Katalógusok: 1965 Matchbox International

Matchbox MB-11 Mercedes Scaffolding Truck

A szomorú valóság az, hogy a kisautógyűjtő élete sem csak játék és mese! Korántsem csak patika állapotú darabokból áll a legtöbb gyűjtemény. Mára egy ilyen, szebb napokat is látott darabot tartogatok.

Filler

Anno a brit tudósok mindennemű közreműködését mellőzve, az egyik első kifejezés volt amit a Gyűjtői Szlengszótárba foglaltam, a filler volt. Megspórolandó az átkattintást: Helykitöltő. Olyan darab, amit addig őrizget az ember, míg nem kerül jobb állapotú.

Egy ideális világban a filler csak rövid ideig tanyázik egy gyűjteményben. A rideg valóság azonban az, hogy vannak olyan darabok, amikből hosszú-hosszú évekig, vagy akár soha nem kerül jobb példány.

Így vagy úgy, ez a Merci teherautó számomra ilyen. Örülök ennek a fillernek is, amit emlékeim szerint az Andrew0807 – Tommi bűnbanda termelt ki nekem valami turkáló legmélyéről. A vanitiszem – magyarázat a már linkelt szótárban – közismert számukra, ez meg afféle határeset.

T2

A típus már szerepelt e lapokon, először a Majorette készítette tűzoltószer kapcsán, aztán pedig mint duplakabinos platós, de hogy melyik, melyik derivátuma, azt már meg sem kísérelném találgatni. Az előbbi bármennyire is valószínűtlen, gyermekkorom nagy kedvence, ezért kedves a szívemnek. A Matchbox jóval korábbi, nagyon szerettem volna ilyet kölökként, de sohasem volt.

A története 1969-ben kezdődik, akkor debütál gombkerekekkel. A Superfast éra beköszönte megszüli az új fajta, gyorsan guruló változatot, de az mindössze két, rövid évet ér meg és az 1-75 sorban 1971-ben szerepel utoljára. Kár érte, igazán remek játékszer mindkét változatában. A regular wheel verzió talán jobban adja az igáslovat, a Superfast meg sokkal szebb.

Mindkettőnek tartozéka a névadó építkezési állványzat, amely elsőként szokott róluk elveszni. Hat állvány és egy hetedik palló, keresztbe a többi darabra adja ki azt a pluszt amitől az ilyesmi remek játékszerré válik gyárilag és nem kell házilag keríteni hozzá dobókockát, műanyagkatonát, vagy bármiféle hasonló frinc-francot.

Az enyémről azon túl, hogy hiányzik a „Builders Supply Company” matrica is üvölt, hogy előző tulajdonosa(i) játszottak vele. A tengelyei már nem is emlékeznek arra, hogy milyen volt az, amikor egyenesek voltak, a kerekei pedig egyértelműen arról tanúskodnak, hogy közelről látott homokozót.

Viharvert, öreg harcos, mégis kedvesebb a szívemnek, mint sok másik, makulátlan társa.

 Rengeteg harci sérülés...

 A tengelyei már nem is emlékeznek rá, hogy milyen volt egyenesnek lenni.

 Se rakomány, se felirat. Mégis kedves a szívemnek.

 Ez lenne a rakománya. (A kép innen)

Matchboxon kívüliek - Hot Wheels: '90 Honda Civic EF

Megint egy Honda Civic? Megint egy Honda Civic!

Azt hiszem, talán csak a Ford címkéje mutat több bejegyzésre a blogon, mint a Hondáé. Hogy miért? A kisautó-gyártók jobbnál jobb példányokkal látnak el minket gyűjtőket, így nem kell csodálkozni azon, hogy sok kerül közülük bemutatásra. És hogy mennyi minden van még, amit be szeretnénk mutatni, az megint egy más történet...

Civic EF, alias 4. generáció

1987-ben a Civic típus teljes átalakuláson ment keresztül, hogy a következő évtől globális modellé válhasson. Ez olyannyira sikerült neki, hogy gyártották például a Dél-Afrikai Köztársaságban is. Az AE86-os Corolla kapcsán elemeztem már egy kicsit a japán autós nevezéktant, de most sem mehetek el mellette. Az EF Civicek a 4. generáció utolsó példányai, nagyjából a 90-91-es modellévből. Motorválasztéka kizárólag benzinesekből állt 1,3-1,6 literes hengerűrtartalom között, illetve ebben a típusban jelent meg az első VTEC. A karosszéria lehetett 3 ajtós, szedán, coupénak a CRX típus nevezhető, illetve létezett az emelt tető- és/vagy hasmagasságú, összkerékhajtással is rendelhető Shuttle. 4, 5, valamint 6 sebességes kézi-, kényelmesebb vevőknek 4 sebességes automata váltóval volt rendelhető, a motortól is függően. Sokáig nem marad a kínálatban a típus, 91 végén váltja a gömbölydedebb ötödik generáció, csak a Shuttle él túl egészen 1996-ig.

Mit hozott ki ebből a Hot Wheels?
Többször említettem már a blogon, hogy kedvelem a 80-as és 90-es évek típusait, így ez a 2014-ben megjelent Civic is kötelező volt a gyűjteményembe. A belteret le sem fotóztam, mert a feltét nélküli pizzakormányt mindenki ismeri. Nem versenybelteret csináltak, hanem egy normál személyautóét. Jobbkormányos, tehát JDM, kívülről pedig szinte tökéletesen hozza az eredeti formáját. Egyetlen hibája van: a hátsó tengely egy hangyaherényit előrébb van a kelleténél, de ezt is csak akkor vesszük észre, ha közelről, tüzetesen vizsgáljuk.

Sajnos mostanában megszokott, hogy a tamponnyomás nem tökéletes.

Nem csak az unokán, ezen is kicsit indokolatlan a szárny.

A legkisebb felirat: Programmed Fuel Injection, azaz "Programozott üzemanyag-befecskendezés".

Íme az eredeti. Látszik, hogy a HW inkább egy kicsit módosított csúcsmodellt mintázott meg.

Matchbox MB-51 Combine Harvester

A múltkoriban meaculpáztam, hogy elhanyagoljuk a mezőgazdaságigép vonalat a Matchboxnál. Hát ne érje szó a ház elejét, most pótolom.

Na de ennyi?

Mint azt már a fentebb linkelt postban is leszögeztem: Sajnos kicsit sem értünk a mezőgazdasági gépekhez. Míg személygépkocsik, kis-, közepes és nagy teherjárművek esetében elég jó eséllyel meg tudjuk állapítani, hogy mi lehetett az eredeti, ha úgy mintáznak egy létező típust, hogy nincs rajtuk márka és típusjel, a mezőgazdasági gépek számunkra teljes terra incognita.

The Wurzels, Combine Harvester című dala, DJ Tommi Samara ajánlásával!

Ez esetben elképzelésem sincs, hogy ez a betakarítógép mire hajaz – már ha egyáltalán hajaz valamire is. Az biztos, hogy kombájn, meg az is, hogy a már citált felmenőjétől örökölte a forgókaszát – a vágóasztalt nem, az más – meg a hátsó kerekeket.

A bizonyosan Claas terméket mintázó gépet nem közvetlenül követte ez, volt hat év kihagyás betakarítógép fronton. 1978-ban debütált, mint MB-51, tartotta magát 1982-ig, bár ez utolsó évben az Egyesült Államokból eltűnt. 1999-re és 2000-re aztán még visszatért afféle hattyúdalra, de öt piacon, négyféle számozással.

Az érdekes az, hogy még az első öt évében is úgy változtattak rajta jelentősen, hogy abból a felületes szemlélő igazából semmit sem vett észre. Azon túl, hogy az első, nagy kerekei változtak – a nagy regular wheel-ből, díszítetlen Superfast lett –, teljesen elhagyták az alvázát. Ezt elmagyarázni nagyjából lehetetlen, de a képekről kiderül majd, hogy hogyan jártak el.

Egy dolgot viszont töredelmesen be kell ismernem: Halvány fogalmam sincs róla, hogy hogyan lett nekem ebből a holmiból három! És még ezen kívül is van, csak mint remek farm-készlet része, tehát azokról tudom, hogy hogyan és miért lettek és az indokolt is. De hogy ebből hogy halmozódott fel ennyi? Pedig semmilyen tudatmódosító szert sem fogyasztok...

Ezek itt színárnyalat változatok, bár nem biztos, hogy látszik rajtuk. Normális esetben nem halmozok olyan változatokat, amikről csak akkor látszik, hogy eltér a többitől, ha hosszas összehasonlító, érzékszervi vizsgálatnak vetjük őket alá.

 Kombájnok eddig nem látott szögekből. Mint az itt jól látszik, a tetejükön lévő készség körbeforgatható.

 Balról regular wheel, jobbról Superfast verzió.

 Így egyszerűsítették le a modellt. Kis módosítás után egyszerűen elhagyták az alvázát.

Katalógusok: 1964 Matchbox Brit, Francia és International

Három katalógus, szokás szerint az azonos oldalak nem szerepelnek többször. Igen, tudom, hogy az "International" azt jelenti, hogy "Nemzetközi", de... Szerintetek nem hangzik bénán, hogy "Nemzetközi Katalógus"?

Matchbox MB-33 BMW 328i Police (E46)

Határozottan ki merem jelenteni, hogy BMW E46 ügyekben jól állunk. Több gyártótól, többféle kivitelben, civil és megkülönböztető jelzéses verziókban bemutattunk már számos változatot.

A mai napra egy Matchboxot tartogatok, ami 2001-ben viselte az MB-33 számot az összes piacon. Egynyári darab, ebben a brit rendőrségi festést utánzó festésben csak abban az évben kínálták.

Elő fogom most már szedni a ronda festésű E46-osokat is, mert hogy vannak.

 Előre elfért volna még némi festék.

 Akkor még a Mattel támogatta a fényhíd-ipart!

 Hátulra került festés a világítótestekre.

 Ilyen dobozban lakik amúgy.

 Engem erre emlékeztet. Nyilván nem olyan mimikri, mint édes tesója, a BMW X5 esetében, de mindenképp hangulatos.