Átalakítás: Matchbox MB-44 Boss Mustang, MB-10 Piston Popper és MB-67 IMSA Mustang

A Ford Mustangról és megjelenéséről az autópalettán, már igen részletesen volt szó ebben a korábbi posztban, a későbbi változatról meg ez a poszt szól. Az 1971 utáni verziókról több bejegyzés is van. Viszont a hetvenegyesről még nem volt szó. Úgy vélem, megér egy szösszenetet ez a nem kevésbé híres verzió is. Annál is inkább, mert a Matchbox több formában is megjelentette. Az asztalomon egyszerre három Mustang landolt egy alkalommal. S minő szerencse, mindhárom különböző volt, a Matchbox három verziója az alaptípusról.

Ahogy begurultak a műhelyembe: A Boss, a Mach 1 és a Piston Popper

Némi kortükör és ismertetés a híres 351-esről

1969-ben a Ford kiadott egy limitált – akkoriban a legerősebb - Mustang szériát, a Boss 429-es illetve 302-es sorozatot. A „Boss” név – állítólag - a titokzatos tervezés folyamán ragadt a kocsira, viszont a konkurenciával szembeni pozíciójára utalva nem is nagyon akarták elvetni a kódnevet, ami végül is az ismertetője lett a kocsinak. 1971-ben jelent meg a korábbi változatokat leváltó és jóval erősebb (Cobra Jet és Super Cobra Jet) V8 motorokkal szerelt Boss Mustang 351. A korábbi Mustang karosszériáját némileg meg kellett növelni hosszában és szélességében is, hogy a nagyobb erőforrás beleférjen. Ettől sokkal nyúlánkabbnak ható lett a kocsi. A kocsi 330 lóerőt tudott. Kissé megváltozott a homlokfal kialakítás és a hátsó lámpák elosztása és felülete is. A Shelbytől származó motorházfedél kissé fölfelé ívelt a szélvédőnél, hogy – újdonságként - takarja az ablaktörlőket. A Mach 1 felszereltség csomagként a fastback verzióra volt kérhető. Különösebb pluszt nem jelentett, inkább külcsínbeli dolgokban volt mérhető. A 71-es Mustang Mach 1szerepelt a Diamonds Are Forever című James Bond filmben is. Számos változat készült ebből is, igaz nem egetrengető különbségekkel, inkább csak apróbb eltérésekkel.

Bár az alapkocsi ugyanaz, de mindhárom alváz különböző

A kasznik kialakítása is eltér

Alapozva

A háromféle karosszériapótlás

v1.0

Lesney ezt az 1971-es Boss Mustangot mintázta meg a leginkább ismert élénksárga kaszni-fekete áttört motorházfedél verzióval, bár akadtak más színösszeállítások is. A kocsi színeiben is nagyon jól eltalált jól illik a korai hetvenes évek Amerikájának vidéki félporos világába. Már itt egy kissé látványosabbra vették a figurát az eredetinél, mivel a hengerek szívótorkai(?) - ha szerényen is de – kikandikálnak a motorházfedél nyílásán. Éppen elfogadható és elhihető mértékben, elegánsan, dögösen. Klassz. Maga az autó kialakítása nagyon jól sikerült, jól hozza arányaiban és kidolgozottságában az eredeti Mustang jellemzőit. Itt-ott kissé kevéssé vették szigorúan a valóság lekicsinyítését (például a hátsó lámpáknál), de nem feltűnő. Mégis, az átalakítás során nem törekedtem az eredetileg hiányzó motorházfedél tökéletes újraformázására, mert olyan bárkinek lehet. Egy sokkal életszerűbb, sőt – hellyel-közzel - létező motorházfedél+légbeömlő kombó kialakítást igyekeztem megvalósítani. Ezt a szokásos kis sztirollapok vágásával és helyére hajlításával végeztem el. A közönséges utcai verzió állt elő, ezért nem is nagyon akartam túldekorálni. Jóllehet nem egy gyári Mach 1 kialakítású a motorházfedél, de ilyen verziót is találni a tuningváltozatok között a valóságban is. A belső rész változatlan maradt, csak az első motorrészt vágtam le róla. Mégis kicsit másképpen mutat az erőltetett sárga színű eredeti ablak megszüntetése óta.

