Oldalak

2012/06/04

Változatok egy témára: Matchbox MB-60 Lotus Super Seven és Hobby-Cars Lotus Super Seven

A Lotus autóépítési alapelve mindig is nagyon tetszett, azaz könnyű autóba, (relatíve) kis motort építeni, aminek az eredménye egy (relatíve) könnyen kezelhető, ámde jól gyorsuló élményautó. Ez a pofonegyszerű építési alapelv számos csodálatos járművet eredményezett az angol eredetű gyártótól. Colin Chapman - az alapító - nagyon ráérzett erre a receptre, ha jól emlékszem nála akkor lett volna tökéletes egy versenyautó, ha az szétesik, miután áthaladt a célvonalon. Szerencsére a versenyautók építéséből ezt nem, de sok minden mást átvett az utcai sportautók építéséhez, melyek közül talán a leghíresebb a Seven típus volt. Szerintem mindenki ismeri ezt a minimál sportautót, hiszen a Caterham még mindig gyártja és fejleszti a típust, ráadásul rengeteg kisebb manufaktúra készít hasonló autókat - replikákat -, illetve otthon összerakható kiteket.

A Hetes
Az első hetes 1957-ben, az utolsó - Lotus márkanév alatt - 1972-ben gördül ki a gyár kapuján. Ez idő alatt összesen négy generációt élt meg a típus, amik külsőre főként az első sárvédőkben különböznek. Az 500 kilogramm tömegű járművek mechanikai alkatrészeit főként a Ford termékei adták, többek között a hosszában beépített motort, a váltót és a differenciálművet is. Először csak egy 1,2 literes, 49 lóerős erőforrás hajtotta a hátsó kerekeket. Később jött egy ezerhármas és egy ezerötös is, 86- illetve 105 pacival. Ezeket a Cosworth által kezelésbe vett mocikat a Super Seven típus kapta meg, amiket aztán egy 135 lóerős, 1700 köbcentiméteres blokk váltott fel. Az alacsony súly többek között az üvegszálas karosszériának - első generációnál még alumínium - és a nyitott, oldalablakok nélküli utastérnek volt köszönhető. A beltér elég puritán, kárpitozás alig, a tető pedig egy felcsatolható ponyva volt. A gyorsulásra és a menetdinamikára nem lehetett panasz, a hét másodperces százas sprint igen meggyőző értéknek számított akkoriban - igaz most se olyan rossz -, a 140 km/h-ás végsebesség pedig szerintem bőven elég egy ilyen huzatos járműben. Egy viszonylag olcsó és gyors sportautó, ami azért némi áldozatokkal jár, de hétvégékre tökéletes élményautó. (Itt egy kitűnő teszt egy Lotus Super Seven replikáról, videóval, kiegészítendő a fentieket.)

Az eredeti és a másolat
A Matchbox 1971-től 1977-es év végéig készítette a saját Lotus Super Seven adaptációját, MB-60-as sorszámmal. Egy egy eleve puritán autót nem nehéz lemásolni, az a kevés részlet ami jellemző a negyedik generációra, azt többnyire sikerült átvinni a kisautóra is. Azért mai szemmel kicsit hiányosnak tűnhet, hiszen az első fényszórók is lemaradtak, de a hetvenes évek színvonalának tökéletesen megfelel. Azt hinné az ember, hogy ezen már nem nagyon van mit egyszerűsíteni, ám erre a magyar kisipar rácáfolt. Beczl korábban már bőven taglalta a hazai kisautógyártás remekeit, többek között a Matchbox másolatokat is. Ez a Matchbox Super Seven is áldozatul esett a "honosítási eljárásnak", vagyis a Metal Playmobil és a Hobby-Cars is elkészítette a maga másolatot. Ezek közül nekem az utóbbi gyártótól volt egy kölyökkoromban, ami csúfosan leharcolódott, de szereztem belőle egy viszonylag ép, ám szélvédő nélküli, de vonóhorgos darabot - enyémen utóbbi nem volt. Persze Matchboxból is kellett egy példány, hogy elkészülhessen egy újabb ilyen összehasonítás a Porsche 928, Mazda RX-7, Caravan összevetése után. Az erre a célra szánt szűkös költségvetésem itt is kompromisszumra kényszerített, vagyis egy picit kopott, matrica nélküli Matchboxot zsákmányoltam. (Bár ha megkérdik én is magas összegbe mertem volna fogadni, hogy a Matchbox Lotus Super Seveneken mind kell, hogy legyen matrica, vagy valamiféle festés, úgy fest, hogy ami porschénak van, az egy teljes, legitim darab. Ahogy elnézem a festés árnyalatát és a kerekeket, a Bamca.org listáz egy teljesen ugyanilyen változatot, csicsamicsa nélkül. Sam. Joe) Tehát az állapotaiktól tekintsetek el, koncentráljatok inkább a lényegre, vagyis a kisebb-nagyobb különbségekre.

Balra a Matchbox, jobbra a Hobby-Cars
 Már az elején is jókora egyszerűsítés érhető tetten. Az alvázból kialakított hűtőrács a magyar kivitelnél telibe látszik, nincs előtte az alsó keret a rendszámmal.
 Oldalról főként a kipufogó és a kerekek mérete között van eltérés
 Háttal egymásnak. Vonóhoroggal és anélkül
 Nem sok részlet van a Matchboxon, a Hobby-Cars-on viszont még annyi sincs, szép sima a hátulja
 A beltér is kicsit "eldurvult", ami főként a kormánykeréken érhető tetten. A másolatnál a műszerfalnak van egy kis íve az angollal ellentétben, aminél az sík.
 Kisebb méretbeli különbségek akadnak, de befoglalójuk azonos
 Az alvázon is egyszerűsítettek, természetesen a feliratok is mások lettek
 A Matchboxnak még megvan, de már kivehetővé alakult a szélvédő

3 megjegyzés:

Sam. Joe írta...

"Ez jó mulatság, férfi munka volt!"

pittlaren írta...

Bírom ezeket a szárazföldi torpedókat, - 2011 számomra egyik legizgalmasabb matchboxa a Caterham SuperLight volt - ez is nagyon tetszik. Mármint a lesney - féle. Többnyire tetszenek a magyar mutációk is, de ennél ezek a miniatűr kerekek megbocsáthatatlanok .... Jó a poszt, szeretem az ilyen "versus" eszmefuttatásokat.

porsche írta...

Köszi fiúk ;-)
Ez volt az utolsó ilyen párom, de remélem azért a későbbiekben még sikerül ilyet összehozni.

Megjegyzés küldése