Nem olyan régen kutakodtam a régi fényképeim között és ekkor bukkantam rá az alábbi képcsoportra, amin egy MC Toy által gyártott Lancia 037-est felújítása látható. Mivel már akkor sem voltam rá büszke, ezért maradt el az akkori bemutatója. Ma már ennél azért talán jobban is meg tudnám csinálni - viszont remek tapasztalat szerzés volt -, ettől függetlenül most úgy gondoltam azért megmutatom nektek, mint egy kis visszatekintés a múltba.
Maga a kisautó a "gyerekkori maradékokból" került elő, mint ahogyan láthatjátok, eléggé siralmas állapotban. Az eredeti festésből már csak nyomokban tartalmazott itt-ott kis halmazokat, a többi részen pedig alkoholos filccel lett - mondjuk úgy - feljavítva, amiből szintén nem sok látszott eddigre. Sajnos a hátsó szélvédő repedésén az sem tudott segíteni. Mikor még frissiben előkerült a padlásról, akkor ez volt azon elsők egyike, amin kipróbáltam magam felújítóként. Először az ecset és makett festék kombinációját teszteltem magamon. Hiába lett kétszínű a fényezés, az igencsak csapnivaló lett, így ezt a fajta festési módot gyorsan elvetettem, amivel a Lancia is parkoló pályára került egy rövidebb ideig. Teljesen nem szerettem volna hanyagolni, mivel elég ritkán előforduló modellről van szó, ráadásul egy rali legendát mintáz. Kivitelre sem rossz, elég részletgazdag, nyílik az ajtaja és még rugózik is, így inkább felajánlottam Tomminak, hát ha akar kezdeni vele valamit. Persze nem utasította vissza, de megkért, hogy fejezzem be a felújítását és úgy adjam neki oda. Mondhatom igazi öngól volt, de természetesen bevállaltam neki.
Maga a kisautó a "gyerekkori maradékokból" került elő, mint ahogyan láthatjátok, eléggé siralmas állapotban. Az eredeti festésből már csak nyomokban tartalmazott itt-ott kis halmazokat, a többi részen pedig alkoholos filccel lett - mondjuk úgy - feljavítva, amiből szintén nem sok látszott eddigre. Sajnos a hátsó szélvédő repedésén az sem tudott segíteni. Mikor még frissiben előkerült a padlásról, akkor ez volt azon elsők egyike, amin kipróbáltam magam felújítóként. Először az ecset és makett festék kombinációját teszteltem magamon. Hiába lett kétszínű a fényezés, az igencsak csapnivaló lett, így ezt a fajta festési módot gyorsan elvetettem, amivel a Lancia is parkoló pályára került egy rövidebb ideig. Teljesen nem szerettem volna hanyagolni, mivel elég ritkán előforduló modellről van szó, ráadásul egy rali legendát mintáz. Kivitelre sem rossz, elég részletgazdag, nyílik az ajtaja és még rugózik is, így inkább felajánlottam Tomminak, hát ha akar kezdeni vele valamit. Persze nem utasította vissza, de megkért, hogy fejezzem be a felújítását és úgy adjam neki oda. Mondhatom igazi öngól volt, de természetesen bevállaltam neki.
Második festékmarás után már festékszóróval estem neki, belevágtam magam az ismeretlenbe, ez volt azon kisautók egyike, amiket már flakonból fújva festettem. Nem is lett túl szép az eredmény, az ajtókat külön fújtam, ezért azok kicsit más árnyalatúak lettek. Hogy rontsak a helyzetemen, elővettem régi makett festékeimet, hogy megtörjem a piros szín egyhangúságát. a Az oldalsó fekete elemnél szemügyre vehető, hogy a festék már nem igazán volt a helyzet magaslatán, ezért nem lehetett szépen kenni, utólag kicsit visszább csiszoltam, mert még ennél is rondább volt. Itt azonban nem adtam fel, nekiestem a motortérnek is, ami viszont sokkal jobban sikerült, egészen feldobja az összképet. Miután a festésekkel készen lettem, kezdeni kellett valamit a hátsó ablakkal is. Megoldásként a teljes kivágása mellett döntöttem, majd a hengeres DVD-k alján található átlátszó korongból vágtam ki egy megfelelő darabot és ragasztottam a helyére. Mivel az eredeti is majdnem teljesen sík volt, így szinte tökéletesen passzol az új is a helyére. Az első szélvédő többi része sem maradt érintetlenül, azt felpolíroztam, mert ügyebár eléggé matt volt szegényke. Kész még sajnos így sem lett, mert a parányi kerekekkel elég bután nézett ki, így a leendő gazdájához fordultam ötletelési céllal. Tőle jöttek a méretben és stílusban passzoló kerekek, amiket átfestés után lehetett volna egyből is a helyükre tenni, ha nem lett volna nagyon kicsi a nyomtávjuk. Újabb mély víz következett számomra, a nyomtávnövelés. Egyéb ötlet híján félbevágtam a tengelyeket, majd egy gépkapocs egyenes részével készítettem el a toldás átfedéses ragasztással - sajnos erről nem készült kép. Ha nehezen is, de végül összeállt egy egésszé, ami messziről nézve nem is fest rosszul.
Eredetileg sárga volt, ami csak nyomokban volt fellelhető
A hátsó ablak repedt volt
Sokat látott darab
Ecsetes szárnypróbálgatásaim
Amúgy nem is lett olyan reménytelen a minősége
A gyári kerékszettel elég haloványan fest
Én ezzel a convoy kerékkel raktam volna össze, ...
... aztán meglett hozzá a tökéletes kerékszett, ...
... de a nyomtávon kicsit toldani kellett.
Nem vittem túlzásba a részletezést sem elöl, ...
... sem máshol
Ilyen lett az új hátsó ablak
Kifestettem a motorteret
Ilyen lett a végére
Jól áll neki a távolság
A kifestett motortér sokat dob az összképen