A Boss új motorházfedele az új légbeszívóval készítés közben

Az eredeti és az átalakított

Mindkét sárga másért szép

v2.0

A második donor, köztes vagy átmeneti példány egy hibrid. De nem a mai értelemben. Egyesíti az eredeti Matchbox Boss Mustang alapvonalait a Rola-Matics kreténség adta lehetőségekkel. Ezáltal egy látványos, de nem valós, mi több nem korrekt motorverzió zakatolt egykor előttünk ha elgurítottuk a kisautót. A hengerek száma még csak kicsit sem stimmel, holott egy ilyen autónál a V8 evidens. Itt meg szép párhuzamosan liftezik a két az egyetlen hengersor imitáció. Most azon nem is filozofálgatok, hogy miként lehet átlátszó egy motorblokk és a hengerek miért rudak, mert tudom, hogy ez nem egy műszaki hasonmás, hanem egy gyerekek fantáziáját megragadó, oktatás közeli élményorgia. Mint ilyen, inkább csak darabra kell, hogy meglegyen. Megvolt, lejátszott, hozzám került, megszűnt, átalakult, újraéledt. Az én verzióm is egy halovány fantasy kategória, mégis talán hihetőbb. Ilyen – többé-kevésbé - kilógós motorú verziók a Mustangokból is készültek, ezért a még vállalható kategóriába tartozik az átalakítás. Nem akartam teljesen eltüntetni a - valamikori Jeep-ben szolgált - Matchbox egyen nyolchengerest, ha már ilyen donorom volt, ezért készült ez a kicsit igaz, kicsit túlzó változat a motorházfedélre szerelt a motorházból erőteljesen kilógó erőforrással. Ehhez némi lemezpótlás kellett az arányosabb méretű motor miatt, a régi motorimitáció helyén. Egy utcai versenyautó, a szürke átlagnál kicsit több dekorációval, kissé (vagy nagyon) feltűnő motorral, szebb színben. A beltérhez nem nyúltam, csak az ablakait készítettem el újra a széttört eredeti sárga helyett. Megfigyelhető, hogy ennek a modellnek eltér a belső panelje a másik kettőétől, ezért nincsen oldalt a küszöböknél kipufogódob.

Az eredeti "furcsamotoros" és a másképpen "fantasy"

A világító narancs szín nem tud átjönni ennyi pixelmanagement során

v3.0

A legváltozatosabb külsővel a harmadik kocsi rendelkezik. Az IMSA (International Motor Sport Association) verziót is a Mach 1 alapmodell felhasználásával alakították ki annak idején a Ford specialistái, a versenyelőírások figyelembevételével, sőt arra kihegyezve. Szélesedtek és szögletesedtek a sárvédőidomok, első és hátsó spoiler került rá és a légbeömlők is megváltoztak. A versenykövetelményeknek megfelelően a hátsó kerekei szélesebbek lettek. Többé kevésbé az eredetihez hasonló lett a kisautó kialakítása is. A kocsi aerodinamikai dolgairól el lehetne mélázni, de fogadjuk el, hogy akkoriban ez jónak, ha nem a legjobbnak számított, hiszen ott és akkor a cégek mindent megtettek a siker érdekében. Az eredeti kocsik néhol meglepő kialakítással bírtak, ami elsősorban a hátsó traktusnál jelentkezett. Ebből kifolyólag a kasznin lévő hátsó lámpák matchboxos kialakítását el lehet fogadni helyesnek, de furcsának. Mivel, az alvázpanelen ott figyelnek az eredeti lámpák is. Ezért a szélesítés hátulján levő lámpaszerű dolgokat én valami másnak jelöltem. Természetesen ez a kocsi kapta a legtöbb extrát a felújítás során, ami a dekorációt illeti. Az eredeti fekete Matchbox autó matricáit elkezdtem rekonstruálni, de időközben rájöttem, hogy egyrészt még segédkapcsolatuk sincs a valósághoz, a korhoz, a stílushoz, másrészt belegondolva rettentően gagyi az eredeti cicoma. Azon felül meg még nyomtatási hibás is volt, nem kicsit. A felirat meg felejtős, semennyire sem emlékeztet a valóságra. Több verzióban is dekorálták, de azonos színvonalon. A belső rész nekem tetszett ilyen ezüstösen, mert bár nem valóságközeli a dolog, mégis az adott kocsinál teljesen a helyénvalónak érzem. A nagy – újragyártott - ablakfelületeken át jól mutat, pláne, hogy a hátsó, immár sötétített ablakon is intenzíven átvilágít. Ráadásul, így teljesen amerikás lett. 

Ahogy a matricák készülnek a képernyőn. Az eredeti kaszni méretarányos képe adja az alapot

Teljes versenydekorációba öltöztetve, füstszínű hátsó üvegen átsejlő belső térrel

Elölről is sportos meg hátulról is dögös

Ezt nem sokan látták a tükörben

Érdekes, hogy a motorja ugyanaz, mint az alapverziónak. Ide bizony illett volna eredetileg is valamit módosítani a motortéren, ha már kilóg belőle valami. Ennek megfelelően ezt teljesen le is takartam egy új fedéllel, mert a versenyváltozatokon is többnyire így csinálták.

Nyilván egy versenyautó karosszériája a legjobb felület a reklámok és kreatív dekorációk elhelyezésére. Ezért is igyekeztem egy korának megfelelő, de mégsem szolgaian lemásolt matricasort kiszerkeszteni. Így lett egy mai beütésű, de tartalmában korhű matricaszett. A cél az akkori, amerikai versenypálya hangulat megidézése volt.

Összességében elmondhatjuk, hogy mindhárom autó esetében igen szép példányok kerültek ki a maguk korában a gyártótól. Talán néha még szebbek is a Matchboxok mint az eredetiek. Mindenesetre igyekeztem a változatos mutatósságot továbbvinni és egy kicsit hozzá is tenni az én példányaim által.

Hátsók

Tulajdonképpen egyformák

Három különböző homlokfal

Színorgia

A teljes Boss Mustang készletem