részt a
padlólemezből, úgy, hogy a két végén levő padlólemez folytatás a helyén marad, csak a középső padlólemez darab mozog. Ilyenkor a kocsi teljes szerkezete megváltozik.
Tulajdonképpen úgy kell darabokból összeragasztani. Ami nem okoz
problémát, mert a ragasztott részek az autó alatt, nem látható
helyen vannak. A karosszériához csatlakozó részeket célszerű bele is ragasztani a karosszéria megfelelő helyeire. Ez azzal az
előnnyel is járhat, hogy az eddig fényezetlen részek is kaphatnak
a kasznival egy időben festést ha a kisautónk eredetijén is úgy
volt.
A felszegecselt műanyag tengelytartó és pozicionáló elem
Az első ábrán az eredeti, műanyag H elem rögzítéses módszer metszetét látjuk. A második ábra azt az esetet magyarázza, amikor a padlólemezt háromfelé vágva a két végén levőt a kasznihoz rögzítve, míg a középső részt lesüllyesztve (kasznikiemelés esete) ragasztjuk össze ismét.
Itt szerencsére elfért a nagyobb kerék a padlólemez kivágásában és az eredeti tengelyrögzítést lehetett az új kerekeknél is használni. Viszont látszik, hogy a padlólemez eleje le van már vágva
A
középső, az eredeti helyén maradó (vagy másik kerékre
kicserélt) futóművet is tartalmazó egység most már tetszés
szerint mozgatható függőlegesen és a sztirollapokkal való
betoldásokkal a kellő helyen rögzíthető is. Figyelni illik arra
is, hogy ilyenkor a padlólemez és a kaszni között rés
keletkezik, ezt el kell takarni.
Kaszni kiemelésnél a padlólemez és a kaszni között keletkező hézagot el kell tüntetni. Ez egy bevált módszer erre
A tipikus esete a nagy mértékű ültetésnek: a padlólemez két vége a kaszni elejéhez és hátuljához rögzül, míg az itt látható középső elem a kaszniba csúszik föl. A kerekek elrendezése és mérete egy igazi pályaversenyautó készüléséről árulkodik
Például a padlólemezre
ragasztott kis sztirolcsíkokkal, majd a padlólemez színére festeni
őket, hogy ne tűnjenek nagyon föl. Ennek a padlólemez-műtétes
rögzítésnek azonban nagyon stabilnak kell lennie, nehogy
összerogyjon az autó amikor már éppen tennéd a vitrinbe.
Lehetőség szerint hagyjunk nagy ragasztási felületeket. Ennek a
verziónak egy extrém speciális esete az, amikor egy teljesen más
donor futóművét/padlólemezét oktrojáljuk be az adott
kisautónkba. Nem lehetetlen csak jó szemet és pontos tervezést
igényel. Erre is láthatunk példát majd hamarosan a blogunkon.
Beszegecselt
A
legrondább a helyzet a fixen beszegecselt tengelynél van. Itt már a
tengely kirobbantása is hosszadalmas és bonyolult művelet. Jó ha
van hozzá célszerszámunk, mert anélkül nagyon nehézkes és
idegőrlő a feladat. De ha már kint van a tengely és ki is
egyenesítettük (mert szinte minden esetben el van görbülve, hiszen
csak középen van alátámasztva, két szélén pedig kapja az
ellenirányú erőket és nagy az erőkar is) akkor itt egy teljesen új tengelytartó
rendszert kell kitalálnunk. Kiemelésről nemigen beszélhetünk,
mert csak a padlólemez van alatta ami már nem vékonyítható
tovább.
Vastagabb tengely esetén vagy pedig ültetéskor a padlólemezből is lehet egy keveset kicsiszolni
Ekkor az előzőekben tárgyalt padlólemez szétvágásos
módszert lehet alkalmazni. Süllyesztés esetében pedig a réteges
alápakolást illetve a teljesen új tengelypozicionáló vájat
kialakítását lehet alkalmazni. A tengely újbóli rögzítése ragasztással történhet. Viszont a gyári pontrögzítés helyett - mivel a tengely eddig is fixen állt és csak a kerekek forogtak - a tengelyt teljes hosszában rögzíthetjük. Figyelve természetesen, nehogy ragasztó kerüljön a tengely és a kerék közé.
Jellemző esete a középen beszegecselt futóműnek. Itt már ki van bontva a rögzítési pont a helyéről.
Fixen visszaragasztott tengely esete. Itt azelőtt sem volt rugózás, így nem lesz zavaró
Az alapeseteket áttekintettük. Természetesen ezek számtalan kombinációja is létrejöhet az ügyes kezű modellező által. Mindenre
nem lehet kitérni, így ezzel a néhány gondolattal inkább a főbb
vonalakat vázoltuk. Mindenki gondolja tovább őket és alkalmazza
az adott konkrét esetben annak elvét, részeit vagy egészét.
Tulajdonképpen nincs is kettő egyforma eset sem, mivel két
egyforma karosszériamegoldás sincs. Bátran merjen minden
autóátalakító továbbgondolkodni, kísérletezni a futóművekkel
is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése