Különleges autók kicsiben: Matchbox MB-52 Dodge Charger Mk lll

A hatvanas évek végén egy igazán belevaló kocsi építésének képlete viszonylag egyszerű volt az amerikai tervezők szemszögéből: egy - inkább ottani felfogás szerinti - közepes méretű luxusautóba be kell préselni egy nagy és erős motort, és máris kész az izomautó. A Chrysler nem tudta fölsorakoztatni egyetlen modelljét sem a Corvette és a T-Bird ellenfeleinek sorába – gyakorlatilag a Viper megszületéséig. Valójában azonban komoly tervezés folyt egy ilyen kocsi megalkotására. Ez lett volna a Dodge Charger Mk lll.

1969-et írunk amikor a Dodge mérnökei bevillantják a szűk szakmai közönség felé ezt a tervezett járgányt. Egyesek szerint sokban hasonlít a pár éve bemutatott Chevy Monza GT-re. Hétköznapi autónak kicsit sok, így első pillantásra még ma is az. Azonban az aerodinamikára komoly hangsúlyt fektettek, felfutóban volt ez a tudomány. A Dodge eddigi legáramvonalasabb modelljét sikerült megalkotni. GM fazonú, cápa szerű orrkiképzés, rövid hátsórész. Természetesen az autó nem volt működőképes, csak bemutatópéldány volt. Pontosabban példányok, hiszen az egykori kevéssé publikus leírások szerint összesen 17 darab karosszéria készült. Ezek mára már szinte teljesen megsemmisültek, valószínűleg a formasablonnal együtt., ugyanis akkoriban még kevésbé hétköznapi módon, üvegszálas műgyanta héjként készült el a kocsi. 

Arrafelé sem mindenki becsüli a technikai muzeális értékeket

467 centiméter hosszú, 107 centiméter magas és 185 centiméter széles volt. Érdekes arányok, gondoljunk csak bele. Egyajtós, kétüléses kivitel ahogyan ők akkor a jövőt gondolták. Ma már a rajta levő trükkök akár hétköznapiak is lehetnének de akkor ezek még igencsak előremutatónak számítottak. Az hagyján, hogy nem volt nyitható ablaka és az egyetlen hatalmas ajtaja felfelé nyílt, de a kormány is – a tartókonzollal együtt - fölhajtható volt, gondolom a könnyebb beszállás érdekében. Ha megnézzük a nyitott ajtós képet, látszik, hogy még így sem könnyű behuppanni az ülésbe. Hát még kiszállni. Ezért a kagylóülések beszálláskor mintegy húsz centimétert megemelkedtek. A karosszéria oldalán a hátsó fékek hűtőlevegőjének biztosítására kis nyílásokat képeztek ki. Nem kis érdekességnek számítanak a repülőgépek fékszárnyaihoz hasonlóan kinyitható hátsó lemezek, melyek a stabilitás javítása mellett a fékhatás növelését szolgálták volna. Gondolom valami irtózatosan nagy sebességre gondolhattak ekkor a tervezők, amiről ilyen módszerrel könnyebb megállítani az autót. Megemlíthető még a nagy hátsó hűtőrács a vékony vízszintes osztóbordákkal.Csak ha figyelmesen nézzük, akkor derül ki, hogy az alsó csík tartalmazza a hátsó lámpákat. Nem rossz megoldás dizájn szempontjából. Elöl természetesen bukólámpák voltak. Az indexlámpákat nagyvonalúan elhagyták, vagy úgy elrejtették, hogy a fotókon nem derül ki a helyük. Érdekes az akkumulátor helye, a bal első kerék mögött kialakított, külön kis ajtóval ellátott rekeszben. Szintén itt találhatók a kocsi folyadékszintjeinek ellenőrzésére szolgáló kijelzők is. Nem volt hátsó ablak, csak egy kis periszkópos tükör nyílott ki a tető közepén, visszapillantó gyanánt. Futurisztikus és butácska megoldások. Ez egy prototípusnál megengedhető nyilván, viszont ezek az ötletek nemigen kerülhettek volna sorozatgyártásba akkoriban. Néhány ésszerű változtatásokat végrehajtva azonban a kocsi összességében könnyen mehetett volna sorozatgyártásba is akár.

