A Matchboxnál a nyolcvanas években az 1-75-ös széria a katalógusok felét sem tudta megtölteni, mivel bőven volt ezen kívül is portékájuk a lurkók számára. A különféle pakkokat és a Convoy szériát leszámítva ezek az egyebek nem is lettek túl népszerűek, a gyűjtök körében sem azok, ezért nem is igen dokumentálja őket senki, csak a katalógusok nyújthatnak némi támpontot a gyűjtő számára. (Ilyen egyébként a Burnin' Key Cars és a Connectables sorozat is.)
A most bemutatott autó is hasonló kategóriába tartozik, a példákkal együtt, ez is igencsak tiszavirág életű volt. A Turbo 2 névre hallgató szériára először az 1987-es katalógusban bukkantam rá, utoljára pedig egy évvel később, 1988-ban van nyoma. Két év nem túl hosszú idő, de a hat különböző autóból így is sikerült négyféle verziót készíteniük. A számomra érdekes Racing Porschéből főként a pirossal és a narancssárga festésűvel lehet találkozni aukciós portálokon, én a fehéret és sárgát még nem láttam sehol. Régóta vártam már, hogy itthon hirdetett példányba fussak, ami a közelmúltban be is következett. Habozás nélkül csaptam le rá, mivel ami Matchbox és Porsche egyben, azokra teljes mértékben vevő vagyok. Ez a modell ráadásul nem is nagyon rugaszkodik el az alap szériától, ugyanis amint azt a Porsche pakkból származó normál Racing Porsche mellé helyezve jól látható, az volt a kiindulási alap.
A karosszérián a legfőbb változás csak a hátsó kerékívet érintette, amit megnöveltek, hogy alá férjen a nagyméretű hátsó kerék. Utóbbira a kisautó legfőbb attrakciója miatt volt szükség, ugyanis ez egy - a gyerekkorunkból fennmaradt zsargonszóval élve - hátrahúzós modell. Nem ez az első ilyen motoros modell nálunk - anno pont egy Turbo Specials járgány bemutatásával kezdtem a pályafutásomat a blogon. Nagyobb testvéréhez hasonlóan ez is kétsebességű - először lassan indul el, majd hirtelen begyorsít - meghajtást kapott. Szerencsére ez a közben eltelt közel negyed század alatt mit sem veszített működőképességéből, amit egy videón meg is örökítettem nektek. A mechanika miatt beltere nincs, így az ablakok átlátszatlan feketék lettek, az alváz teljes mértékben új, amint a kerekek is. Elöl egy normál méretű, műanyag futófelületű, hátul egy szélesebb és nagyobb átmérőjű gumiköpenyes kerék került. A hátsó kerék így már kipörgés nélkül tudja útjára indítani a kisautót. Összességében nagyon jól sikerült, profin alakították át a normál modellt hátrahúzóssá, egyedül csak a fényezési hibák szúrják a szemem.
A most bemutatott autó is hasonló kategóriába tartozik, a példákkal együtt, ez is igencsak tiszavirág életű volt. A Turbo 2 névre hallgató szériára először az 1987-es katalógusban bukkantam rá, utoljára pedig egy évvel később, 1988-ban van nyoma. Két év nem túl hosszú idő, de a hat különböző autóból így is sikerült négyféle verziót készíteniük. A számomra érdekes Racing Porschéből főként a pirossal és a narancssárga festésűvel lehet találkozni aukciós portálokon, én a fehéret és sárgát még nem láttam sehol. Régóta vártam már, hogy itthon hirdetett példányba fussak, ami a közelmúltban be is következett. Habozás nélkül csaptam le rá, mivel ami Matchbox és Porsche egyben, azokra teljes mértékben vevő vagyok. Ez a modell ráadásul nem is nagyon rugaszkodik el az alap szériától, ugyanis amint azt a Porsche pakkból származó normál Racing Porsche mellé helyezve jól látható, az volt a kiindulási alap.
A karosszérián a legfőbb változás csak a hátsó kerékívet érintette, amit megnöveltek, hogy alá férjen a nagyméretű hátsó kerék. Utóbbira a kisautó legfőbb attrakciója miatt volt szükség, ugyanis ez egy - a gyerekkorunkból fennmaradt zsargonszóval élve - hátrahúzós modell. Nem ez az első ilyen motoros modell nálunk - anno pont egy Turbo Specials járgány bemutatásával kezdtem a pályafutásomat a blogon. Nagyobb testvéréhez hasonlóan ez is kétsebességű - először lassan indul el, majd hirtelen begyorsít - meghajtást kapott. Szerencsére ez a közben eltelt közel negyed század alatt mit sem veszített működőképességéből, amit egy videón meg is örökítettem nektek. A mechanika miatt beltere nincs, így az ablakok átlátszatlan feketék lettek, az alváz teljes mértékben új, amint a kerekek is. Elöl egy normál méretű, műanyag futófelületű, hátul egy szélesebb és nagyobb átmérőjű gumiköpenyes kerék került. A hátsó kerék így már kipörgés nélkül tudja útjára indítani a kisautót. Összességében nagyon jól sikerült, profin alakították át a normál modellt hátrahúzóssá, egyedül csak a fényezési hibák szúrják a szemem.
Büszkén hirdeti hovatartozását
A kerekek kicsit árulkodóak, hogy nem a szokvány 1-75 szériába tartozik
A motor és a mechanika miatt nem maradt hely beltérnek, az előbbieket így átlátszatlan ablakok rejtik
A kasztni tulajdonképpen ugyanaz mindkét modellnél
A hátsó kerékív nagyobb lett, hogy elférjen alatta a Good Year felirattal ellátott nagyméretű gumiköpeny
Az alváz teljesen megújult
Balra az 1987-es, jobbra az 1988-as katalógus egy részlete láthatóIlyen működés közben
3 megjegyzés:
Nem rossz a vas , amikor begyorsul.
Kipárnáztad rendesen a falat? :)
Igen, szivacsnak ütközik ;-)
dancergee:
"A videó készítése közben kisautók nem szenvedtek sérülést." 8-)
Megjegyzés küldése