A régi mániám szerint az arányokkal foglalkozik ez a kép. És az arányok, sőt még talán a részletek is a helyükön vannak 

Az 1970-ben – bordós lila színben - megjelentetett Matchbox változat szerintem nagyon jól leképezte a fent leírt prototípust. A prototípus - többé-kevésbé - hasonló színén (Candy Apple) túl is minden lényeges momentum jól sikerült kicsiben is. A tetőn levő kis tükör jelölésétől kezdve, az oldalsó légbeömlőkön át a felnyíló ajtó méretéig és mechanikájáig. Teljesen valós módon nyílik, ami meglepő a kisautóknál. Később megjelent zöld felsővel és bordó alvázzal is illetve ezeken kívül néhány más színkombinációval is rövid ideig, mégis a zöld a legelterjedtebb változata. Talán szebb, de kevésbé hasonlít az eredetire. 

Ez a látvány bárhol bármikor feltartaná a forgalmat

A karosszéria arányai, mérethelyessége a fotók alapján rendben vannak, a részletek, például a bukólámpa és a tetőn levő kinyíló tükör is jól van kialakítva. Az akkumulátort rejtő kisajtó viszont hiányzik a bal első kerék mögül. A nagy nyíló ajtó mérete és formája szinte teljesen tökéletes, még az ablakok előtti szellőzőrést is beleszobrászkodták. A hátsó, tervek szerint kinyíló stabilizátor/fékszárnyakat is jól jelölték. A hátoldalon levő fekete hűtőrácsot a beltér anyagából készítették feketére. Ennek gondolom inkább gyártástechnológiai oka van, merthogy az eredetin a karosszéria színére volt színezve. Viszont az osztását nagyon elnézték. Kicsiben inkább sűrű rácsot alkottak oda, ahol eredetiben inkább csak osztóbordákról beszélhetünk. A kipufogót teljesen elhagyták, pedig nem lett volna nehéz kialakítani a két lapos kis hasábot.

A beltér kialakítása teljesen jó, az ülések helye és formája az eredetit nagyon hozza. Külön említést érdemel a kormánykonzol illetve a finoman kimunkált kormánykerék. Az én gyerekkori példányom a finoman közepesen kímélő módon játszott kategóriába esik, így ez az alkatrész valami csoda folytán eliminálódott. Arra viszont emlékszem még, hogy milyen furcsa, vagy legalábbis a megszokottól eltérő kormánya volt.

A tarnzisztorkor hajnalán

Rács ez is, de az eredetin kevesebb osztás van rajta és az alsó csíkban ott a lámpa is

Nyílik, mint az igazi

Nem az ajtónyílás nagysága miatt volt körülményes a beszállás. Bár Udo biztosan ide is magabiztosan reppenne be

Két érdekesség a Chargeremmel kapcsolatban, befejezésképpen. Ez egy duplán gyári hibás autó. Egyrészt az egyik tengelyében van egy nagy gyári kanyar, ami miatt nemhogy egyenesfutásról, de egyenesen bekanyarodásról beszélhetünk a gurításánál. Másrészt, ahogy a képeken is látszik a szélvédőjét sikerült rendesen félreszegecselni, mert hatalmas rés van a kaszni és az ablak között. Bár gondolatban helyére mozgatva az ablakot lehet, hogy annak a méretével, vagyis a kontúrjával van a hiba, ezért nem illeszkedhetett volna sehogy sem. 

Hibás az ablakrögzítés, ezért van a hatalmas rés. Viszont jól látszik a periszkópos tükör fedelének jelölése

Lapos és áramvonalas is, bukólámpástul, légbeszívóstul

Rendesen kimélyített légbeömlők

Techno 1969

Különleges autók kicsiben rovatunk eddig megjelent posztjai:
Alfa Carabo
Datsun 126

Dodge Charger Mk lll.

Vauxhall Guildsman